IRES-felmérés: az inflációtól félnek leginkább a romániaiak 2026-ban, az államban viszont alig bíznak

Az infláció és a megélhetési költségek alakulása jelenti a legnagyobb aggodalmat a romániai lakosság számára 2026 elején – derül ki az IRES decemberben végzett országos felméréséből. A kutatás szerint a románok több mint 70 százaléka „nagy” vagy „nagyon nagy” mértékben aggódik az árak további emelkedése és a mindennapi megélhetés finanszírozhatósága miatt.

A gazdasági bizonytalanság messze megelőzi az összes többi vizsgált tényezőt. A politikai helyzet – belföldön és nemzetközi szinten egyaránt – a második helyen szerepel az aggodalmak rangsorában, míg az egészségi állapot, akár a családé, akár az egyéné, ennél valamivel kisebb, de továbbra is jelentős szorongást kelt. A munkahely stabilitása ezzel szemben a felmérés szerint kevesebb romániai számára jelent elsődleges félelmet.

Személyes remény, országos pesszimizmus

A kutatás egyik legélesebb tanulsága a személyes és az országos jövőkép közti törés. Míg a válaszadók 39 százaléka arra számít, hogy 2026 egyéni szinten jobb év lesz számára, addig Románia egészére nézve már sokkal borúsabb a kép: mindössze 27 százalék gondolja úgy, hogy az ország számára jobb év következik. Ezzel szemben 44 százalék szerint 2026 rosszabb lesz Romániának, közülük minden harmadik „sokkal rosszabb” évre számít.

Ez a különbség arra utal, hogy a románok jelentős része saját túlélési stratégiáiban, alkalmazkodóképességében bízik, miközben az állam működésével és teljesítményével kapcsolatban erős a bizalmatlanság.

Mit várnak az államtól?

Amikor konkrét elvárásokról kérdezték őket, a válaszadók negyede a árak csökkentését jelölte meg a 2026-os év legfontosabb állami feladataként. Ezt szorosan követi a korrupció elleni fellépés (23 százalék), majd a bérek emelése (18 százalék). Az egészségügyi beruházások, az oktatás fejlesztése, illetve a biztonság kérdése már jóval kevesebb válaszadónál szerepel első helyen.

A sorrend világos üzenetet hordoz: a román társadalom 2026-ban nem látványos reformokat vagy nagy ígéreteket vár, hanem kézzelfogható megkönnyebbülést a mindennapi életben.

Mély bizalmi válság a költségvetési politikában

A legélesebb bizalmi deficitet a kormány gazdaságkezelése mutatja. A felmérés szerint mindössze 24 százalék bízik abban, hogy az állam a következő két évben képes lesz csökkenteni a költségvetési hiányt. Ezzel szemben a válaszadók háromnegyede kevés vagy semmilyen bizalmat nem táplál ezzel kapcsolatban.

Ez különösen annak fényében beszédes, hogy a románok gazdasági elvárásai kifejezetten erősek, miközben az állami cselekvőképességbe vetett hit történelmi mélyponton van.