Államkarcsúsítás: rárúgni készül az ajtót a kormánykoalíció a közalkalmazottakra

Elemzők a román gazdaság egyik legnagyobb rendszerváltási utáni problémájának az államapparátus túlméretezettségét tartják. A központi és a helyi közigazgatás, a sokszor egymást átfedő különféle hatóságok, ügynökségek és hivatalok működtetése aránytalanul megterheli a költségvetést, jelentős forrásokat von el a közberuházásoktól, és végső soron fékezi a növekedést. Az állam működtetésére fordított éves kiadások egyik legnagyobb tételét a közalkalmazotti bérköltségek jelentik. A közszférában dolgozók számának növekedésével pedig emelkednek a személyi jutatásaikra fordított összegek is: a pénzügyminisztérium adatai szerint az elmúlt két évtizedben közel megtízszereződött az összeg, amit az állam a saját alkalmazottaira költ.

Romániában a tavaly novemberi pénzügyminisztériumi adatok szerint a közalkalmazottak száma meghaladta az 1,3 milliót. Ez azt jelenti, hogy az országban jelenleg ezer lakosra 68 közalkalmazott jut. Ezzel megelőzzük Olaszországot (54,8), Németországot (55) és Luxemburgot (67), de távol állunk a skandináv országoktól, ahol több mint 100 közalkalmazott jut ezer lakosra, Norvégiában a legtöbb, 160. Ennek alapján megállapítható, hogy az ország népességéhez arányítva európai viszonylatban nem kiugróan magas a közszférában dolgozók száma, a probléma az, hogy európai összevetésben kiugróan sokat költünk a fizetésükre.

A múlt évi adatok még nem véglegesek, de 2023-ban az állam bevételeinek 22,2 százalékát emésztette fel a közalkalmazottak bérköltsége, ami a negyedik legmagasabb arány volt az Európai Unióban. A Ziarul financiar szerint ennél többet csak Ciprus, Málta és Írország költött a közszférában dolgozókra, a költségvetési bevételek 28,9, 27,3, illetve 23,4 százalékát, azzal a különbséggel, hogy ezek az államok nem küszködnek olyan magas – a múlt évben GDP-arányosan 8,6 százalékos – költségvetési hiánnyal, mint Románia, sőt Ciprus és Írország büdzséje többlettel zárta az évet. A Romániával megközelítőleg azonos fejlettségi színvonalon álló Magyarországon 2023-ban a költségvetés 18,9 százalékát tették ki a közalkalmazotti bérek, Lengyelországban pedig 12,4 százalékát.

A közalkalmazotti bérköltségek rohamos emelkedése nem csak közszférában dolgozók számának növekedésével, hanem az utóbbi évek jelentős bérfejlesztéseivel is magyarázható. A statisztikai intézet adatai szerint jelenleg a romániai bruttó közalkalmazotti átlagfizetés körülbelül 1000 lejjel nagyobb a magánszektorban fizetett átlagbérnél. Az Európai Unióban Románián kívül csak Luxemburgban keresnek csak többet a közszférában dolgozók a versenyszférában foglalkoztatottaknál.

A román állam túlméretezettségével nyilván tisztában vannak a döntéshozók is. Tavaly, az első Ciolacu-kormány mandátumának idején a miniszterelnök létszámcsökkentéseket jelentett be a közszférában, sőt határidőket is kitűzött a minisztériumoknak az átszervezési terveik bemutatására. Ám 2024 választási szuperév volt, az átszervezésekből nem lett semmi, a létszámcsökkenés helyett tovább növekedett a közalkalmazottak száma, és megugrottak a bérköltségek is. Végleges éves adatok még nincsenek, de tavaly januártól novemberig Románia a GDP-je 7,5 százalékát fordította a közszférában dolgozók személyi juttatásaira, 23,8 százalékkal többet, mint 2023 első 11 hónapjában.

