Megnéztük, hogyan csökkenhetnek a helyi adók a bejelentett kedvezmények szerint

A kormánykoalíciót alkotó pártok vezetői hétfői tanácskozásukon megállapodtak a helyi adók kedvezményeiről, nevezetesen az ingatlanok és gépjárművek után fizetendő adók kedvezményeiről.

Eszerint az ingatlanadó esetében

• a 100 évnél régebbi épületek esetében 25 százalékos,
• az 50 és 100 év közötti épületeknél 15 százalékos ingatlanadó-kedvezményt vezetnek be.

A személygépkocsi-adó esetében pedig arra jutottak,

• az önkormányzatok a törvényben rögzített minimum és maximum értékek között csökkenthetik az adót, de az nem lehet kevesebb a tavalyinál.

Emellett a súlyos fogyatékossággal élő személyek 50 százalékos, a fokozott (közepesen súlyos) fogyatékossággal élők 25 százalékos ingatlan- és gépjárműadó-kedvezményben részesülnek, bizonyos értékhatárok bevezetésével. Megnéztük, milyen csökkenést eredményezhetnek a bejelentett intézkedések.

Azt fontos hangsúlyozni, hogy ez csak egy kísérlet, nem biztos, hogy pont így is fog alakulni. A részletek ugyanis még nem ismertek, ahogy a koalíciós pártok azt közölték, a pénzügyminisztérium kapott megbízást a kedvezményeket biztosító jogszabály kidolgozására, olyan módon, hogy lehetővé váljon a már befizetett adók utólagos elszámolása is. A politikusi nyilatkozatok alapján ennek pénteken mutathatja be a pénzügyminisztérium az erre vonatkozó javaslatát.

Az elfogadott jogszabály függvényében pedig az önkormányzatoknak határozatot kell hozniuk, amellyel azt a helyi viszonyokhoz igazítják. Egyelőre még sem jogszabály, sem önkormányzati határozatok, de a felvetett javaslatok figyelembe vételével megpróbáltam megnézni, ez mennyi csökkenést eredményezhet.

Az összehasonlításnál a korábbi cikkünkből indultunk ki, amiben azt számoltuk ki, hogy egy ugyanolyan méretű lakásért, illetve gépjárműért mennyit fizetne a polgár Erdély különböző városaiban.

Ingatlanok

Egyszerűsítve, a magánszemélyek esetén az ingatlanadó az adóalap 0,08–0,2 százaléka. Az adókulcs mértékét az önkormányzatok határozzák meg, de a legutóbbi szabályozás szerint az nem lehet kisebb, mint az egy évvel korábbi. Az adóalapot az összesített beépített alapterületének, az országosan meghatározott négyzetméterenkénti értékének, illetve a településnek és az ingatlan azon belül elfoglalt helyének megfelelő korrekciós együtthatónak a szorzata adja. Akit részletesebben érdekel a téma, ezt a cikket ajánlom. Az ingatlanadók idei növekedésének egy jelentős része az országosan meghatározott négyzetméterenkénti értékből következik, azt emelte meg jelentősen a kormány. Ahogy korábban írtuk, például Kolozsváron tavaly a közművesített téglaépületek esetében 1492 lejes négyzetméterenkénti értékkel számoltak, Kézdivásárhelyen pedig 1490 lejessel. Ez az érték idén mindenhol egységesen 2677 lejre emelkedett. A mostani bejelentés szerint ezen nem módosítanak, tehát ez változatlan marad.

A drágulás másik része a korábban érvényben lévő kedvezményekből következett. A 30, 50 és 100 évnél régebb épült ingatlanokra, valamint a három emeletnél magasabb (vagy nyolc lakrésznél többet tartalmazó) tömbházakra megállapíthattak az önkormányzatok bizonyos kedvezményeket. A bejelentés alapján úgy tűnik, hogy ezeknek a kedvezményeknek a teljes eltörlését gondolták újra a koalíciós pártok.

Miklós Zoltán, a képviselőház költségvetés- és pénzügyi bizottságának tagja a Kolozsvári Rádiónak azt mondta, azért vezették vissza ezen ingatlankategóriák esetében, mert itt volt a legnagyobb a drágulás az előző évekhez képest. „Sokkal nagyobb növekedés lett a végeredmény, mint ami eredetileg el volt döntve a koalícióban” – fogalmazott Miklós.

A mostani számításom alapja egy 60 négyzetméter hasznos alapterületű közművesített téglalakás lesz. Mivel a bejelentésben arról nincs szó, hogy az ingatlanok esetében az önkormányzatok az adókulcson is módosíthatnának, pláne, hogy a többség esetében ezek eddig is inkább a minimum környékén alakultak, a korábbi cikkünkben kiszámolt adó összegét vesszük figyelembe az 50 évnél fiatalabb (1976 után elkészült) épületek esetében, illetve ebből kiindulva nézzük meg, hogy 50 évnél régebbi épületek esetében ez miként változhat.

