„Aki most nem kezd el AI-t használni, tíz év múlva lehet, hogy már nem lesz cége”

Mostanában folyamatosan a mesterséges intelligenciába botlunk, ha a közoktatás a téma, akkor az AI jelentette kihívásokról biztosan fognak beszélni, ha egyetemi sajtótájékoztatóra megyek, akkor AI-jal foglalkozó kurzust jelentenek be. Ha cégvezetők nyilatkoznak, akkor mérget vehetünk rá, hogy a AI alkalmazása lesz a téma. Gyakran hallott vélemény, hogy a mesterséges intelligencia most olyan, mint néhány évtizeddel ezelőtt a számítógép, és ha nem tanuljuk meg használni, akkor le fogunk maradni.

Egerszegi Krisztiánt, a miniCRM alapítóját, a Cégépítők podcast házigazdáját kérdeztem arról, szerinte mennyire állunk készen a mesterséges intelligencia alkalmazására a vállalkozásokban. Egerszegi Krisztiánnal személyesen legközelebb a Versenyelőny 4.0 képzésen lehet találkozni, ahol egy külön blokk foglalkozik a témával, de ahogy ő is hangsúlyozta, ma már szinte minden képzési területbe bekerül az AI, mert megkerülhetetlenné vált.

Szerintem nagyon sok múlik azon, hogy milyen felmérésről beszélünk, és hogyan kérdezték meg az embereket. Nemrég voltam egy magyarországi céges rendezvényen, ahol egy önbevalláson alapuló felmérésre hivatkozva 40 százalékot említettek. Szerintem még ez is nagyon kevés.

Maga a technológia régóta létezik, de igazán 2023-ban robbant be az életünkbe a ChatGPT megjelenésével. Olyan volt ez, mint az iPhone, amely elterjesztette az érintőképernyőt: a technológia korábban is létezett, csak hirtelen könnyen érthetővé és elérhetővé vált mindenki számára.

Az elején az átlagember számára az AI-nak nem volt óriási üzleti hozzáadott értéke. Kérdezgettünk tőle dolgokat, beszélgettünk vele, érdekes volt, de nagyjából ennyi. Azóta eltelt néhány év, és rengeteget fejlődött, ma már minden erről szól. Viszont szerintem az AI önmagában nem megoldás. Abban hiszek, hogy azoknak az üzleti szolgáltatásoknak van igazán esélyük, amelyek AI-jal vannak felturbózva, mert az emberek nem fognak bemenni a boltba két kiló mesterséges intelligenciát vásárolni. Olyan szolgáltatásokat fognak használni, amelyek érthetőek számukra, beépülnek a mindennapjaikba, és valódi értéket adnak. Ha egy szolgáltatás AI-jal van felturbózva, és emiatt jobb, gyorsabb vagy hatékonyabb, mint bármi korábban, akkor annak már van esélye széles körben elterjedni.

Ez szerintem hasonló a digitalizációhoz. A digitalizáció ma már nem azt jelenti, hogy van internetünk, mobilinternetünk vagy email-címünk. Ezek alapdolgok. A valódi digitalizáció ott kezdődik, amikor például egy ügyfélkapcsolat-kezelő, vagyis CRM-rendszer támogatja a cég működését, és ezáltal hatékonyabbá válik az eredménytermelés. Szerintem most azt kell megtalálni, ami valódi értéket és eredményt termel, mert ez fog valódi versenyelőnyt adni a régiós vállalkozásoknak.

Ha az a kérdés, hogyan lehet jól használni az AI-t, akkor szerintem az egyik legnagyobb probléma Magyarországon és Romániában is az, hogy a kis- és középvállalkozások esetében – márpedig a vállalkozások többsége ide tartozik – még mindig alacsony a digitális készségfejlettség szintje. Sok minden fejben, papíron, naptárban vagy jobb esetben Excel-táblában létezik. Például amikor valaki beszél egy ügyféllel, az információ gyakran egyszerűen elszáll. Amíg nincsenek meg ezek az alapadatok, addig AI-t sem lehet ráépíteni, mert nincs meg az az információmennyiség, amiből dolgozni tudna, és csak hallucinál, vagyis hibás következtetéseket von le. Ha viszont meglenne az az alapinformáció-halmaz, abból már nagyon jól tudna következtetéseket levonni, és sokkal kevésbé „hallucinálna”.

Mondok egy példát. Nálunk, a miniCRM-nél az ügyfélszolgálati telefonbeszélgetéseket rögzítjük. Ezzel nincs probléma. Ha azonban azt mondjuk az értékesítési vezetőnek, hogy nézze meg, mi a fő probléma, amin javítani kellene, akkor szúrópróbaszerűen meghallgat mondjuk tíz beszélgetést, és könnyen tévútra juthat a probléma azonosításában. Erre szoktam azt mondani, hogy az ember a kapacitáshiány miatt sokszor „hallucinál”.