Minden jel szerint van politikai akarat a karcsúsításra

A második Ciolacu-kabinet azonban minden jel szerint komolyabban veszi ezt a problémát. Az állam karcsúsítása célkitűzésként a koalíciós megállapodásba és a kormányprogramba is bekerült. Sőt az egyik első lépésként létrehozták az úgynevezett kormányzati hatékonyságért felelős osztályt, amelynek feladata előkészíteni az állami intézmények átszervezését, összevonását, és végső soron a közalkalmazottak számának csökkentését. A lépés súlyát növeli, hogy ezt a valószínűleg csak tanácsadó testületként működő osztályt maga a miniszterelnök és szociáldemokrata pártelnök Marcel Ciolacu, illetve és Ilie Bolojan szenátusi elnök és liberális pártelnök vezeti.

A döntéshozók szemléletváltásához nyilván külső kényszerítő tényezők is hozzájárultak: a 2019-től húzódó túlzottdeficit-eljárás miatt Románia kötelezettséget vállalt arra, hogy hét év alatt a költségvetési hiányt 3 százalék alá szorítja. Mindenesetre az eddigi nyilatkozatok és a már bejelentett konkrét intézkedések arra engednek következtetni, hogy a jelenlegi koalícióban megvan a politikai akarat az állam karcsúsítására. Olyan körülmények között, hogy a tavalyi választási szuperév voltaképp idén is folytatódik: május 4-én tartják a megismételtetett elnökválasztás első fordulóját, és a kormánypártoknak közös jelöltjük is lesz. Ez azt jelenti, hogy a koalíció kész kikapcsolni a kampányüzemmódot, annyira szorongatott helyzetben van a román gazdaság.

Számos elemző és több politikustársa is Ilie Bolojan személyében látja a garanciát arra, hogy valóban elkezdődik az állam karcsúsítása. A PNL ügyvivő elnöke ugyanis korábban nagyváradi polgármesterként, majd Bihar megye vezetőjeként – az országban elsőként – hatékonyan átszervezte az alárendeltségébe tartozó intézményeket. A róla kialakított képre ráerősítve Bolojan volt az első kormánypárti politikus, aki idén már konkrét lépéseket is bejelentett.

A szenátus elnökeként egy héttel ezelőtt közölte, hogy a felsőház alkalmazottainak számát 796-ról 618-ra, az intézmény gépjárműparkját és üzemanyagkeretét pedig 20 százalékkal csökkentik. Az intézkedés február elején kezdődő tavaszi ülésszakban lép hatályba, és a végrehajtása várhatóan március végére fejeződik be. Bolojan hangsúlyozta, hogy a szenátus tevékenysége nem fogja megsínyleni az átszervezést, de jelentős összegeket takarítanak meg. Másodikként szintén egy liberális politikus, Sebastian Burduja energiaügyi miniszter jelentett be konkrét lépéseket. Közölte, hogy már elkezdődött az energiaügyi minisztérium átszervezése, és a jelenlegi 280 alkalmazott „10-20 százalékát” fogják elbocsátani, miután mindegyiküket vizsgáztatták.

Ilie Bolojan példáját a képviselőház szociáldemokrata elnöke is követte. Ciprian-Constantin Şerban kedden közölte, hogy a kiadáscsökkentő intézkedések részeként 240 állást szüntetnek meg az alsóházban. Marcel Ciolacu miniszterelnök pedig a napokban egy Facebook-bejegyzésében a támogatásáról biztosította a két házelnököt. „A szenátusi és képviselőházi állások számának csökkentése természetes és a közvélemény által elvárt lépés, amit a PSD támogat. (…) Az államapparátus átszervezését a kormány beiktatásakor jelentettem be a parlamentben, és eltökélt vagyok abban, hogy – bármilyen akadályokba ütközik is – véghezviszem” – írta a miniszterelnök.

Harmadik kormánypártként az RMDSZ is felvállalta az állam karcsúsítását. Kelemen Hunor szövetségi elnök a napokban a köztelevízióban arról beszélt, hogy szerinte az összes állami intézményben – beleértve a megyei tanácsokat is – 10-15-20 százalékkal lehetne csökkenteni az alkalmazottak számát. „Meg kell találni bizonyos kritériumokat, és ezeket nem lehet egyik napról a másikra megtalálni. A leépítéseket megfelelően elő kell készíteni, de támogatom az államapparátus karcsúsítását” – jelentette ki a politikus.

