A kínai webshopok féken tartásával próbálkozik a kormány, de a Temu–Shein adó csak megkerüli a lényeget

Augusztus közepén már beszámoltunk arról, hogy a román kormány különadót vetne ki az EU-n kívülről érkező olcsó csomagokra, mert nagyon elszálltak a Temu és Shein rendelések. A csomagok nagy része olcsó, 50 euró körüli értékű, és mivel ezek után nem kell vámot fizetni, a román állam komoly bevételektől esik el. Egy tanulmány szerint, amit a pénzügyminiszter emlegetett, amikor az új adót bejelentette, 2025-ben 5,4 milliárd lej, 2027-re pedig akár 10,8 milliárd lej lehet a kiesés. A Panorama portál elemzése szerint azonban ez nem jelent egy valós megoldást a piactorzító egyenlőtlenségek kezelésére, inkább arról van szó, hogy az újabb és újabb bevételi forrásokat keresve, észrevették a lehetőségét egy gyors költségvetési kiegészítésnek, és azonnal lecsaptak rá. Arra már nem telt a figyelemből, hogy ha észrevették a problémát, akkor próbálják meg kezelni is a jelenséget.

A pénzügyminisztérium javaslata szerint minden 150 euró alatti, EU-n kívüli csomagra 25 lejes fix díjat vetnének ki. Papíron egyszerű – valójában azonban sok a kivétel. Például ha a csomag Romániában landol, nem kell fizetni.

Ez elsőre ösztönzőnek tűnhet: jöjjenek a kínai platformok, építsenek itthoni logisztikai központokat. De a szakmai szervezetek szerint ez nemhogy megoldást nem hoz, inkább új kiskapukat nyit.

„A legtöbb csomag most is Lengyelországon, Magyarországon vagy Bulgárián keresztül jön. Ha a kínai szereplők mostantól Nagyváradra küldik a repülőket, máris kikerülték a díjat” – magyarázta Cristi Pelivan, a román online kereskedők szövetségének (ARMO) vezetője a Panoramának.

A számok: döbbenetes növekedés, marginális bevétel

A minisztérium szerint naponta már több mint 200 ezer csomag érkezik az EU-n kívülről. Ez éves szinten 78 millió küldeményt jelent – a legtöbbjük Kínából jön, a Temu, Shein és AliExpress kínálatából.

A kormány 1,3 milliárd lejes bevételt remél az új intézkedéstől – ez első hallásra soknak tűnhet, de a költségvetési hiány szempontjából alig számít. És ha a cégek egyszerű útvonalváltással megkerülik a díjat, még ennyi sem lesz.

A valódi probléma viszont nem az, hogy a bóvlik elárasztják az országot, bár az sem elhanyagolható szempont, hogy a megrendelt áru elég nagy része rövid időn belül a kukákban landol. Az igazi bajt ott kell keresni, hogy ezek a cégek teljesen kÍvül esnek mindenféle romániai szabályozási rendszeren: nem fizetnek itt adót, nem vonatkozik rájuk a fogyasztóvédelem, nem érvényesül az uniós termékminőség-szabályozás.

„Rendeltem egyszer egy játékszettet a gyerekemnek. Jól mutatott a képen, de amikor megjött, összeszerelni sem lehetett, szétesett az egész, és az apró alkatrészek miatt veszélyes volt egy háromévesnek a kezébe adni. Ez nem egyedi eset” – részletezte személyes tapasztalatát a Panoramának nyilatkozó Adrian Negrescu közgazdász.

A román fogyasztóvédelmi hivatal (ANPC) sok esetben képtelen szankcionálni az ilyen platformokat, mivel nincs joghatósága felettük. Más uniós országok, mint Franciaország, viszont már szabtak ki bírságokat ezekre a cégekre – vagyis nem a szabály hiányzik, hanem az akarat.

Piaci torzulás, hazai veszteség

Az ARMO számításai szerint a hazai webshopok 77 százaléka forgalomcsökkenésre számít, és 75 százalékuk szerint a kínai konkurencia miatt akár csőd is fenyegeti a kisebb szereplőket. Emellett évente több mint 10 milliárd lejes költségvetési kiesést okoz az adóelkerülés és a strukturális áfahiány.

A hazai szereplők képtelenek lépést tartani az árversenyben. Egy kisvállalkozás, amely romániai munkaerőt foglalkoztat, adót fizet, raktárral és készlettel dolgozik, nem tudja felvenni a harcot olyan platformokkal, ahol a rendelés után gyártják le és küldik ki a terméket – gyakran minimális logisztikai költséggel és semmilyen fogyasztóvédelmi kötelezettséggel.

A következmények épp ezért messze túlmutatnak a webshopokon. Helyi gyártók, kézművesek, szolgáltatók is szenvednek, mivel az online piac ma már nemcsak kiegészítő csatorna, hanem a fő értékesítési tér. Egyre több hazai vállalkozás visszavonul a digitális térből, vagy olyan niche-re szorul, ahol még nem jelent meg a kínai tömeggyártás.

Emellett sérül az innováció is: ha a piacon nem éri meg hosszú távra tervezni, mivel a legolcsóbb győz minden szabály felett, akkor eltűnik a motiváció arra, hogy minőséget, újat, fenntarthatót alkossanak a hazai cégek.

EU-s megoldáson is gondolkodnak, de csak 2028-ra várható

A helyzet régóta ismert Brüsszelben is. Már napirenden van a 150 eurós vámmentességi küszöb eltörlése – de a megvalósítás leghamarabb 2028-ra várható. Addig a kínai kereskedők szabadon használhatják ki az európai piac törékenységét.