Nekünk van egy olyan funkciónk, amely AI-alapú leiratot és kivonatot készít a beszélgetésekről, benne minden fontos információval. Ezután már azt tudjuk mondani az AI-nak, hogy elemezze ki az elmúlt 300 beszélgetést, és készítsen összefoglalót arról, mi működik jól, és min kellene javítani. Ezt egy óra alatt megcsinálja. Lehet, hogy nem lesz tökéletes, de 97 százalékos pontosságot ér el a korábbi 10 százalék helyett.

A többség még mindig a könnyen és ingyenesen elérhető chatverziót használja. Ebben az esetben is az tapasztalható szerintem, mint minden technológiai újdonságnál: vannak a pionírok, a korai használók, aztán a korai többség, késői többség és a lemaradók. A kérdezgetős része már működik, és az is adhat eredményeket, de igazi üzleti eredmény nem az, hogy megír helyetted egy szöveget vagy egy Facebook-posztot. Ezek már nem jelentenek akkora versenyelőnyt.

Az igazi áttörés ott van, amikor az AI beépül egy üzleti folyamatba, és ténylegesen könnyebbé teszi az emberek életét vagy üzleti eredményt termel. Na, ebből még nagyon kevés van.

Ennek több gátja is van. Az egyik valóban a felkészültség: tudják-e az emberek, hogyan kell használni. A másik az akarat: akarják-e egyáltalán, mert az ember alapvetően fél a változástól. És akkor ott van még, hogy egyáltalán képes-e felfogni: az én nagypapám az 1900-as évek elején született, a telefont megértette, de a fax vagy az e-mail már teljesen idegen volt számára.

Az elmúlt negyven évben annyi változás történt, mint korábban évszázadok alatt összesen. És kérdés, hogy az emberek – különösen az idősebb generációk – képesek lesznek-e alkalmazkodni ehhez a gyors változáshoz. A fiatalok már ebbe születnek bele, nekik ez természetesebb lesz, de az idősebb korosztálynál ez kérdés. Ha nem sikerül az alkalmazkodás, akkor lehet, hogy klasszikus generációváltásokon keresztül jutunk el oda, hogy mindenki használja az AI-t. Az is megtörténhet, amit a sci-fi filmekben látunk: nem a meglévő cégek és folyamatok alakulnak át, hanem a nulláról építkezők az AI-ra alapozva letarolják a piacot.

Én azt látom, hogy az AI igazi értéke ott kezdődik, amikor üzleti folyamatokba épül be. Nálunk például az a cél, hogy AI-jal támogatott szolgáltatást adjunk, amit az ügyfél valóban szeret használni. Ha nem akarom az összes technológiát megtanulni, ahogy szerintem a vállalkozók többsége nem akarja, akkor azt kell megtalálni, hogyan tud az AI konkrét értéket adni nekik.

Példaként elmondom, hogy ez nálunk, a miniCRM-nél hogyan működik. Korábban a folyamat a következő volt: valaki regisztrált egy ingyenes tesztrendszerre, bekerült automatikusan a miniCRM-be mint érdeklődő, megkapta egy értékesítést támogató kolléga, aki megnézte a céginformációkat és a weboldalt, majd felhívta telefonon. Beszéltek arról, hogy mire van szüksége, és egyeztettek egy időpontot egy tanácsadóval, aki bemutatta a rendszert, ajánlat készült. Ha megrendelték, akkor elindult a bevezetés.

Ez a folyamat alapvetően jól működött. Csakhogy mivel emberek végezték, 2026-ban ott tartunk, hogy amikor valaki regisztrál a miniCRM-be, az AI automatikusan megnézi az interneten a nyilvánosan elérhető információkat róla. Ezután már nem feltétlenül kell egy értékesítést támogató kolléga felhívja, mert van önkiszolgáló időpontfoglaló rendszerünk is. A tanácsadó kolléga viszont még mindig beszél vele, mert ezt egyelőre nem tudtuk kiváltani, mert arra még szükség van, hogy megértsük, mi a konkrét probléma, mire van szükség.

És amikor megvannak ezek az információk, akkor gyakorlatilag automatikusan generálódik egy ajánlat, amit korábban egy értékesítő készített. Ennek van egy extra hozadéka is: ha például egy medenceépítő cég érdeklődik nálunk, akkor az AI olyan érvrendszert tud megfogalmazni, amit az értékesítő kollégám nem feltétlenül ismert volna, mert nincs tapasztalata az adott terület sajátosságaiban. Az AI viszont rendelkezik egy általános, univerzális tudásbázissal. Olyan szépen rakja össze az ajánlatot, hogy tényleg megszólal. Az utána következő implementációs projekt korábban tízórányi tanácsadói munkát jelentett, mostanra pedig a mesterséges intelligencia segítségével gyakorlatilag a felére csökkent.

