Túl alacsony a lakásadó és nagyon hosszú a szülői szabadság Romániában az OECD jelentése szerint

Komoly és tartós lépéseket kell tennie Romániának ahhoz, hogy csökkentse a költségvetési hiányt és az államadósságot, figyelmeztet legfrissebb jelentésében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). A dokumentum szerint a 2025-ben bevezetett megszorító intézkedések önmagukban nem lesznek elegendők, és a következő években következetes reformokra van szükség. Ennek ellenére Mathias Cormann főtitkár szerint Románia még az idén nyáron meghívást kaphat a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe, írja az Agerpres.

Jelenleg az ország adóbevételei jóval alacsonyabbak az uniós átlagnál: a gazdaság teljesítményéhez mérten körülbelül 27 százalékot tesznek ki, miközben az Európai Unióban átlagosan 40 százalék fölött van ez az arány. Ha nem változik érdemben az adórendszer és az adók beszedésének hatékonysága, a hiány és az államadósság tovább növekedhet – jegyezték meg a tanulmány bemutatásakor.

Az OECD szerint a jelenlegi egykulcsos jövedelemadó már nem működik jól, mert túl sok kivétel és kedvezmény tartozik hozzá. Ezért felmerült egy olyan rendszer bevezetése, amelyben

a magasabb jövedelműek nagyobb arányban adóznak, miközben az alacsony keresetűek kevesebbet fizetnének.

A szervezet azt is javasolja, hogy a szabadúszók és egyéni vállalkozók fizessenek hasonló társadalombiztosítási terheket, mint az alkalmazottak, hogy ne legyen pénzügyileg sokkal előnyösebb az, ha valaki „papíron vállalkozóként” dolgozik. Ugyanakkor ösztönözni kellene az alacsony bérek utáni adók csökkentését, hogy jobban megérje legálisan munkát vállalni.

Romániában túl alacsonyak a lakások és házak után fizetett adók az OECD szerint, ráadásul gyakran elavult módszerekkel számolják ki azokat. A javaslat szerint az adó mértékét a valódi piaci értékhez kellene kötni, ami főleg a nagyvárosokban – például Bukarestben, Kolozsváron vagy Temesváron – számottevő emelkedést hozna. Emellett külön adót vetnének ki arra a nyereségre is, amelyet valaki a nem állandó lakhelyének eladásával ér el.

A TVA rendszerét is átalakítanák. A kedvezményes, alacsonyabb adókulcsokat csak az alapvető termékekre és szolgáltatásokra hagynák meg, mert jelenleg túl sok területen alkalmazzák azokat, ez pedig bevételkiesést okoz. A vendéglátás, a szálláshelyek és egyes nem létfontosságú termékek is drágulhatnak, ha megszűnnek ezek a kedvezmények. Emellett fontos lépés lenne az elektronikus számlázás teljes körű bevezetése és a digitális ellenőrzések erősítése, hogy csökkenjen az adócsalás.

A jelentésben kitérnek az energiaárakra is.

Az OECD szerint a mesterségesen alacsonyan tartott gáz- és villanyárak hosszú távon károsak, mert nem ösztönzik a takarékosságot, ezért fokozatosan ki kellene vezetni az árplafonokat.

Ugyanakkor növelnék az üzemanyagokra, a dohányra és az alkoholra kivetett adókat, részben egészségügyi okokból, részben a költségvetési bevételek növelése érdekében. Felmerült az is, hogy a magas cukor- vagy zsírtartalmú élelmiszerek után is magasabb adót kellene fizetni.

A vállalatok adózását is átgondolnák, de a bankokra kivetett rendkívüli adót a szervezet szerint legkésőbb 2026 végéig meg kellene szüntetni, mert hosszabb távon torzíthatja a pénzügyi rendszert. Az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatban az OECD arra figyelmeztet, hogy a késések miatt Románia jelentős összegeket veszíthet, ezért elsősorban a már előkészített, nagy projekteket kellene gyorsan megvalósítani.

Az infláció miatt a kamatok csökkentésével is óvatosnak kell lenni: a jelentés szerint csak akkor érdemes olcsóbbá tenni a hiteleket, ha az áremelkedés tartósan lassulni kezd. A vállalkozások devizában felvett hitelei továbbra is kockázatot jelentenek, ezért olyan megoldásokra lenne szükség, amelyek segítenek kivédeni az árfolyam-ingadozás hatását.

A társadalmi kérdések kapcsán az OECD-jelentésben arra is figyelmeztetnek, hogy a hosszú szülői szabadságok – amelyeket többnyire az anyák vesznek igénybe – túl sokáig tartják távol a nőket a munkaerőpiactól. Inkább több bölcsődei férőhelyre és rövidebb, jobban megosztható szabadságra lenne szükség, valamint arra, hogy az apák is nagyobb szerepet vállaljanak a gyermekgondozásban. A közszféra béremeléseit pedig kiszámíthatóbb, teljesítményhez kötött rendszerben kellene meghatározni.

Végül a szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy bár létezik kötelező lakásbiztosítás természeti katasztrófák esetére, de sokan nem kötik meg azt, ezért szigorúbb ellenőrzésre és nagyobb tudatosságra lenne szükség. Javasolják azt is, hogy ingatlanvásárláskor kötelezően tájékoztassák a vevőket az árvíz- vagy egyéb kockázatokról.

Tavaly szeptemberben ambíciózus, de megvalósítható tervnek nevezte az OECD főtitkára, hogy Románia 2026-ban csatlakozzon a szervezethez. Az OECD-csatlakozással Románia már több mint 20 éve próbálkozik, ez a következő kiemelt stratégiai célja a 2025-ös schengeni csatlakozás után. Az értékelőbizottságok a jelenlegi 38 tagország szakértőiből állnak.

Ilie Bolojan szerint Románia a csatlakozási folyamat utolsó szakaszában van és a szükséges 25 bizottsági szakvéleményből 23-at már sikeresen megszerzett.