Közzétette a Bolojan-kormány a 2026-os költségvetést: magas hiány mellett próbálják fenntartani a beruházásokat

A román kormány nyilvánosságra hozta a 2026-os állami költségvetés tervezetét, amely egyszerre próbálja kezelni a magas költségvetési hiányt és a beruházások fenntartásának kényszerét. A dokumentum szerint az állam továbbra is jóval többet költ, mint amennyi bevétele van, miközben a fő cél az európai uniós források minél gyorsabb lehívása.

A tervezet 127,7 milliárd lejes költségvetési hiánnyal számol, ami a bruttó hazai termék 6,2 százalékának felel meg. A pénzügyminisztérium előrejelzése szerint a deficit 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökkenhet.

A költségvetés 1 százalékos gazdasági növekedést jelez, miközben a bruttó hazai termék folyó áron 2045 milliárd lej lehet.

A 2026-os költségvetés fő számai

• GDP (folyó áron): 2045 milliárd lej
• Gazdasági növekedés: 1%
• Bevételek: kb. 736,5 milliárd lej (a GDP 36%-a)
• Kiadások: kb. 864,3 milliárd lej (a GDP 42,3%-a)
• Költségvetési hiány: 127,7 milliárd lej (a GDP 6,2%-a)

A pénzügyi tárca szerint a bevételek aránya a GDP-hez képest 34,7 százalékról 36 százalékra nő, miközben a kiadások 808,7 milliárd lejről 864,3 milliárd lejre emelkednek. A minisztérium hangsúlyozza, hogy a kiadások növekedését elsősorban a beruházások és az államadósság finanszírozási költségei okozzák, nem pedig az állam működési kiadásai.

A költségvetési struktúra egyik fontos eleme a pénzek újraelosztása az önkormányzatok felé, írja a Hotnews. A kormány mintegy 27,7 milliárd lejt irányít át az áfabevételekből a helyi költségvetésekbe. Ebből többek között gyermekvédelmi szolgáltatásokat, szociális programokat, a diákok szállítását és oktatási programokat finanszíroznak.

A személyi jövedelemadóból származó bevételeket meghatározott arányban osztják el a helyi közigazgatás szintjei között:

• 63% a településekhez (községek, városok, municípiumok) kerül
• 15% a megyei tanácsokhoz
• 6% a megyei tanácsok által kezelt alapokba
• 14% egy országos kiegyenlítési alapba
• 2% helyi kulturális intézmények finanszírozására

A kormány külön hangsúlyt fektet az európai uniós források és a helyreállítási alap (PNRR) lehívására. A költségvetési szabályok lehetővé teszik, hogy a minisztériumok gyorsan átcsoportosítsanak forrásokat a projektek finanszírozására, illetve szükség esetén a román költségvetésből fedezzék az EU által nem támogatható kiadásokat is, hogy a beruházások ne akadjanak el. A PNRR-projekteket legkésőbb 2026. augusztus 31-ig kell befejezni, ezért a kormány ezt az évet az uniós források lehívásának „hajrájaként” kezeli.

Az egészségügy továbbra is jelentős költségvetési nyomás alatt áll. Az egészségbiztosítási pénztár (CNAS) legfeljebb 8,75 milliárd lej értékben köthet úgynevezett költség–volumen szerződéseket innovatív vagy drága gyógyszerekre.

A védelmi kiadásoknál a kormány nagyobb rugalmasságot biztosít a többéves szerződésekhez és beruházásokhoz, beleértve a nemzetközi finanszírozási programokat is. Ez jelzi, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzetben a katonai kiadások továbbra is stratégiai prioritásnak számítanak.

A tervezet külön rendelkezést tartalmaz a TAROM állami légitársaság támogatásáról is: az állam tőkeemeléssel segítené a vállalatot adósságai csökkentésében és az Európai Bizottság által jóváhagyott szerkezetátalakítási terv folytatásában.

A kiadások fegyelmezése érdekében a pénzügyminisztérium havonta határozza majd meg a minisztériumok költekezési plafonját, és részletes adatokat kér az intézményektől a betöltött állásokról és az átlagbérekről. Ha ezek az adatok nem érkeznek meg időben, a finanszírozás ideiglenesen leállhat.

A költségvetési tervezet alapján Románia 2026-ban három fő nyomás között próbál egyensúlyozni: a magas költségvetési hiány, a szociális és egészségügyi kiadások fenntartása, valamint az európai uniós források gyors lehívásának kényszere között. Az állami beruházások jelentős része továbbra is az EU-s pénzekre támaszkodik.