Kétszer annyi autópálya jut egy bolgár autóra, mint egy románra – a régióban Románia áll a legrosszabbul

Románia autópálya- és gyorsforgalmi úthálózata még mindig jelentős lemaradásban van a szomszédos országokhoz képest, annak ellenére, hogy az elmúlt években felgyorsultak az infrastruktúra-fejlesztések. Egy több ország újságíróiból álló csapat által végzett elemzés szerint Bulgária, Magyarország és Lengyelország is sokkal hatékonyabban fejlesztette úthálózatát, míg Romániában az egyre növekvő járműszám ellenére is az autópálya-kapacitás az egyik legalacsonyabb a régióban. Bulgáriában például kétszer annyi autópálya jut az ottani járműparkra, míg Magyarországon ez az arány háromszorosa a romániainak.

Románia gyorsforgalmi út-hálózata 2025 elején

2025 elején Romániában 1.270 km gyorsforgalmi út állt rendelkezésre, amely tartalmazza az autópályákat és az expressz utakat is. A 2024-es év rekordnak számított az útépítések terén, hiszen 197 km gyorsforgalmi út került átadásra. Ezzel az összes gyorsforgalmi út hossza 18%-kal nőtt egy év alatt, ami komoly előrelépés, de még mindig nem elegendő.

Ha ezt az adatot a gépjárművek teljes számához viszonyítjuk, kiderül, hogy Románia az utolsó helyen van az EU közép- és kelet-európai országai között.

Autópályák hossza a gépjárművek számához viszonyítva

A forgalomban lévő járművek száma jelentősen nőtt az elmúlt évtizedben. 2024 végén a hivatalos nyilvántartás szerint 10.785.270 jármű volt regisztrálva Romániában, ami 80%-os növekedést jelent 2013 óta.

Ha a gyorsforgalmi utak hosszát a járművek számával vetjük össze, az alábbi arányok adódnak:

A fenti adatok egyértelműen mutatják, hogy Románia az utolsó helyen van mind a gyorsforgalmi utak sűrűségét, mind a jármű/km arányt illetően.

Bulgária autópálya-hálózata 896 km hosszú, ami jelentősen több, mint Romániában, ha figyelembe vesszük, hogy az ország teljes területe jóval kisebb. Minden egymillió járműre 214 km autópálya jut, ami majdnem kétszerese a romániai értéknek. Az autópályák elsősorban a fő tranzitútvonalakat szolgálják ki: a Szófia–Várna és a Szófia–Plovdiv–Burgasz útvonalak jelentik a legforgalmasabb szakaszokat. Emellett az országban sok Romániában bejegyzett jármű közlekedik, ami tovább növeli a forgalmat.

Magyarország 1.800 km autópályával rendelkezik, 349 km gyorsforgalmi út jut minden egymillió járműre, ami háromszorosa a romániai aránynak. A magyar autópályák legfőbb előnye a körkörös szerkezet, amely Budapestet minden irányból összeköti a nagyobb városokkal és a határokkal. Az országban jelentős a tranzitforgalom, de az úthálózat ezt megfelelően kezeli.

Lengyelország 5.200 km autópályával és gyorsforgalmi úttal rendelkezik, amely az elmúlt két évtized egyik legdinamikusabban fejlődő hálózata. Minden egymillió járműre 200 km autópálya jut, ami duplája a romániai értéknek. Lengyelország közlekedési stratégiája a nagyvárosok összekapcsolására és az EU támogatására épül, amelynek köszönhetően az úthálózat folyamatosan bővül.

Csehország autópálya-hálózata 1.350 km hosszú, amely a közép-európai tranzitforgalom egyik legfontosabb eleme. Minden egymillió járműre 148 km autópálya jut, ami még mindig magasabb, mint Romániában. A hálózat előnye, hogy az ország méretéhez képest jól kiépített, és lehetővé teszi a gyors közlekedést Nyugat-Európa felé.

Autópályák területi sűrűsége

A gyorsforgalmi utak hálózatát az ország területéhez is viszonyíthatjuk:

• Magyarország: 19,35 km/1.000 km²
• Lengyelország: 16,63 km/1.000 km²
• Szerbia: 12,99 km/1.000 km²
• Bulgária: 8,07 km/1.000 km²
• Románia: 5,33 km/1.000 km²

Ez azt jelenti, hogy Magyarországon négyszer több gyorsforgalmi út jut egy adott területi egységre, mint Romániában.

Románia fontos átjáró a Balkán és Nyugat-Európa között, ami azt jelenti, hogy nemcsak a hazai járművek, hanem a nemzetközi forgalom is nagy terhet ró az utakra. 2024-ben több mint 8,2 millió külföldi rendszámú jármű haladt át az országon, ebből 3,6 millió személyautó és 3,7 millió tehergépkocsi volt.