Makromutatók szerint Románia megelőzte Lengyel- és Csehországot a háztartási fogyasztásban

Egy decemberi Eurostat-tanulmány szerint Románia jelentős előrelépést tett a lakosság mindennapi anyagi jólétét mérő mutatókban. Az úgynevezett egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC – Actual Individual Consumption) alapján Románia már megelőzi több közép- és dél-európai országot, köztük Lengyelországot, Csehországot és Szlovákiát, írja a Libertatea is az uniós statisztikát idézve.

Ez a mutató azt vizsgálja, hogy a háztartások ténylegesen mennyi árut és szolgáltatást fogyasztanak el, függetlenül attól, hogy ezeket saját jövedelmükből vagy állami szolgáltatásokon keresztül kapják. Az Eurostat hangsúlyozza, hogy az AIC sok szempontból jobban leírja a lakosság anyagi jólétét, mint a hagyományosan idézett GDP.

A 2024-es adatok szerint Románia az uniós átlag 86 százalékán áll ezen a téren, ami Portugáliával és Szlovéniával azonos szintet jelent, és a 16. helyet biztosítja az Európai Unió rangsorában. Ez különösen látványos előrelépés ahhoz képest, hogy 2014-ben Románia még az utolsó előtti helyen volt, mindössze 57 százalékkal, és akkor csak Bulgáriát előzte meg.

A grafikon azt mutatja meg, hogy 2024-ben az egyes európai országok hol helyezkednek el az uniós átlaghoz képest egyrészt az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás, másrészt az egy főre jutó GDP szintjén, vagyis hogy a háztartások fogyasztása és a gazdasági teljesítmény külön-külön mennyivel magasabb vagy alacsonyabb az EU-átlagnál – Forrás: Eurostat
A grafikon azt mutatja meg, hogy 2024-ben az egyes európai országok hol helyezkednek el az uniós átlaghoz képest egyrészt az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás, másrészt az egy főre jutó GDP szintjén, vagyis hogy a háztartások fogyasztása és a gazdasági teljesítmény külön-külön mennyivel magasabb vagy alacsonyabb az EU-átlagnál – Forrás: Eurostat

Az elmúlt évtizedben tehát jelentősen csökkent a különbség a romániai és a nyugat-európai életszínvonal között. Miközben Luxemburg továbbra is kiemelkedik – ott az AIC az uniós átlag 146 százaléka –, az alsó régióban is átrendeződés történt: ma már több ország, például Észtország, Magyarország vagy Lettország is Románia mögött helyezkedik el.

A GDP egy főre jutó értékét tekintve Románia szintén erősödött. Ez a mutató 2024-ben elérte az uniós átlag 77 százalékát, amivel az ország megelőzi Magyarországot, Szlovákiát, Görögországot, Lettországot és Bulgáriát, és már nagyon közel van Lengyelországhoz és Horvátországhoz, amelyek 78 százalékon állnak. A rangsort továbbra is Luxemburg és Írország vezeti, de ezeknél az országoknál a kiugró értékek mögött speciális tényezők állnak, például a határon átnyúló munkavállalás vagy a multinacionális cégek jelenléte.

A romániai helyzet megértéséhez fontos az árszínvonal vizsgálata is. Az Eurostat adatai szerint 2024-ben Romániában az árak átlagosan 41 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint az uniós átlag. Ez azt jelenti, hogy a viszonylag alacsonyabb jövedelmek ellenére a pénz vásárlóereje nagyobb, ami közvetlenül javítja a háztartások mindennapi életét. Az alacsony árszínvonal Bulgáriához és Montenegróhoz hasonló szintre helyezi Romániát, míg a legdrágább ország továbbra is Luxemburg.

Az Eurostat adatai alapján Románia az elmúlt évtizedben látványosan közelebb került az uniós átlaghoz mind a fogyasztás, mind a GDP tekintetében, a statisztikák ugyanakkor azt is jelzik, hogy ezek az átlagértékek nem írják le a társadalmon belüli különbségeket. A felzárkózás mellett továbbra is jelen vannak mélyen leszakadt térségek és súlyos szegénységben élő csoportok, miközben a gazdasági növekedés elsősorban más rétegek anyagi helyzetét javította.

Rád is szükségünk van!

A Transtelex minden nap hiteles, ellenőrzött erdélyi történeteket hoz — sokszor több munkával, több kérdéssel és több utánajárással, mint mások. Ha fontos neked, hogy legyen független forrás, ahol a kényelmetlen kérdéseket is felteszik, kérjük, támogasd a munkánkat!

Támogatás
Kövess minket Facebookon is!