És szerintem nemcsak nálunk használható az AI, hanem például egy építőanyag-kereskedő cégnél is, mert ott is van értékesítés, ügyfélkezelés és logisztika. Nyilván más jellegű folyamatokkal, de ugyanúgy lehet automatizálni és optimalizálni. Szerintem az AI óriási előnyt jelenthet, és ha valaki ezt nem lépi meg, akkor egyszerűen kevés lesz a termelékenysége és az eredménye a piac többi szereplőjéhez képest. Egy idő után pedig akár ki is kophat a piacról. Szerintem ez az általános piaci irány.

Simán. Nyilván nem a hajvágást fogja automatizálni az ember, nem egy AI-robot vágja majd a hajat. De ha egy klasszikus fodrászról beszélünk, aki egy kistelepülésen ül, és várja, hogy betérjenek az ügyfelek, akkor ott maga az üzleti modell rossz. Egy fodrásznál ma már vannak időpontfoglaló rendszerek és online hirdetések. Én például már nem telefonon foglalok időpontot, hanem online. Ezek ma már alapelvárások.

A telefonos foglalást is lehetne automatizálni, hogy a fodrásznak tényleg csak a vendéggel kelljen foglalkoznia, miközben tele van a naptára.

A másik, amit mindig meglátok, amikor bemegyek egy fodrászatba, hogy gyakran vannak üres székek. Egy lézeres szőrtelenítéssel foglalkozó házaspár mesélte nekem a Cégépítők podcastban, hogy nem 100 százalékra kell tölteni a foglalásokat, hanem 120 százalékra, mert mindig van lemorzsolódás. Én azt látom, hogy a kisvállalkozók sokszor csak 70 százalékra akarják feltölteni a naptárukat, hogy maradjon idő ebédelni és egyéb dolgokra. Ha viszont végül csak az ügyfelek 50 százaléka jelenik meg, akkor már nincs elég bevétel.

Ez ugyan még nem AI, hanem inkább üzleti gondolkodás kérdése. Viszont amikor ebből ki akar törni egy vállalkozó, és valamilyen automatizált megoldásban kezd gondolkodni, akkor már képbe kerül a mesterséges intelligencia is. Ilyenkor már nem neki kell megértenie, mi az a programozás, fejlesztés vagy szoftver. Az AI abban tud segíteni, hogy olyan automatizált rendszereket ad, amelyekhez nincs szükség mély IT- vagy fejlesztői tudásra.

Ugyanez igaz a gyártásra is. Ha megnézzük Kínát, már emberszabású robotok dolgoznak gyárakban. Egy robot nem megy ebédszünetre, nem betegszik le, és nem megy szabadságra. Persze karbantartani kell, de a termelékenység brutális mértékben nőhet. Ezért gondolom azt, hogy minden területen meg lehet találni azt a pontot, ahol az AI használható. A digitalizáció ugyanis már annyira átszövi az életünket, hogy nagyon nehéz olyan területet találni, amely teljesen analóg módon működik. Még az államigazgatási ügyintézéshez is kell egy e-mail-cím. Ezt a szintet már megugrottuk. Innen már inkább az a kérdés, hogy 10 százalékkal leszünk hatékonyabbak, vagy 100-zal. Esetleg még annál is jobban.

Szerintem nem fogjuk teljesen mellőzni az embereket. Inkább abba az irányba megy a világ, hogy azokat a feladatokat, amelyeket az emberek ugyan el tudnának végezni, de nem szeretnek, átveszi az AI. A monoton, ismétlődő, rutinszerű feladatokat. Különösen a vezetők esetében fontos ez, amikor a munkaerő is drága. Ha egy vezetőnek napi több órát kell azzal töltenie, hogy ellenőrzi, a kollégák elvégeztek-e bizonyos feladatokat, akkor könnyen kiszámolható, milyen sokba kerül ez a cégnek. Ha ezt automatizálni lehet, akkor a költséghatékonyság szempontjából brutális különbség alakulhat ki.

Abszolút elérhető. A ChatGPT üzleti modelljének is része volt, hogy mindenki számára hozzáférhető legyen. A megjelenése előtt mindig arról beszéltünk, hogy egy-egy platformnak mennyi idő kellett ahhoz, hogy elérje a 100 millió felhasználót. A ChatGPT gyakorlatilag minden korábbi rekordot megdöntött, néhány hónap alatt elérte ezt a számot. Az üzleti modelljük lényege, hogy először ingyen adnak valamit, amit később megpróbálnak monetizálni, előfizetésessé alakítani. De még az előfizetés sem elérhetetlen összeg, hiszen havi 10–20 dolláros díjakról beszélünk. Ma már szinte mindenkinek van valamilyen előfizetése, egy vállalkozás számára pedig ez a nagyságrend könnyen belefér.

