Változna a magánnyugdíjak kifizetése, jön a 25 százalékos korlát

A román kormány első olvasatban tárgyalt egy új törvénytervezetet, ami jelentősen átalakítaná a magánnyugdíjpénztárak működését, tudósít az Agerpres. A lényeg: ha valaki nyugdíjba megy, akkor a megtakarításának legfeljebb 25 százalékát kérhetné ki egy összegben. A többit csak havi járadék formájában kapná meg – vagy életjáradékként, vagy egy előre meghatározott időtartamra, de a teljes összeg garantáltan visszajárna.

Az ASF (Pénzügyi Felügyeleti Hatóság) elnöke, Alexandru Petrescu azt mondta, hogy ez a változtatás egy OECD-ajánlásnak való megfelelés, és szeptemberben a román kormánynak be is kell számolnia róla nemzetközi szinten. Jelenleg több mint 9 millió ember fizet be magánnyugdíjba Romániában, és ezek az alapok a GDP több mint 10 százalékát kezelik.

A tervezet szerint külön erre létrehozott alapok és szolgáltatók (pl. biztosítók, befektetési alapkezelők) foglalkoznának a járadékok kifizetésével.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke gyorsan reagált a fejleményekre. Szerinte az államnak semmi köze ahhoz, hogy ki mit kezd a saját megtakarításával. Facebook-posztban írta: „Az államnak nincs joga megmondani, mit kezdjen az ember a saját pénzével!” Hozzátette, hogy erről a koalícióban nem is volt egyeztetés, és az RMDSZ nem fog támogatni semmilyen olyan törvényt, ami beleszól abba, hogyan rendelkeznek az emberek a pénzükkel.

Abrudean: Nem államosítják a pénzt, a megtakarítás továbbra is a befizető tulajdona

Mircea Abrudean, a szenátus elnöke igyekezett megnyugtatni a közvéleményt a magánnyugdíjak körüli vitában. Kiemelte: a II. pillérben felhalmozott nyugdíjpénz nem veszíti el magántulajdon jellegét, azt sem a kormány, sem az állam nem veszi el. Haláleset esetén az örökösök jogosultak a megmaradt összegre.

Abrudean szerint a 25%-os egyösszegű kifizetési lehetőség – amely a tervezet szerint a nyugdíjasok számára elérhető lenne – sok más európai rendszerhez képest „kifejezetten nagyvonalú”. Úgy látja, hogy a törvénytervezet célja nem a jogok szűkítése, hanem az európai és OECD-országok gyakorlatához való igazodás, amire szükség van Románia OECD-csatlakozásához.

A kormányülést követően az is elhangzott, hogy a törvény kétfajta nyugdíjkifizetést tesz lehetővé: egyrészt meghatározott ideig tartó programozott járadékot, másrészt életjáradékot – mindkét esetben a megtakarított összeg teljes visszafizetésének garanciájával.

Ileana Horvath, az ASF igazgatója ehhez hozzátette: bár jelenleg sokan egy összegben veszik fel a nyugdíjmegtakarításukat, ez nem mindig előnyös. Az átlagos II. pilléres nyugdíjszámla jelenleg kb. 19.900 lej, és sokan a minimálisan meghatározott 15.370 lejes küszöb alatt vannak, amely fölött már havi járadék is kérhető. Fontos részlet, hogy az egyösszegű kifizetés után komoly adóterhek is jelentkeznek – például egészségbiztosítási hozzájárulás és jövedelemadó –, míg a havi járadékra ezek kevésbé vonatkoznak. Ezért szerinte a havi, hosszabb távú kifizetés nyújt jobb biztonságot azoknak, akiknek már nincs más jövedelmük.

Új szereplők kezelnék a nyugdíjak kifizetését – jönnek a kifizetési alapok

A törvénytervezet egyik fontos újítása, írta meg ezt is az Agerpres, hogy a nyugdíjak kifizetését a jövőben nem közvetlenül a magánnyugdíjpénztárak intéznék, hanem külön erre létrehozott úgynevezett magánnyugdíj-kifizetési alapok – erről is Ileana Horvath, a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) magánnyugdíjakért felelős igazgatója tájékoztatott.

Horvath szerint a jelenlegi rendszerben a megtakarításokat vagy egy összegben, vagy öt éven belül lehet felvenni, és ezek nem kamatoznak tovább. Az új modellben viszont a kifizetési alapok újra befektetnék a teljes összeget, így a nyugdíjasok hozammal növelt járadékot kapnának, az élettartamukhoz igazítva. A törvény életbe lépése után mindenki maga választhatná ki azt a szolgáltatót, amelyikkel szerződik a kifizetésekre.

Fontos garancia, hogy haláleset esetén az örökösök jogosultak lennének a még fennmaradt megtakarításokra – kivéve, ha az illető életjáradékot választott, és nem hagyott örököst. Ebben az esetben a pénz az alapban maradna.

Állj ki a szabad sajtóért!

A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.

Támogatom!
Kövess minket Facebookon is!