9 milliárd lejjel nőtt az egészségügy költségvetése a 3000 lej feletti nyugdíjak járulékából

A 2025 nyarán bevezetett új szabály, miszerint a 3000 lej fölötti nyugdíjak után egészségbiztosítási járulékot kell fizetni, rövid idő alatt közel 9 milliárd lejt hozott az államnak. A pénz az egészségbiztosítási kasszába került, amiből többek között kórházakat, gyógyszereket és különféle ellátásokat finanszíroznak.

A járulék mértéke 10 százalék, de nem az egész nyugdíjat terheli – csak azt a részt, ami meghaladja a 3000 lejes határt. Például, ha valaki havi 4000 lejt kap, akkor 1000 lej után vonják a 10 százalékot, vagyis 100 lejt. Az így befolyt összeg már most ott van a 2025-ös költségvetésben, és a következő évre is számolnak vele.

A döntés a Bolojan-kormány egyik első nagyobb intézkedése volt, és része egy nagyobb költségvetési szigorításnak. A cél az volt, hogy az állam több saját forráshoz jusson, és stabilabb legyen az egészségügy finanszírozása. Bár az intézkedés nem volt népszerű, a kormány szerint szükség volt rá, különösen úgy, hogy közben nő az egészségügyi kiadások aránya is.

Az egészségügyi miniszter szerint az egészségbiztosítási alap az elmúlt négy-öt évben 45 milliárdról 80 milliárd lejre nőtt. A mostani, 9 milliárdos többlet ehhez adódik hozzá. Ebből az alapból fizetik a háziorvosi szolgálatokat, a szakellátás egy részét, gyógyszertámogatásokat, vizsgálatokat, és részben a kórházi ellátást is.

Rogobete szerint ez a pénzügyi növekedés lehetőséget ad fejlesztésekre is: több új gyógyszer került a támogatott listára, és elindult több beruházás is. Ugyanakkor hozzátette, hogy a minőség nem mindenhol javult ugyanilyen ütemben.

Az egészségügyi miniszter azt is bejelentette, hogy jelenleg 23 új kórház építése van folyamatban az országban. Ezek egy része uniós helyreállítási alapból (PNRR) kap támogatást, mások pedig hitelből vagy más nemzetközi forrásból valósulnak meg.

A nyár közepén azonban még arról beszélt, hogy csak 15 kórház van ténylegesen építés alatt, és közülük is több olyan van, ahol még nem kezdődtek el a munkálatok. Például Neamț megyében nem írták alá a kivitelezési szerződést, máshol pedig a közbeszerzések húzódtak el. Volt olyan kórház is – például Lugosban –, ahol a szerződést már fel is bontották, mert a kivitelező nem tartotta be a határidőket.

Rogobete szerint ennek ellenére az elmúlt évtizedekhez képest előrelépés, hogy ennyi projekt fut egyszerre, és az is újdonság, hogy a beruházások mögött most már valódi források is állnak.

A 3000 lej feletti nyugdíjak után fizetendő járulék a 2025-ös költségvetési csomag egyik eleme volt, amit a kormány júliusban jelentett be. Ugyanekkor vezettek be adóemeléseket, leépítettek bizonyos kedvezményeket, és befagyasztották egyes állami kiadásokat is. A cél az volt, hogy Románia teljesítse az uniós költségvetési elvárásokat, és ne veszítsen el helyreállítási forrásokat.

Románia egészségügye az elmúlt években komoly lemaradást próbál ledolgozni. A rendszer túlterhelt, sok helyen hiányos a felszerelés, és az orvoshiány sem szűnt meg. Az EU-ban továbbra is az utolsók között van az ország például a megelőzhető halálozások, az orvos-beteg arány és a betegellátás elérhetősége terén.

A többletforrás lehetőséget teremt arra, hogy ezek a mutatók javuljanak, de ehhez nemcsak pénzre, hanem jól szervezett, átlátható intézkedésekre is szükség van. A miniszter szerint az új kórházak, a kibővített gyógyszerlista és a célzott programok elindultak, a rendszer átalakulása pedig már folyamatban van.