Kolozsvár az első romániai város, ahol a lakásárak átlépték a 3000 eurós négyzetméterenkénti szintet

Kolozsvár ingatlanpiaca újabb mérföldkőhöz érkezett: a városban a lakások átlagos négyzetméterára meghaladta a 3000 eurót, ezzel megerősítve pozícióját Románia legdrágább ingatlanpiacaként.

A legfrissebb adatok szerint Kolozsváron 2025 februárjában az új és régi lakások átlagos négyzetméterenkénti ára 3036 euróra emelkedett, ami 16%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az apartmanok kategóriájában az új építésű lakások négyzetméterára elérte a 3047 eurót, míg a régebbi ingatlanok 3024 eurós átlagáron cseréltek gazdát, írja az Economedia.

Az ingatlanpiaci árak növekedése nem korlátozódik Kolozsvárra, azonban a város továbbra is a legdrágább helynek számít az országban. Bukarestben például az átlagos négyzetméterár 1925 euró volt 2025 februárjában, ami 10%-os növekedést jelent az előző évhez képest.

Az elemzés szerint a kereslet továbbra is magas Kolozsváron, bár az év elejéhez képest némi visszaesés tapasztalható. 2025 februárjában a vevők és eladók közötti interakciók száma 24%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, de 13%-os visszaesést mutatott januárhoz képest.

A magas árak elsősorban a kereslet és a kínálat közötti egyensúlyhiányra vezethetők vissza. Az elmúlt években Kolozsvár gazdasági növekedése és a technológiai szektor fellendülése jelentős számú új lakáskeresőt vonzott a városba. Az ingatlanpiac azonban nem tudott lépést tartani ezzel a növekedéssel, így az árak folyamatosan emelkedtek.

Bár Kolozsvár vezeti az ingatlanpiaci áremelkedést, más romániai nagyvárosokban is jelentős drágulás figyelhető meg:

• Bukarest: 1925 euró/m² (+10%)
• Iași: 1782 euró/m² (+16%)
• Temesvár: 1773 euró/m² (+14%)
• Brassó: 2161 euró/m² (+14%)
• Szeben: 1829 euró/m² (+23%)
• Konstanca: 1961 euró/m² (+17%)
• Nagyvárad: 1728 euró/m² (+14%)
• Craiova: 1790 euró/m² (+16%)

A szakértők szerint Kolozsvár lakáspiacának alakulása továbbra is kiszámíthatatlan. A magas kereslet és a korlátozott kínálat miatt az árak várhatóan tovább emelkednek, ugyanakkor a piaci aktivitás csökkenése arra utalhat, hogy a vásárlók egy része már nem tudja követni a drágulás ütemét.

Monica Dudău, az OLX Group Real Estate Europe marketingvezetője szerint Kolozsvár továbbra is az ország legdrágább ingatlanpiacával rendelkezik, és jelenleg nem látszik olyan tényező, amely ezt a trendet megváltoztatná.

A város ingatlanpiaci helyzetével a Transtelexen többször is foglalkoztunk, mivel a magas lakásárak hosszú távon komoly gazdasági és társadalmi problémákat okozhatnak, a fiatalok lakhatási lehetőségei csökkennek, a helyi lakosság egyre nagyobb része szorul ki a lakáspiacról, sokan bérlakásokban maradnak, vagy a város peremkerületeire és az agglomerációba kényszerülnek. Kolozsváron már most is egyre többen költöznek Szászfenesre, Apahidára, Kisbácsba vagy Kajántóra, ami növeli az ingázók számát.

A magas lakásárak miatt a város „elitizálódhat”, azaz csak a magas jövedelműek engedhetik meg maguknak, hogy Kolozsváron éljenek. Ez társadalmi polarizációhoz vezet, ahol a vagyonosabb rétegek a város központjában vagy luxuslakónegyedekben élnek, míg az alacsonyabb jövedelműek kiszorulnak a városból.

A lakhatási válságot vizsgáló társadalomkutatók szerint a helyi közösségek szétesése is problémát jelenthet, mivel azok, akik generációk óta Kolozsváron élnek, kénytelenek elköltözni, és a város eredeti lakosságát fokozatosan felváltják a magasabb fizetéssel rendelkező új lakók.

Az ingatlanok egyre inkább spekulatív befektetési eszközökké válnak, nem pedig lakhatási célra vásárolt otthonokká. Ez azt eredményezheti, hogy a lakások egy része üresen áll, miközben az árak folyamatosan nőnek.

A ingatlanszakértők arra is figyelmeztetnek, hogy ha a piac túlértékeltté válik és a kereslet hirtelen visszaesik, ingatlanlufi alakulhat ki, ami gazdasági visszaesést is okozhat.