Románia energiaellátása kritikus helyzetbe kerülhet egy kemény tél esetén

Az ország energiatermelése továbbra sem elég ahhoz, hogy Románia önállóan átvészelje a telet. A Transelectrica országos áramszolgáltató diszpécserközpontja (DEN) által készített belső jelentés szerint a hidegebb hónapokban több áramot fogyasztunk majd, mint amennyit itthon elő tudunk állítani, így újra importra szorul az ország – írja a Szabad Európa Románia.

Az elemzésben két forgatókönyvet vázoltak fel: az egyik egy mérsékelt, az időjárási átlagoknak megfelelő tél, a másik pedig egy pesszimista, az átlagnál mintegy 2°C-kal hidegebb tél.

Mérsékelt tél esetén a legnagyobb esti fogyasztási csúcs idején az országos áramtermelés nem tudja fedezni a szükségletet, így körülbelül 1.600 megawatt (MW) hiány keletkezhet. Ez már önmagában is jelentős, de még kezelhető lenne import segítségével.

Egy hideg, szokatlanul fagyos tél esetén viszont a helyzet sokkal súlyosabbá válhat: az előrejelzések szerint akár 4.300 MW-os hiány is felléphet a rendszerben a csúcsidőszakban. Ez azért különösen aggasztó, mert Románia jelenlegi fizikai lehetősége az áramszállításra a szomszédos országokból legfeljebb 4.200 MW – vagyis még ha maximálisan ki is használjuk a külföldi importkapcsolatokat, a hiány ténylegesen meghaladhatja azt, amit be tudunk hozni.

Ez egyértelműen rámutat arra, hogy a jelenlegi infrastruktúra nem tud megbirkózni egy hideg tél által kiváltott rendkívüli energiaigénnyel. És ami még aggasztóbb: az import csak akkor működik, ha van honnan vásárolni, viszont ha a környező országokat is hasonló időjárási körülmények sújtják, ők sem biztos, hogy képesek lesznek áramot exportálni. Ebben az esetben Románia szó szerint áram nélkül maradhat a kritikus időszakokban, ami súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel járhat.

A téli termelés közel felét vízerőművekre és földgázalapú erőművekre építik, de a vízhozamra vonatkozó becslések szokatlanul optimisták. A szakértők szerint ez kockázatos: ha a tél száraz vagy rendkívül hideg lesz, a vízerőművek nem tudnak annyit termelni, mint a papíron szereplő adatok.

Otilia Nuțu energiapiaci szakértő szerint a probléma az, hogy Románia évek óta nem épít új, időjárástól független áramtermelő kapacitásokat. „Minden évben reménykedünk, hogy nem lesz túl hideg. Aztán októberben mindig rájövünk, hogy megint a szénhez kell nyúlni, mert semmi nem változott” – mondta a lapnak.

A hazai termelési kapacitást jelenleg mintegy 23.240 GWh-ra becsülik – ez azonban több ponton is túlzottan optimista számításnak tűnik, főként a vízerőművekre vonatkozó előrejelzések miatt. A rendszeres havi importigény 300 és 650 GWh között alakulhat.

A Transelectrica diszpécserközpontja több sürgős intézkedést javasol a rendszer biztonságos működése érdekében: a széntüzelésű erőművek megtartását a téli hónapokra, új gázturbinás kapacitások mielőbbi beindítását (Marosnémeti 600 MW, CET Midia 70 MW, CET Chimcomplex 50 MW), a gázellátás biztosítását még szélsőséges hideg esetén is, valamint közép- és hosszú távú villamosenergia-beszerzési szerződések megkötését. Emellett hangsúlyozzák a tartalékok felhalmozásának fontosságát – szénből, földgázból és vízből –, valamint azt is, hogy Románia képes kell legyen energetikai segítséget nyújtani Moldovának is.

A jelenlegi készletek alapján viszont a helyzet nem túl megnyugtató: mindössze 799.000 tonna szén áll rendelkezésre a szükséges 5,7 millió tonna helyett, a földgáztározók 90%-os töltöttséggel 3,1 milliárd köbmétert tárolnak, míg a víztározókban 1.787 GWh energia ekvivalens van.

Az új kapacitások kiépítése lassan halad: a radnóti gázerőmű építése kilenc éve húzódik, a marosnémeti erőmű csak 2027-től kezd el folyamatosan termelni, Turceni és Ișalnița gázos beruházásai pedig legkorábban 2029-re készülhetnek el. A hidroenergetikai projekteket a környezetvédelmi tiltások miatt évekig nem lehetett folytatni, de a közelmúltban elfogadott törvénymódosítás lehetőséget ad hét kisebb vízerőmű befejezésére – ezek azonban összesen csak 214 MW-ot jelentenek, ami kevés.

Papíron a kormány már elfogadott egy határozatot a téli energiabiztonság érdekében, amely előírja egy energetikai parancsnokság létrehozását a napi működés nyomon követésére, és minden energiapiaci szereplő számára kötelezővé teszi a szükséges tartalékok képzését a téli hónapokra.