Kelemen Hunor az RFI-nek azt nyilatkozta, hogy általános érvényű szabályozásról van szó, tehát minden ingatlan esetében alkalmazni fogják, ami megfelel a feltételeknek.

Csíkszeredából van egy egészen konkrét példa is. Tavalyig ott jelentős kedvezményeket alkalmaztak, egy 50 évnél régebb épült, három emeletnél magasabb tömbházlakás után 40 százalékkal csökkent az ingatlanadó: -30 százalék, mert 50 és 100 év közötti az épült és -10 százalék, mert három emeletnél magasabb az épület. Egy 1968-ban elkészült négyemeletes tömbházban található ingatlanra tavaly Csíkszeredában 202 lejt kellett fizetni, miután alkalmazták a különböző kedvezményeket, idén az eddig érvényben lévő szabályok szerint 540 lej volt az ingatlanadó. A bejelentett kedvezménnyel pedig 459 lej lehet. Tavaly kedvezmények nélkül 335 lej körül lett volna az ingatlan adója.

Autók

A kül- és beltelkek adójának a meghatározása nem változott, ezért azt most nem is részletezzük, helyette a sok vitát kiváltó gépjárműadókat nézzük meg. A decemberben elfogadott új kormányrendelkezés azt az elvet érvényesítette, hogy aki a többet szennyez, az többet is fizet, ezért a hengerűrtartalom mellé a szennyezési normákat is bevették befolyásoló tényezőnek.

Az általános szabályozás szerint minden megkezdett 200 köbcenti hengerűrtartalom után kell fizetni a szennyezési normák és a hengerűrtartalom alapján meghatározott táblázat szerint. Erre a kormány is tett egy javaslatot, de az önkormányzatok esetlegesen kiegészítő adókulcsot határozhattak meg legfeljebb 100 százalékig. Magyarán szólva megduplázhatták azt. Ezzel a lehetőséggel élt Sepsiszentgyörgy, ahonnan a székelyföldi tüntetések indultak. Más székelyföldi városok esetében, ahol nem határoztak meg kiegészítő adókulcsot a kormány által meghatározott minimumhoz képest (pl. Csíkszereda, Gyergyószentmiklós vagy Marosvásárhely) ez lényegében változatlan gépjárműadót kellene jelentsen.

Visszatérek Sepsiszentgyörgyhöz. Úgy tűnik, hogy a mostani változás lényegében megengedné a településnek, hogy csökkentse a járművekre meghatározott helyi adót, de a bejelentésben azt is hozzátették, hogy a járművezetők nem fizethetnek kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ez Szentgyörgy esetében azért is különösen érdekes, mert az 1600 köbcentinél nagyobb hengerűrtartalmú autók esetében már tavaly is magasabb adóalapot határozott meg az önkormányzat, mint a leginkább szennyező kategóriák (és értelemszerűen ezért a legdrágább is) esetében minimumként a kormány idén megállapított. Az 1600 köbcentinél kisebb hengerűrtartalmú gépjárművek esetében idén csak a szennyezőbb autók minimuma haladja meg a tavalyi alapot. Egy külön táblázatot is beszúrok Sepsiszentgyörgy esetében, a kategóriáknak megfelelő tavalyi adóalapokról, illetve az idei, kormány által javasolt minimumokról.

Tavaly a hibridautók esetében még 90 százalékos kedvezményre volt lehetősége, idén csak az 50 g/km szén-dioxid kibocsátású hibridautók esetében lehet legfeljebb 30 százalékos kedvezményt megszavazni az önkormányzatoknak. A mostani bejelentés ezen sem enyhít.

A bejelentés szerint ugyanakkor a fogyatékossággal élők is kaphatnak (bizonyos korlátozásokkal) kedvezményeket. A Hotnews cikke szerint 2025 tavaszán Romániában körülbelül 966 ezer fogyatékossággal élő személyt tartottak nyilván. A súlyos fogyatékossággal élők száma az összes eset 43,59 százalékát tette ki,
a fokozott fogyatékossággal élők aránya 44,49 százalékot, míg a közepes és enyhe fogyatékossággal élők aránya 11,92 százalékot. Miklós Zoltán elmondása szerint adminisztratív szempontból esetükben nem lesz semmi különbség a korábbi évekhez képest, ugyanazt a procedúrát kell végigcsinálják a jogosultak, mint korábban, amikor teljes adókedvezményre voltak jogosultak.

A közigazgatási reformról szóló – már elfogadott – rendelet ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a súlyos fogyatékossággal élő személyek (illetve szüleik vagy törvényes képviselőik) számára folyósított juttatásból vonják le, ha tartozásuk van a helyi adók és illetékek befizetésével. A szabályozás szerint a juttatásuk legfeljebb harmadát lehet emiatt levonni.

Pontos változásokat csak a jogszabály-tervezet elfogadása és érvénybe lépése, valamint az önkormányzatok határozatának a módosításai után lehet majd tudni.