Bukarest a román GDP negyedét termeli ki, a székely megyék egy százalék körül mozognak

A 2026-os költségvetés alapjául szolgáló adatok szerint a román gazdaság képe továbbra is erősen egyközpontú, és ezt a megyei GDP-megoszlásnál aligha lehetne szemléletesebben megmutatni. A 42 romániai megye közül mindössze tíz járul hozzá egyenként legalább 2 százalékkal az ország teljes gazdasági teljesítményéhez, miközben a többség jóval ez alatt marad, írja a Profit gazdasági portál, és elemzésében végigveszi, hogy melyek azok a megyék, amelyeknek van valamekkora gazdasági súlyuk, és melyek azok, amelyeknek egyáltalán nincs.

A központ egyértelműen Bukarest: a főváros egymaga a román GDP 25,5 százalékát adja, vagyis nagyjából minden negyedik megtermelt lej innen származik. Ez önmagában több, mint a következő hét–nyolc megye teljesítménye együttvéve. Bukarest után egy jóval vékonyabb második vonal következik: Kolozs megye 5,3 százalékkal a második, majd Temes jön 4,3 százalékkal, Prahova és Konstanca pedig egyaránt nagyjából 4,1 százalékkal. Fontos látni, hogy még ezek a legerősebb megyék sem közelítik meg a főváros gazdasági súlyát, és Romániának nincs valódi, Bukaresttel összemérhető második gazdasági pólusa.

A következő csoportba azok a megyék tartoznak, amelyek 2 és 3,5 százalék közötti részt képviselnek az országos GDP-ből. Ide sorolható többek között Iași, Brassó, Ilfov, Argeș, Dolj, Bihar, Maros és Szeben. Ezek a térségek romániai viszonylatban már stabil gazdaságúnak számítanak, de még így is messze vannak attól, hogy érdemben ellensúlyozzák a főváros túlsúlyát.

A kép innen lefelé válik igazán beszédessé. Az ország 32 megyéje egyenként 2 százalék alatt marad, közülük tíz még az 1 százalékot sem éri el. Ezek a megyék országos léptékben nagyon kis gazdasági súllyal rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy kevés a nagy hozzáadott értéket termelő ágazat, alacsonyabbak a bérek, kevesebb adóbevétel keletkezik helyben, és szűkösebbek a fejlesztési lehetőségek.

A magyar többségű vagy jelentős magyar lakossággal rendelkező térségek ebben a mezőnyben helyezkednek el. Hargita megye az országos GDP 1,14 százalékát adja, Kovászna pedig mindössze 0,72 százalékot, amivel az utolsó előtti helyen van az országos összehasonlításban. Ez azt jelenti, hogy Kovászna gazdasági súlya kevesebb mint egyharmincada Bukarestének. A partiumi régióban vegyesebb a kép: Bihar megye 2,23 százalékkal épphogy a 2 százalékos küszöb fölött van, Szatmár megye 1,35 százalékon áll, Szilágy pedig 0,86 százaléknál tart. Ezek az adatok azt jelzik, hogy a gazdaság szerkezete jellemzően kisebb vállalkozásokra, mezőgazdaságra, feldolgozóiparra és szolgáltatásokra épül, amelyek országos összevetésben kisebb értéket termelnek.

A leggyengébb helyzetben lévő megye 2026-ban Giurgiu, amely mindössze 0,63 százalékkal járul hozzá a nemzeti össztermékhez. Ez jól mutatja, mennyire széles az olló az ország különböző térségei között, és mennyire eltérőek az indulási feltételek.

A megyei GDP-adatok nemcsak statisztikai rangsort rajzolnak ki, hanem azt is megmutatják, hogyan működik a román gazdaság: egy rendkívül erős központtal, néhány közepes súlyú térséggel, és egy nagy, gazdaságilag jóval kisebb teljesítményű perifériával.