A kisvállalkozások esetében pedig pont ezért könnyen elérhető: ha csak néhány alkalmazottnak vagy akár kizárólag a cégvezetőnek fizetnek elő, akkor nagyjából havi 100 dolláros költségről beszélünk.

A nagyobb vállalatoknál már külön AI-stratégiák vannak, ott más a helyzet. Ők nagy infrastruktúra-beszállítókkal kötnek megállapodásokat. Ha például Microsoft-rendszereket használnak, akkor az Office 365-be már be van építve a Copilot, a Google-nél pedig ott van a Gemini. Ezek a megoldások már eleve jelen vannak a rendszerben.

Nekem személyesen is van három AI-előfizetésem, pedig nem számítok olyan fejlett felhasználónak, mint azok a kollégák, akik konkrét AI-alapú üzleti megoldásokat építenek. Ők olyan rendszereket fejlesztenek, amelyek később bekerülnek a miniCRM-be, és az ügyfelek számára is elérhetővé válnak.

Ugyanakkor az új világnak vannak kockázatai is. Ha minden könnyebben elérhetővé válik, akkor a verseny is sokkal erősebb lesz. Nemsokára lesz a Cégépítők podcastban egy beszélgetés Zádorszky Péterrel, aki egy keresőoptimalizálással foglalkozó céget, az AutoSEO-t építi. Négy embert vettek fel a front office-ba, hogy az ügyfelekkel kommunikáljanak, de a tevékenységük 85 százalékát már AI-ügynökök végzik. 2025 decemberében még egyetlen ügyfelük volt, idén májusban pedig már több mint 2000. Már 100 millió forintot költenek Facebook-hirdetésekre, és a bevételük is ekkora nagyságrendű. Brutális tempó öt hónap alatt felépíteni egy céget.

Viszont miközben büszke arra, hogy milyen jól működik a rendszerük, folyamatosan ott van benne a félelem is: mi történik akkor, ha megjelenik egy konkurens, aki még jobb AI-ügynököket tud építeni? Ha ügyesebb, akkor akár a következő öt hónapban letarolhatja előtte a piacot.

A miniCRM más helyzetben van, mert sokkal komplexebb rendszer, mint például a keresőoptimalizálás átültetése az AI világába. Mi az elmúlt tíz évben azon dolgoztunk, hogy a kkv-k a papíralapú működésről, az e-mailekről és a naptárakból átálljanak egy olyan digitális rendszerre, amely valóban beépül a cég életébe. Ez nem technológiai harc volt, hanem szemléletformálás. A piac edukációja. Szerintem ezért ez a típusú üzlet jobban védhető, főleg akkor, ha a hatékonyság érdekében AI-t is beépítünk.

Magyar és román viszonylatban szerintem mindenképpen adhat egyfajta biztonságérzetet, hogy nem kell attól félni, hogy holnap az AI mindenkit bedarál. Viszont ha nem kezdjük el használni ezeket a versenyelőnyt jelentő megoldásokat, akkor tíz év múlva már lehet, hogy teljesen más világrendben és más üzleti modellek szerint működik majd a piac. És aki most azt mondja, hogy „jól van ez így, ahogy eddig”, annak lehet, hogy akkorra már nem lesz cége. Aki időben kapcsol, és most alkalmazkodik ehhez az egészhez, az szerintem komoly előnyt szerezhet, iparágtól függetlenül.

Képzéseket természetesen lehet választani, de szerintem nem érdemes olyan semmitmondó, olcsó kurzusokra elmenni, ahol annyit mondanak, hogy ne azt kérdezd az AI-tól, hogyan leszel gazdag, hanem fogalmazz egy kicsit értelmesebben. Ezek szerintem kevés valódi értéket adnak.

Ugyanakkor maga az AI is meg tud tanítani arra, hogyan érdemes jobban használni. Mondok egy példát. Nem azt kell mondani neki, hogy „csináld meg a cégem marketingstratégiáját”, hanem azt, hogy egy marketingproblémával állsz szemben, és marketing-szakértőként tegyen fel tíz olyan kérdést, amelyek segítenek jobban megérteni a helyzetet, hogy később pontosabban tudjon segíteni. A mesterséges intelligenciában ez az önképzési lehetőség is benne van.

Ha valaki olyan típus, természetesen elmehet többnapos képzésre is, de akár egyszerűen fel is teheti az AI-nak a kérdést: „A helyemben te hogyan csinálnád?”