Az Európai Bizottság adatai szerint 2024-ben 4,6 milliárd darab ilyen csomag érkezett az EU-ba – 96 százalékuk Kínából. A növekedés exponenciális, és jól látszik: a jelenlegi szabályozás nem tart lépést a forgalommal.

Voltak korábbi próbálkozások. 2021-ben eltörölték azt a korábbi szabályt, amely alapján 22 euró alatt teljesen áfa- és vámmentes volt minden nem EU-s csomag – ez volt az első lépés. De a 150 eurós vámküszöb megmaradt, és azóta is rés maradt a rendszeren, amit a nagy platformok ki is használnak.

Néhány ország viszont már szigorított. Franciaország például bírságokat szabott ki a fogyasztóvédelmi előírások megsértése miatt, még akkor is, ha a platformnak nem volt helyi képviselete. Németországban és Hollandiában pedig szigorúbb vámszűrési gyakorlatokat vezettek be, amelyek lassítják és drágítják a kínai csomagok bejutását – ezek inkább technikai, nem jogi eszközök, de működnek: csökkent a csomagszám.

Más országok, mint például Spanyolország, közvetlen tárgyalásokat kezdeményeztek a legnagyobb ázsiai szereplőkkel annak érdekében, hogy ezek lokális adóalanyként működjenek, így legalább az áfa beérkezzen.

A közös szabályozás viszont továbbra is hiányzik. A vámküszöb eltörléséről szóló uniós tervezet támogatottsága ugyan megvan, de a megvalósítás a bürokratikus útvesztőkben rekedt meg – így a tagállamok többsége egyéni stratégiák mentén próbál lavírozni, ami viszont piaci szinten tovább torzítja a versenyt.

Nincs érdemi reakció a hasító kínai exportra

Romániában ez az első jogszabály, aminek kapcsán egyáltalán felmerült a kínai online platformok erőteljes nyomulása. Az Egyesült Államok viszont már régen lépett, és ott meg is szüntették a vámmentes sávot. Az EU lassúsága miatt és az amerikai lehetőségek beszűkülése kapcsán is az USA helyett Kína most az európai piacot bombázza.

2024-ben az EU több mint 519 milliárd euró értékben importált kínai árut, miközben az export alig 213 milliárd eurót tett ki. Ez több mint 300 milliárdos kereskedelmi deficitet jelent, ami egyoldalú függőséget eredményez: miközben a kínai termékek áramlanak be, az európai áruk nehezebben találnak piacot Kínában.

Románia mérlege még drámaibb. 2025 első négy hónapjában tizenkétszer annyit importáltunk Kínából, mint amennyit exportáltunk oda, és az export éves szinten még 10 százalékkal csökkent is, írja az elemzés.

Egy ilyen aránytalanság azt jelenti, hogy a hazai termelés kiszorul a piacról, miközben a külkereskedelem sem tud hozzátenni a gazdasági növekedéshez. A kínai áruk dömpingje elnyomja a helyi kínálatot, és közben megtorpedózza azokat az iparágakat, amiknek hosszú távon húzóerővé kellene válniuk – mint például az elektronika, a textilipar vagy az e-kereskedelemhez kapcsolódó logisztika.

Emellett a függőség stratégiai kockázatokat is hordoz: ha valamikor politikai vagy gazdasági feszültség lép fel Kína és az EU között, ami egyáltalán nem kizárt, a mostani egyoldalú kapcsolat miatt ellátási zavarok állhatnak elő.

Mi volna a megfelelő lépés?

A Panorama portál elemzése végül azzal a következtetéssel zárul, hogy a 25 lejes díj rövid távon lehet, hogy valamennyit hozzátesz a költségvetési lyuk betöméséhez, de gazdasági szinten nem oldja meg azt a strukturális problémát, hogy az EU-n kívüli online platformok – főként kínai szereplők – egyenlőtlen versenyfeltételek mellett vannak jelen az európai piacon.

A leírtakból viszont egyértelműen kirajzolódik, hogy a fenntartható megoldáshoz Románia önmagában túl kevés, elsősorban uniós szintű szabályozásra lenne szükség, különösen a vámmentességi küszöb eltörlésére. A jelenlegi 150 eurós határ lehetőséget ad arra, hogy a nagy platformok milliós nagyságrendben küldjenek be termékeket anélkül, hogy vámot vagy releváns adóterheket fizetnének, ez pedig torzítja a piacot.

Második kulcsterület a fogyasztóvédelmi szabályok érvényesítése volna, mert enélkül a dömpingáru tulajdonképpen csak pénzbe kerülő szemét nagyon sok esetben, ami veszélyes az egészségre, összeszerelhetetlen, nincs szavatossági ideje, illetve, ha van is, nem lehet számonkérni senkit, ha elromlik időközben a termék. Jelenleg a nem EU-s platformokról rendelt termékek esetében a vásárlók jogérvényesítése szinte lehetetlen, különösen akkor, ha a forgalmazónak nincs európai jogi jelenléte.

Végül, a cél az kellene, hogy legyen, hogy a hazai és külföldi szereplők ugyanazon jogi és adózási keretek között működjenek. Ennek hiányában a hazai e-kereskedelmi vállalkozások versenyhátrányban maradnak, nemcsak árban, hanem működési rugalmasságban és jogi kötelezettségekben is.