Tánczos Barna pénzügyminiszter a Transtelexnek múlt héten adott interjúban Kelemen Hunornál óvatosabb számokat említett. Kifejtette, hogy „általánosságban” a kormány idén a személyzeti kiadások 5 százalékos lefaragását tervezi valamennyi közintézményben. Megemlítette, hogy lesz néhány kivétel, például a tanügy, a belügy és a védelem esetében. Úgy vélekedett: számos intézménynél az 5 százalékos kiadáscsökkentést kizárólag menedzseri döntésekkel el lehet érni anélkül, hogy bárkinek a munkahelye veszélybe kerülne. „A működési költségeknél ugyanezt alkalmazzuk, és be is fogjuk tartatni az intézményekkel, így tudunk beleférni a 7 százalékos deficitbe, és ezt a feszes ritmust tartani kell néhány évig” – nyilatkozta a miniszterelnök-helyettesi posztot is betöltő RMDSZ-es politikus, hozzátéve: „egy nagyon feszes költségvetési keret” arra ösztönzi majd közintézményeket, hogy csökkentsék a kiadásaikat.

Az idei költségvetés tervezetének ismertetésekor derül majd ki, hogy mennyire lesz feszes az egyes közintézmények kerete. A pénzügyminiszter értesüléseink szerint csütörtökön mutatja be a sajtónak a 2025-ös büdzsé részleteit.

Tíz év alatt 120 ezerrel nőtt a közalkalmazottak száma

A Kelemen Hunor által emlegetett 20 százalék körüli karcsúsítással a több mint 1,3 millióról 1,04 millióra csökkenne a közszférában dolgozók száma. A közalkalmazotti létszám az elmúlt húsz évben soha nem volt ilyen alacsony, a legkevesebben – mintegy 1 180 000-an – 2014-2015-ben dolgoztak a közszférában. Ez azt jelenti, hogy az elmúlt tíz évben mintegy 120 ezerrel, tehát több mint tíz százalékkal nőtt a közalkalmazottak száma az országban.

Tíz évvel ezelőtt, 2015. január 1-jén Románia lakossága 19 875 542 fő volt, mára már 800 ezer fővel kisebb. A polgárokat közvetlenül kiszolgáló helyi önkormányzatokban a népességfogyás ellenére a tíz év alatt 23,6 százalékkal, abszolút számokban 228 085-ről 281 996-ra (tavaly novemberi adat) nőtt a foglalkoztatottak száma. Egy évtizede, 2015 januárjában a tanügyben 367 387-en dolgoztak, 2024 novemberére ez a létszám 15 ezer fővel, 382 685-re duzzadt. Időközben csak annyi változás történt, hogy míg 2015-ben a közoktatásban dolgozókat még a helyi költségvetésekből fizették, 2024-től az oktatási minisztérium vette át ezt a feladatot.

Az egészségügyi intézményekben is jóval többen dolgoznak most, mint tíz évvel ezelőtt. Ebben az ágazatban a közalkalmazottak létszámnövekedése 27 százalékos. Kiemelkedő – 33 százalékos – a bővülés az egészségbiztosítási pénztár által finanszírozott egészségügyi intézményekben. Az államapparátus intézményei közül a leglátványosabban – 40 százalékkal – a kormányfőtitkárság alkalmazottainak a száma nőtt, a 2015-ös 3302-ről a 2024 novemberi 4568-ra.

Ritka kivételnek számít a belügyminisztérium, ahol közel 10 ezerrel zsugorodott egy évtized alatt az alkalmazottak száma, a 2015-ös 133 448-ról a 2024 novemberi 123 893-ra. Ennek a magyarázta, hogy egy 2015-ben hatályba lépett törvény szerint a belügyi dolgozók nyugdíjának kiszámításakor figyelembe veszik az amúgy is rövid szolgálati idejük utolsó időszakában kapott bért. A jogszabály rendkívül kedvező előírásai több ezer belügyi alkalmazottra terjedtek ki, és sokan közülük már 45 éves korukban nyugdíjba mentek.

Tudni kell azt is, hogy két évtizeddel ezelőtt a Romániában még több közalkalmazott volt, mint most. A Tăriceanu-kormány idején, 2008-ban a költségvetési intézményekben 1 398 222-en dolgoztak. Ám következett a globális pénzügyi válság, ezért a Boc-kormányok mandátuma alatt (2009 és 2012 között) ez a szám drasztikusan csökkent, 2014-ben pedig elérte a már említett 1,1 milliót.