Nem lehet többé egyben felvenni a magánnyugdíjat: 30 százalékot adnak azonnal, a többit 8 év alatt kapjuk meg

A kormány elfogadta azt a törvényjavaslatot, ami alapjaiban változtatja meg, hogyan juthatnak hozzá az emberek a magánnyugdíj-megtakarításaikhoz. Ez a döntés több mint 9 millió romániai embert érint: azokat, akik kötelezően fizettek be a második pillérbe, illetve azokat is, akik önkéntes nyugdíjpénztárban takarékoskodtak a harmadik pillérben – írja a HotNews.

A változás lényege: a jövőben nem lehet az egész megtakarítást egyszerre felvenni, ahogy eddig. A szabály mostantól az, hogy a megtakarított összeg legfeljebb 30 százalékát lehet kivenni egyben, a többit pedig havonta, részletekben kapja meg az ember – legfeljebb nyolc éven keresztül. Ez egy módosítás a korábbi javaslathoz képest, ahol még csak 25 százalékot lehetett volna felvenni egyben, és a kifizetések tíz évig tartottak volna.

Fontos tudni, hogy megmarad a lehetőség arra is, hogy valaki a pénze maradék részét élethosszig tartó nyugdíjkiegészítésként kapja meg, vagyis amíg él, havonta jár neki a magánnyugdíj.

Van kivétel is: azok, akiknek olyan kevés pénz van a számláján, hogy az nem éri el a szociális nyugdíjminimum tizenkétszeresét (ez tavaly év végén kb. 15 372 lej volt), kivehetik az egészet egy összegben, vagy kérhetik 12 hónap alatti részletekben.

A kormány szerint ez a változás elengedhetetlen ahhoz, hogy Románia csatlakozni tudjon az OECD-hez, azaz a világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő szervezethez. A cél az, hogy az emberek ne egyben költsék el a magánnyugdíjukat, hanem több évre elosztva, így biztosítva maguknak hosszabb távon is stabil jövedelmet nyugdíjas korukban.

A döntést társadalmi vita előzte meg: a szakszervezetek elismerték, hogy szükség van egy ilyen szabályozásra, de kifogásolták, hogy az emberek nem kaptak erről megfelelő tájékoztatást. A munkaadók támogatták az új rendszert, mert szerintük így kiszámíthatóbb lesz az időskori jövedelem.

Ugyanakkor vita van arról is, hogy a második nyugdíjpillérbe befizetett pénzt kétszer is megadóztatják: egyszer akkor, amikor a munkavállaló megkeresi és a fizetéséből automatikusan levonják a hozzájárulást (ez már adózott jövedelem), majd újra akkor, amikor nyugdíjasként felveszi ezt a pénzt. A mostani szabályozás szerint ugyanis a kifizetések – mivel havi juttatásként érkeznek – adóköteles jövedelemnek minősülhetnek, amely után személyi jövedelemadót és adott esetben egészségügyi hozzájárulást is fizetni kell. Ez a helyzet azért váltott ki tiltakozást, mert a nyugdíjpénz eredetileg megtakarításnak számított, nem új jövedelemnek, így sokan jogtalannak érzik, hogy kétszer is adóznak ugyanaz után az összeg után.

A HotNews egy magyarázó cikkben a kormány által elfogadott törvénytervezet és az ASF alelnöke, Dan Armeanu részletes magyarázatai alapján összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat: mikor kell adót fizetni, hogyan lehet elkerülni a veszteséget, mi történik örökös hiányában, és mire számíthat az, aki jelentősebb összeget halmozott fel.

Mi történik, ha egyszerre vesszük fel a 30 százalékot?

Ha valaki a nyugdíjba vonuláskor él azzal a lehetőséggel, hogy egyszerre felvegye a megtakarítása 30%-át, akkor komoly adóterhet vállal. A kivett összeg után 10% egészségügyi hozzájárulást (CASS) és tőkepiaci nyereségadót is fizetni kell, bizonyos levonások mellett. Az ASF alelnöke szerint ez összesen 12–13%-os veszteséget jelenthet a teljes nyugdíjvagyonból.

Hogyan lehet ezt elkerülni?

A nyugdíjmegtakarítás egészének 8 éven át történő havi kifizetése vagy élethosszig tartó nyugdíjjá alakítása esetén nem kell adót és járulékot fizetni, amennyiben a havi összeg 3 000 lej alatt marad. Ez az egyik fő előnye az időben elnyújtott kifizetésnek: az adómentesség mellett az összeg kamatozhat is a továbbiakban, mivel a pénzt a kifizetési időszak alatt befektetik.

Mi történik, ha kevés pénzed van a számládon?

Ha valaki a nyugdíjazáskor 15 372 lejnél kevesebbet gyűjtött össze (ez a 2024-es adat alapján 12 havi szociális nyugdíj összege), akkor nincs szükség a nyugdíjformák kiválasztására: a teljes összeget egy összegben vagy legfeljebb 12 hónap alatt kifizetik számára. Ez a szabály azokat érinti, akik rövid ideig fizettek be, vagy alacsony jövedelemből takarékoskodtak.

Hogyan működik a kifizetés a gyakorlatban?

Például, ha valakinek 100 000 lej van a számláján, abból 30 000 lejt kivehet egyszerre (adóval csökkentve), a maradék 70 000 lejt pedig havonta kapja meg. Ha a havi kifizetés összege nem haladja meg a 3 000 lejt, nem kell rá adót fizetni. A pontos hónapszám a teljes összeg és a havi limit függvénye.

Mi az a „fizetési alap”, ahová a pénz kerül?

A második pillérből érkező pénzek nem közvetlenül az ügyfél számlájára mennek, hanem egy úgynevezett fizetési alapba, amelyet a nyugdíjas maga választhat. Ezzel a pénzét továbbra is befektetik, és havonta ebből történnek a kifizetések. A fizetési alap havi 0,05%-os kezelési költséget von le, de nincs külön díj a pénz átmozgatásáért.

Megmarad a tulajdonjog és az öröklés joga?

Igen. A nyugdíjmegtakarítás továbbra is az ügyfél tulajdona marad, és örökölhető. Ha valaki nyolcéves, programozott kifizetést választ, és időközben elhalálozik, az összeget a hozzátartozók vagy örökösök kapják meg. Ha valaki élethosszig tartó nyugdíjat választ, ott attól függ az öröklés, milyen konkrét terméket választott (pl. garantált időszakos kifizetés vagy automatikus öröklés).

Mi történik, ha nincs örökös?

Ha az elhunyt nem jelölt meg örököst, és nincs is törvényes örökös, akkor a pénz a fizetési alapban marad. Ha azonban később előkerül egy jogosult örökös, az igényt be lehet nyújtani, és a pénz visszajár.

Lesz-e hozam a kifizetések ideje alatt?

Igen, a fizetési alapban lévő pénzt továbbra is befektetik: állampapírokba, alacsony kockázatú vállalati kötvényekbe, betétekbe. A becsült hozam 20–50% között mozoghat, attól függően, milyen hosszú időre választja valaki a havi kifizetéseket. Minél hosszabb az időszak, annál nagyobb lehet a végső hozam.