Kolozsvár az első romániai város, ahol a lakásárak átlépték a 3000 eurós négyzetméterenkénti szintet
Kolozsvár ingatlanpiaca újabb mérföldkőhöz érkezett: a városban a lakások átlagos négyzetméterára meghaladta a 3000 eurót, ezzel megerősítve pozícióját Románia legdrágább ingatlanpiacaként.
A legfrissebb adatok szerint Kolozsváron 2025 februárjában az új és régi lakások átlagos négyzetméterenkénti ára 3036 euróra emelkedett, ami 16%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az apartmanok kategóriájában az új építésű lakások négyzetméterára elérte a 3047 eurót, míg a régebbi ingatlanok 3024 eurós átlagáron cseréltek gazdát, írja az Economedia.
Az ingatlanpiaci árak növekedése nem korlátozódik Kolozsvárra, azonban a város továbbra is a legdrágább helynek számít az országban. Bukarestben például az átlagos négyzetméterár 1925 euró volt 2025 februárjában, ami 10%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Az elemzés szerint a kereslet továbbra is magas Kolozsváron, bár az év elejéhez képest némi visszaesés tapasztalható. 2025 februárjában a vevők és eladók közötti interakciók száma 24%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, de 13%-os visszaesést mutatott januárhoz képest.
A magas árak elsősorban a kereslet és a kínálat közötti egyensúlyhiányra vezethetők vissza. Az elmúlt években Kolozsvár gazdasági növekedése és a technológiai szektor fellendülése jelentős számú új lakáskeresőt vonzott a városba. Az ingatlanpiac azonban nem tudott lépést tartani ezzel a növekedéssel, így az árak folyamatosan emelkedtek.
Bár Kolozsvár vezeti az ingatlanpiaci áremelkedést, más romániai nagyvárosokban is jelentős drágulás figyelhető meg:
- Bukarest: 1925 euró/m² (+10%)
- Iași: 1782 euró/m² (+16%)
- Temesvár: 1773 euró/m² (+14%)
- Brassó: 2161 euró/m² (+14%)
- Szeben: 1829 euró/m² (+23%)
- Konstanca: 1961 euró/m² (+17%)
- Nagyvárad: 1728 euró/m² (+14%)
- Craiova: 1790 euró/m² (+16%)
A szakértők szerint Kolozsvár lakáspiacának alakulása továbbra is kiszámíthatatlan. A magas kereslet és a korlátozott kínálat miatt az árak várhatóan tovább emelkednek, ugyanakkor a piaci aktivitás csökkenése arra utalhat, hogy a vásárlók egy része már nem tudja követni a drágulás ütemét.
Monica Dudău, az OLX Group Real Estate Europe marketingvezetője szerint Kolozsvár továbbra is az ország legdrágább ingatlanpiacával rendelkezik, és jelenleg nem látszik olyan tényező, amely ezt a trendet megváltoztatná.
A város ingatlanpiaci helyzetével a Transtelexen többször is foglalkoztunk, mivel a magas lakásárak hosszú távon komoly gazdasági és társadalmi problémákat okozhatnak, a fiatalok lakhatási lehetőségei csökkennek, a helyi lakosság egyre nagyobb része szorul ki a lakáspiacról, sokan bérlakásokban maradnak, vagy a város peremkerületeire és az agglomerációba kényszerülnek. Kolozsváron már most is egyre többen költöznek Szászfenesre, Apahidára, Kisbácsba vagy Kajántóra, ami növeli az ingázók számát.
A magas lakásárak miatt a város „elitizálódhat”, azaz csak a magas jövedelműek engedhetik meg maguknak, hogy Kolozsváron éljenek. Ez társadalmi polarizációhoz vezet, ahol a vagyonosabb rétegek a város központjában vagy luxuslakónegyedekben élnek, míg az alacsonyabb jövedelműek kiszorulnak a városból.
A lakhatási válságot vizsgáló társadalomkutatók szerint a helyi közösségek szétesése is problémát jelenthet, mivel azok, akik generációk óta Kolozsváron élnek, kénytelenek elköltözni, és a város eredeti lakosságát fokozatosan felváltják a magasabb fizetéssel rendelkező új lakók.
Az ingatlanok egyre inkább spekulatív befektetési eszközökké válnak, nem pedig lakhatási célra vásárolt otthonokká. Ez azt eredményezheti, hogy a lakások egy része üresen áll, miközben az árak folyamatosan nőnek.
A ingatlanszakértők arra is figyelmeztetnek, hogy ha a piac túlértékeltté válik és a kereslet hirtelen visszaesik, ingatlanlufi alakulhat ki, ami gazdasági visszaesést is okozhat.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!