A Bolojan-kormány fékez: leállítják az új autópálya-projektek szerződéskötéseit

A román kormány új közlekedéspolitikai irányt hirdetett: nem írnak alá új autópálya- vagy gyorsforgalmi útépítési szerződéseket, csak a már folyamatban lévő beruházásokra koncentrálnának. Az intézkedés elsőre spórolásnak tűnik, de a háttérben komoly strukturális és pénzügyi gondok állnak, írja az Europa Libera portál, amely utánament a történetnek, miután a 2025–2028-as kormányprogramból kiderült, hogy leállítják az új szerződések aláírását. Ez viszont kérdéseket vet fel: mi történik azokkal a fejlesztésekkel, amelyeknél már lezajlott a közbeszerzés, de a szerződést még nem írták alá?

Ilyen például az A8-as autópálya több szakasza (a Marosvásárhely–Iași–Ungheni autópálya), az A7-esnél a Pașcani–Suceava szakasz, vagy a dél-romániai A4-es pályának Techirghiol-környéki része. Ezek mind licitált, de szerződés nélküli szakaszok – tehát a levegőben lógnak.

A pénz fogyott el

Ilie Bolojan miniszterelnök nem vonta vissza hivatalosan a projekteket, viszont utasította a közlekedési minisztériumot és a két beruházási vállalatot – a CNAIR-t és a CNIR-t –, hogy vizsgálják felül működésüket. Ciprian Șerban közlekedési miniszter közölte: egyelőre nincs koalíciós döntés új szerződések leállításáról, de a lehetőség nyitva van.

Az érintett cégek vezetői – Alin Șerbănescu (CNAIR) és Gabriel Budescu (CNIR) – egyöntetűen állítják: nem kaptak hivatalos leállítási értesítést, minden projekt, amin dolgoznak, „halaszthatatlanul szükséges”.

A háttérben a pénzhiány áll, írja az Europa Libera. Ionuț Ciurea, a Pro Infrastructură elnöke szerint Románia évek óta túlvállalja magát: háromszor annyi autópálya-projektre kötöttek már szerződést, mint amennyi pénz rendelkezésre áll. A 2021–2027-es EU-s közlekedési keret (kb. 5 milliárd euró) már 300%-osan túl van szerződve, miközben csak az újabb licitált projektek értéke meghaladja a 19 milliárd eurót.

A PNRR (helyreállítási alap) forrásai is szűkösek – és sok esetben kölcsönökből állnak, nem vissza nem térítendő támogatásokból, mint a vasúti projektek esetében.

Hol tartanak az építkezések?

  • Az A7-es Ploiești–Pașcani autópálya legtöbb szakasza építés alatt áll, kb. 100 km már használatban van.
  • Az A1-es Nagyszeben–Pitești szakasz munkálatai folynak, de például a Margina–Holdea szakasz (9 km) még csak 18%-os készültségnél tart.
  • Az A8-as autópálya hegyvidéki szakaszaira csak részben írtak alá szerződést, több szakasz még versenyben van.

A kormány 13 kiemelt projektet nevezett meg – köztük az A1, A7, A8, A3, A0, A4 autópályákat, valamint több gyorsforgalmi utat. De ezek összértéke már önmagában túllépi a rendelkezésre álló forrásokat.

Valószínű, hogy több új projekt elindítását elhalasztják vagy teljesen lefújják. A már zajló beruházások között is lehet, hogy csökken a kivitelezési ütem – kivéve azokat, amelyek PNRR-forrásból vagy politikai prioritásként kezelve haladnak (A7, A0, A1).

A CNIR vezérigazgatója szerint ha valóban csak a legsürgősebb projektek maradnak talpon, akkor az A8-as Târgu-Neamț–Iași szakasz lesz a „nulladik prioritás”, mert itt a forgalom a legnagyobb, a balesetek száma is magas – ráadásul ide fut be az A7-es, így egy kritikus csomópontról van szó.

A közbeszerzések elhalasztása nem csupán a kivitelezőket, hanem az államot is sújtja: az ajánlattevők pénzt tettek le garanciaként, ezeket nem tarthatják befagyasztva hónapokig.

A CNIR és CNAIR vezetői szerint a projektek felfüggesztése a gazdasági fejlődés szempontjából is kontraproduktív lenne. A román autópálya-hálózat kiépítése amúgy is elmaradott, egy újabb leállási hullám pedig évekkel vetné vissza a modernizációt.

A román kormány óvatos fékezésbe kezdett az autópálya-építések terén: nem állít le semmit hivatalosan, de a forráshiány miatt a szerződéskötések lassulhatnak vagy elmaradhatnak. A már zajló építkezések talán folytatódnak, de a kivitelezés üteme csökkenhet. A prioritások nem mindig szakmai, inkább politikai és társadalmi nyomás alapján dőlhetnek el.

A tét nagy: ha Románia most megáll, akár egy egész évtizedet is veszíthet az infrastruktúra-fejlesztési versenyben.

Állj ki a szabad sajtóért!

A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.

Támogatom!
Kövess minket Facebookon is!