Megszorítások és kiemelt támogatások között egyensúlyoz a 2025-ös költségvetés-tervezet

A pénzügyminisztérium csütörtök éjjel közzétette a 2025-ös költségvetés tervezetét, amely 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és folyó áron 1912 milliárd lejes bruttó hazai termékkel (GDP) számol. Az államadósság felső határát a kormány a GDP 58,5 százalékában szabta meg.

A tervezet szerint a költségvetés bevétele 667,523 milliárd lej (a GDP 34,9 százaléka), míg a kiadás 802,170 milliárd lej (a GDP 41,9 százaléka) lesz, ami 7,04 százalékos GDP-hez viszonyított hiányt eredményez. A fő bevételi forrásokat a társadalombiztosítási járulékok (30,8%), általános forgalmi adó (20,4%), uniós támogatások (13,1%), valamint a bér- és jövedelemadó (8,5%) adják.

A költségvetés kiadásainak legnagyobb részét a szociális segélyek (30,2%), személyi juttatások (21,1%) és beruházások (18,7%) teszik ki. A beruházásokra 149,7 milliárd lejt (a GDP 7,8%-a) fordít a kormány.

A makrogazdasági helyzet és munkaerőpiaci kilátások

A 2025-ös makrogazdasági jelentés szerint az ipari szektor 0,5%-os növekedést mutathat, az építőipar viszont 4,8%-kal bővülhet az infrastrukturális beruházások folytatásának köszönhetően. A gazdaság fő hajtóereje továbbra is a szolgáltatási szektor lesz, amely 2,5%-os javulást mutathat. A mezőgazdaság növekedését 3,9%-ra becsüli a jelentés.

A tervezet 4,4%-os éves inflációval számol, miközben a foglalkoztatottak száma várhatóan 63 ezerrel 5,475 millió főre nő. A munkanélküliségi ráta 3,1% lesz. A bérek növekedése az állami és magánszektorban egyaránt 6,1%-ra lassul a tavalyi 14,4%-hoz képest.

A pénzügyminisztérium várakozásai szerint a közalkalmazotti bérek és nyugdíjak befagyasztása miatt idén a lakosság reálkeresetének növekedése lassul, így a magánfogyasztás csupán 2,5%-kal bővül. A folyó fizetési mérleg hiánya 28,3 milliárd euróra, a GDP 7,4%-ra tehető, a külkereskedelmi mérleg hiánya pedig a GDP 9,2%-a lehet.

A tervezet 2000 millió lejben határozta meg az önkormányzatok által felvehető visszatérítendő hitelek felső határát. A községek legfeljebb 50 millió lej, a városok 100 millió lej, míg a megyei jogú városok, Bukarest kerületi önkormányzatai és a megyék maximum 150 millió lej hitelt vehetnek fel.

Energiaár-támogatások

A tervezet 3 milliárd lejt irányoz elő az ipari és a háztartási fogyasztók energiaár-támogatására. Ebből 1,5 milliárd lejt az energiaügyi minisztérium az ipari fogyasztók, további 1,5 milliárd lejt pedig a munkaügyi minisztérium a háztartások számára különít el. Ha ez az összeg nem bizonyul elegendőnek, a tárcák saját költségvetésükből pótolhatják a hiányt.

Ugyanakkor a pénzügyminisztérium jelentése szerint az energiaár-támogatásokat mielőbb fel kellene számolni, mivel azok fokozzák az inflációs nyomást és hosszabb távon nem fenntarthatók. Az Országos Energiaszabályozó Hatóság adatai szerint az állam eddig 4 milliárd lejes tartozást halmozott fel az energiaszolgáltatókkal szemben.

Emelkedik a benzin és a dohánytermékek jövedéki adója

Aktualizálják 2025. január 1. és december 31. között több energiatermék, köztük a benzin, a gázolaj, a cseppfolyósított gáz, a szén és a villamos energia jövedéki adóját – derül ki az ország 2025-ös makrogazdasági helyzetéről szóló és a 2026-2028-as kilátásokat ismertető jelentésből, amelyet csütörtökön késő este tett közzé a pénzügyminisztérium.

A dokumentum bevezet egy kétéves, 2025-re és 2026-ra szóló ütemtervet a jövedéki adó fokozatos emeléséről a következő alkoholos italok esetében: sör, bor, erjesztett italok, köztes termékek és etilalkohol. Ezek a termékek mentesülnek az inflációkövető jövedékiadó-emelésre vonatkozó rendelkezések alól.

Az inflációhoz igazítva nő 2025. január 1. és december 31. között az ólmozott benzin, az ólommentes benzin, a gázolaj, a fűtőolaj, a cseppfolyósított gáz, a földgáz, a kerozin, a szén és a koksz, valamint a villamos energia jövedéki adója.

A 2025-ös állami költségvetés tervezete ugyanakkor előírja a dohánytermékek – cigaretta, szivarok, vágott dohány – jövedéki adójának emelését április 1-től. Ettől az időponttól nő a nikotinos és nikotinmentes folyadékok, a dohányt tartalmazó füstmentes inhalálószerek, a füstmentes dohánypótló inhalálószerek, valamint a szájon át történő használatra szánt nikotinos vagy nikotinmentes termékek jövedéki adója is.

