16 milliárd eurót, eddigi legnagyobb uniós pénzcsomagját hívhatja le 2026-ban Románia

Ha minden ütemterv szerint halad, jövőre akár 15–16 milliárd eurónyi uniós pénzt hívhat le Románia, ami a GDP-nek majdnem 4 százalékát jelenti. A helyzet egyszerre ígéretes és kockázatos, mert miközben ennyi pénz még sosem állt így egyben a rendelkezésre, a kormányra egyre erősebb nyomás nehezedik. Az adminisztratív kapacitás régóta gyenge pont, a politikai bizonytalanság sem segít, a projektek nagy része pedig lassabban mozog, mint ahogy azt Brüsszelben látni szeretnék.

A szám egy friss ING-elemzésben jelent meg, amit a Profit gazdasági portál ismertetett, és amely szerint a 2026-os év akár rekordévvé is válhat, ha Románia képes felgyorsítani azokat a beruházásokat, amelyek már most is a PNRR-ben vagy a kohéziós keretben várakoznak.

A pénz két forrásból érkezik: a felülvizsgált helyreállítási alapból (PNRR), ahol még körülbelül 11 milliárd euró áll rendelkezésre, valamint a 2021–2027-es kohéziós politikai keretből, amelyből jövőre további 4–5 milliárd euró hívható le. Az ING Bank elemzése szerint ez a kombináció 2026-ot rekordévvé teheti, feltéve hogy a kormány képes lesz felgyorsítani a beruházásokat és időben elkészíteni a kifizetési kérelmeket, mert mindkét forrás szoros határidőkhöz kötött.

A PNRR teljes értéke a tavalyi újratervezés után 21,4 milliárd euróra csökkent, ebből 13,6 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 7,8 milliárd euró pedig kedvezményes uniós hitel. Eddig 6,4 milliárd euró grant és 4,3 milliárd euró hitel érkezett meg, vagyis a keret nagyjából fele még felhasználható, de csak 2026. augusztus végéig. A pénz jelentős része konkrét nagyprojektekhez kötődik, például az A7-es moldvai autópályához, amelyhez 2,2 milliárd eurót csoportosítottak át hitelből támogatásba. Több infrastruktúra-fejlesztés viszont kisebb kerettel folytatódik, köztük néhány egészségügyi és vasúti beruházás, amelyek más finanszírozási csatornákba kerültek át. A Marosvásárhely–Iași közötti A8-as autópálya egyes szakaszait például már kohéziós forrásból vagy akár a SAFE védelmi programból tervezik fedezni.

A kohéziós keret külön ütemezés szerint fut, de a nyomás itt sem kisebb. A 2021–2027-es ciklus teljes összege Románia esetében 31 milliárd euró, amiből eddig 5,7 milliárd eurót sikerült lehívni, vagyis a tényleges felhasználás még nagyon az elején jár. A brüsszeli szabályok szerint 2026 szeptemberéig kell beadni a kifizetési kérelmeket azokhoz a projektekhez, amelyek ebben a ciklusban már lezárhatók, ezért a következő két évben a román államigazgatásnak párhuzamosan kell fenntartania a PNRR-tempót és felpörgetnie a kohéziós programokat is.

A régió másik oldaláról nézve Románia még így sem áll különösebben rosszul. Szlovákia és Csehország valóban jóval előrébb tart, mindketten meghaladták a PNRR-keret 60 százalékát, és Lengyelország is gyorsítani tudott a kormányváltás után, miután az új kabinet rendezte a vitás pontokat Brüsszellel. Románia nagyjából a középmezőnyben van, körülbelül 50 százalékos felhasználtsággal, vagyis messze nincs lemaradva, de nem is közelíti az élbolyt. A régió problémás pontja továbbra is Magyarország, ahol a pénzek jelentős része zárolva van, az eddig lehívott összeg pedig mindössze a PNRR-keret kilenc százalékát éri el. A jogállamisági viták miatt kiszabott bírságok ráadásul folyamatosan csökkentik a felhasználható keretet.

Az ING előrejelzése szerint Románia gazdasági növekedése csak mérsékelten gyorsul jövőre, nagyjából 1,4 százalékra, de ennek komoly része éppen a várható uniós pénzek miatt valósulhat meg. Az infrastruktúra-fejlesztések, a digitalizáció és az energiaátmenet projektei mind olyan területek, ahol az állami beruházások döntő része európai forrásból történik, ezért minden csúszásnak közvetlen gazdasági hatása van. A régió többi országához képest Románia így is a leglassabb növekedési pályán marad, de a külső forrás nélkül ez a tempó jóval alacsonyabb lenne.

A következő időszak legnagyobb kérdése tehát az, hogy a román állam képes lesz-e lehívni ezeket az összegeket és eljuttatni őket oda, ahol ténylegesen beruházássá válnak. A román közigazgatás az elmúlt évtizedben újra és újra bizonyította, hogy a hosszú közbeszerzések, a kapacitáshiányos intézmények és az egymásra torlódó határidők könnyen lefékezik a legjobban megtervezett projekteket is. Ezért a most felkínált rekordösszeg csak akkor válik valódi fejlődéssé, ha a gyakorlat nem ismétli meg a korábbi évek hibáit, és sikerül olyan ütemet fenntartani, amely eddig tartósan egyszer sem állt össze.