Nemzetbiztonsági kockázatnak tartja a román miniszterelnök tanácsadója, hogy a kolozsvári tejgyárat felvásárolnák Csányiék

A miniszterelnök tanácsadója, Sebastian Burduja korábbi energiaügyi miniszter szerint „nemzetbiztonsági kockázatot” jelent, hogy a tejterméket gyártó, kolozsvári székhelyű Napolact márkát felvásárolja a magyar Bonafarm csoport, tekintettel arra, hogy „Csányi Sándor, a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor közeli szövetségese tartja ellenőrzése alatt a Bonafarmot” – írja a G4Media.

Burduja a román parlamentben szólalt fel szeptember elején, ahol megszólította a mezőgazdasági minisztert, a Versenytanács elnökét, valamint a biztonsági szolgálatokat is, figyelmeztetve, hogy az ügy mögött orosz és kínai érdekekkel összehangolt lépések is állhatnak. Szakértői jelentést kért, valamint a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) bevonását az ellenőrzésbe, és azt is szeretné, ha a közvetlen külföldi befektetéseket átvilágító bizottság (CEISD) elemezné az értékesítést.

„Csányi Sándor úr profilja túlmutat egy egyszerű magánbefektetőén, és az Orbán Viktor vezette kormány által támogatott állami kapitalizmus modelljének központi pillérévé vált. Orbán Viktor miniszterelnökhöz fűződő szoros és dokumentált kapcsolata olyan gazdasági modellre utalnak, amelyben a nagy konglomerátumok nem függetlenül cselekszenek a kormány politikai programjától, hanem lényegében eszközként szolgálnak a magyar állam gazdasági és politikai erejének kivetítésére a régióban. Ennélfogva a Bonafarm Romániában végrehajtott befektetése nem értékelhető egyszerű üzleti döntésként, hanem úgy kell vizsgálni, mint egy állam stratégiájának lehetséges kiterjesztését, amelynek politikája gyakran került szembe az Európai Unió alapelveivel és Románia nemzeti érdekeivel” – fejtette ki.

A G4Media megemlíti, hogy a PSD Kolozs megyei képviselője, Remus Lăpușan is szintén a Napolact eladása ellen szólalt fel. A PSD-s politikus szerint az eladással fennáll a veszély, hogy az erdélyi gazdákat kiszorítják az ellátási láncból. Szerinte a magyar gyártó úgy dönthet, megváltoztatja beszerzési politikáját, és más európai államokból – köztük Magyarországról – szerez be alapanyagot, amely esetben a román gazdák veszíthetnék el fő tejfelvásárlójukat.

„Nagyon oda kell figyelnünk ezekre a kereskedelmi döntésekre, amelyek hosszú távon káros hatások lehetnek. Természetesen szabad piacról beszélünk, de bizonyos szabályokat be kell tartani” – idézik a képviselőt. Elmondta, hogy a Versenytanácshoz fordult a felvásárlás miatt, hogy megkérdezze tőlük, miként biztosítják, „ez a két európai szereplő közötti tranzakció az élelmiszerpiacon ne szorítsa ki a román gazdákat az ellátási láncból”.

A holland Royal FrieslandCampina július végén jelentette be, hogy megállapodott a romániai leányvállalata, a FrieslandCampina Románia Rt. eladásáról a magyar Bonafarm-csoportnak. Friesland Románia birtokolja többek között a Napolact brandet, illetve két üzeme is működik az országban, az egyik Kisbácsban, míg a másik Marosvásárhelyen. Mintegy 400 alkalmazottjuk van. Már a bejelentésnél megjegyezték, hogy a tranzakció hatósági jóváhagyásra vár, többek között a Versenytanács engedélyére is szükség van még, de várhatóan 2025 decemberében lezárul.

A FrieslandCampina az árbevételei alapján az ötödik legnagyobb szereplő romániai tejfeldolgozó piacon az Albalact, a Danone, az Olympus és a Hochland mögött. A vállalat forgalma 2024-ben 588 millió lej volt, de emellett is 29 millió lejes veszteségről számolt be. A FrieslandCampina Romániának több mint 1000 helyi gazdától gyűjtött be a tejet, átlagban napi 300 ezer litert. A Napolact mellett az övék a Dots és Campina márka is, de nyilván az előbbi a legfontosabb.

Nem ez lenne az első alkalom, hogy a román hatóságok elkaszálnak egy magyarországi felvásárlást. A legismertebb eset az OTP Bank romániai terjeszkedésének a megállítása. Az OTP Románia 2017-ben épp a hatósági jóváhagyások miatt bukta el a Banca Românească felvásárlását, Román Nemzeti Bank (RNB) az utolsó pillanatban – mindenféle szakmai magyarázat nélkül – nem hagyta jóvá a tranzakciót. Ez végül oda vezetett, hogy az OTP Csoport megszabadult a romániai leányvállalataitól.

Legutóbb pedig az MVM csoport felvásárlását akasztották meg, de azt egyelőre még nem véglegesen. Az MVM az E.ON romániai energia- és gázszolgáltató vállalatát, valamint az E.ON Assist szolgáltatócéget szerette volna felvásárolni, de a hatósági jóváhagyások elhúzódása miatt egyelőre visszalépnek az ügylettől. A hír előzménye, hogy ezt a tranzakciót is vizsgálta a közvetlen külföldi befektetéseket átvilágító bizottság, és augusztusban azt közölték, hogy az MVM Csoport és E.ON Energie Románia közötti vásárlás elutasítását javasolja a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak (CSAT). A törvény szerint a végső döntést a tranzakcióról a CSAT hozza meg az előterjesztéstől számított 90 napon belül.

Az ügy pikantériája, hogy a magyar állam néhány napja tiltotta meg, hogy egy külföldi cég felvásárolja az Alföldi Tejet. A mezőgazdasági tárca azzal indokolta a döntését, a stratégiai jelentőségű tejágazat szuverenitását meg kell őrizni, hogy továbbra is a magyar lakosságot láthassa el.