A minisztériumok költségvetési változásai

Csökkenő költségvetések:

Az Elnöki Hivatal büdzséje 10,35%-kal csökken.

A szenátus költségvetése 4,34%-kal kevesebb lesz, míg a képviselőházé 6,81%-kal csökken.

A Külügyminisztérium 18,95%-kal kevesebb forrást kap.

A Mezőgazdasági Minisztérium 5,76%-kal kevesebb támogatásban részesül.

A Kulturális Minisztérium költségvetése 1,16%-kal csökken.

Növekvő költségvetések:

A Közlekedési Minisztérium 19,66%-kal több forrást kap.

Az Európai Projektek és Fejlesztések Minisztériuma 37,93%-os növekedést könyvelhet el.

A Munkaügyi Minisztériumnak 17%-kal emelték a költségvetését.

Az Oktatási Minisztérium költségvetése 9,86%-kal növekszik.

Az Egészségügyi Minisztérium jelentős, 35,11%-os növekedést élvez.

A Védelmi Minisztérium 10,18%-kal több forrást kap.

A Gazdasági Minisztérium költségvetése 46,56%-kal emelkedik.

Az Energiaügyi Minisztérium büdzséje kiugró, 161,14%-os növekedést mutat.

A Környezetvédelmi Minisztérium 55,6%-kal több forrást kap.

Ezek az elosztások jól mutatják a kormány prioritásait, amely kiemelten kezeli a közlekedési, energiaügyi és egészségügyi fejlesztéseket, miközben csökkent támogatást biztosít a külügyi, mezőgazdasági és kulturális szektorok számára.

A hírszerző szolgálatoknak is megnövekedett a költségvetése

Miközben egyes ágazatok csökkentett támogatást kapnak, a hírszerző szolgálatok és egyéb állami intézmények jelentős költségvetési növekedést élveznek.

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) 4.435,7 millió lejes büdzsét kap 2025-ben, ami 11,62%-os növekedést jelent a tavalyi 3.974 millió lejhez képest.

A Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) költségvetése 5,41%-kal emelkedik, 770 millió lejről 811,7 millió lejre.

A Speciális Távközlési Szolgálat (STS) költségvetése több mint 50%-kal nő, elérve a 2.415,2 millió lejt az előző évi 1.604,4 millió lejhez képest.

A Védelmi és Biztonsági Szolgálat (SPP) is jelentős, 15,11%-os növekedést kapott, 443,29 millió lejre növelve a költségvetését.

A védelmi minisztérium ebben az évben a GDP legtöbb 2,5 százalékának megfelelő összegből gazdálkodhat. A tárca kötelezettségvállalási előirányzata a GDP legkevesebb 5,6 százaléka lesz. Vagyis ekkora összértékű szerződéseket köthet a minisztérium a következő évek költségvetésének terhére felszerelések beszerzésére, javítási munkálatokra, közüzemi és más szolgáltatásokra, illetve élelmezésre.

Az állami nyugdíjrendszer bevételeit és kiadásait egyaránt 154,84 milliárd lejre tervezik

A munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések biztosítási rendszerének 270,681 millió lejes bevételt és 192,100 millió lejes kiadást irányoztak elő, 78,581 millió lejes többlettel.

Az idei évre becsült költségvetési bevételek 76,9 százaléka társadalombiztosítási járulékokból, 22,9 százaléka az állami költségvetésből származó szubvencióból, 0,2 százaléka pedig más forrásokból, köztük az Európai Uniótól kapott támogatásokból származik.

Idén az állami költségvetésből származó szubvenció 35,443 milliárd lej. A társadalombiztosítási költségvetés teljes bevételéből a nyugdíjrendszer második pilléréhez 21,920 milliárd lej kerül.

Az állami nyugdíjrendszer bevételeiből a GDP 7,9 százalékát, 150,826 milliárd lejt fordítanak nyugdíjakra, a fennmaradó összeget pedig a rendszer működtetésére (személyi juttatásokra, dologi kiadásokra, kamatokra) költik. A munkanélküli ellátási rendszer bevételeit 2,857 milliárd lejben szabták meg, a kiadásait 2,604 milliárd lejre tervezik, a többlet 253 millió lej.

Az idei társadalombiztosítási költségvetés kidolgozásakor a pénzügyminisztérium úgy számolt, hogy a nyugdíjak kiszámításakor alkalmazott úgynevezett referenciapont értéke 81 lej marad, az országos bruttó átlagbér pedig a tavalyi 8118 lejről 8620 lejre nő.

A tervezet azzal is számolt, hogy a regisztrált munkanélküliek száma 2025 végére 250 ezerre csökken a 2024 végi 255 ezerről, a munkanélküliségi ráta pedig 3,1 százalékra mérséklődik 2025 végére a 2024 végi 3,2 százalékról.