Már a második hitelminősítő intézet rontja stabilról negatívra Románia adósbesorolásának kilátásait

A S&P Globalnemzetközi hitelminősítő pénteken bejelentette, hogy továbbra is a befektetésre ajánlott szinten tartja Románia adósbesorolását (BBB-/A-3), a kilátásokat azonban stabilról negatívra módosította, írja az Agerpres. Ez azt jelenti, Románia még nem került a „kockázatos” vagy „nem ajánlott” kategóriába, de egyre nagyobb a valószínűsége, hogy gyors és hatékony intézkedések hiányában ez megtörténik.

Az adósbesorolás egy ország hitelképességét jelző „bizalmi mutató”. Ha a hitelminősítés romlik, akkor a nemzetközi pénzpiacok kevésbé bíznak abban, hogy az ország képes törleszteni az adósságait, ezért drágítanak a kölcsönökön. A nemzetközi hitelek drágulásával nyilván több pénzbe kerül az adott ország költségvetési hiányának finanszírozása, nő az adósságállomány, ami a lakosság számára akár megszorításokban is megjelenhet.

Az S&P a politikai helyzet instabilitása miatt rontott Románia adósbesorolási kilátásain. A jelenlegi kormány késlekedik a hatalmas államháztartási hiány csökkentéséhez szükséges költségvetési reformokkal. A deficit, vagyis ország bevételeinek és kiadásainak különbsége, 2024 végére megközelítette a GDP 8,7 százalékát. Ez uniós viszonylatban az egyik legmagasabb szint, amit a hitelminősítők és a befektetők kockázatnak tekintenek.

Egy másik nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings december 18-án jelentette be, hogy megerősítette Románia BBB-szintű befektetési ajánlású adósbesorolását, ám az S&P-hez hasonlóan stabilról negatívra változtatta az adósbesorolás kilátását. Románia akkor körvonalazódó gazdasági kríziséről, illetve arról, hogy ezt miként befolyásolta Călin Georgescu berobbanása, ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

A két hitelminősítő értékelése egyelőre csak figyelmeztetés. Arra utal, hogy ha nem történnek hatékony költségvetési intézkedések és reformok, akkor Románia lecsúszhat a befektetésre nem ajánlott („junk”) kategóriába. Ha egy országot legalább két nagy hitelminősítő intézet a „junk” kategóriába sorol, akkor a rövid távú hitelfelvételi költségei jelentősen megugranak – átlagosan 200 bázisponttal, ami 2 százalékpontos kamatnövekedést jelent.

Konkrétabban:

• Egy bázispont 0,01%-ot jelent. Tehát 200 bázispont = 2%. Ha például egy ország korábban 5 százalékos kamattal tudott kölcsönt felvenni, a „junk” besorolás miatt ez 7 százalékra emelkedhet.
• Az ország számára a kötvények kibocsátása (ami az egyik leggyakoribb módja az államadósság finanszírozásának) sokkal költségesebbé válik. A befektetők magasabb kamatot kérnek, hogy kompenzálják a nagyobb kockázatot.
• Ez nemcsak az államnak, hanem a helyi vállalatoknak és a pénzintézeteknek is megdrágítja a hitelfelvételt, mivel az ország hitelminősítése befolyásolja a helyi pénzügyi rendszer kockázati megítélését.

Ezért is kulcsfontosságú, hogy a kormány mielőbb hatékony reformokat vezessen be, és visszanyerje a pénzpiacok bizalmát. Jelenleg tehát még nincs „junk” besorolás, de a negatív kilátások figyelmeztetésként szolgálnak arra, hogy a helyzet súlyosbodhat.

A Reuters szerint különösen nehéz a romániai helyzet

A péntek esti leminősítés előtt egy nappal közölt Reuters-elemzés rámutat arra, hogy Románia gazdasági kihívásai az elmúlt évek politikai zűrzavarai miatt megnövekedtek. Az orosz beavatkozás gyanúja miatt érvénytelenített tavaly decemberi elnökválasztás megismételtetésével a kampányhangulat nem ért véget az országban, ami a hírügynökség szerint akadályozza a gyors és hatékony kormányzati döntéseket.

A 2025-ös költségvetés kulcsszerepet játszik abban, hogy Románia meggyőzze a befektetőket: képes csökkenteni az államháztartási hiányt. Ha ezt nem sikerül elérni, az ország adósbesorolása tovább romolhat. A befektetők már most is drágábban hitelezik Romániát, az ország tízéves államkötvényeinek hozama nemrég 8 százalékra emelkedett, ami jóval magasabb például Magyarországénál (6,9 százalék).

Mit mondott Tánczos Barna a Transtelexnek?

A Transtelexnek adott interjúban Tánczos elismerte, hogy nehéz helyzetben van az ország, de úgy vélekedett, a kormány intézkedései helyreállíthatják a befektetők és a nemzetközi pénzpiacok bizalmat. Hangsúlyozta, hogy az idei költségvetés a kiadások szigorú kontrolljára és óvatosan betervezett bevételnövekedésre épül.

„Nem lesz adóemelés” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy a bevételek növelését elsősorban az adóhatóság (ANAF) hatékonyabb működésével akarják elérni. Biztatónak nevezte, hogy tavaly az ANAF a tervezettnél jóval több bevételhez juttatta az államkasszát.

Míg Tánczos optimistán nyilatkozott a reformokról és a kiadások visszafogásáról, a Reuters szerint a befektetők számára az igazi kérdés az, hogy Románia képes lesz-e hosszabb távon nagyobb, akár politikailag kockázatos adóemeléseket bevezetni. Az ország az EU egyik legalacsonyabb GDP-arányos adóbevételével rendelkezik, emlékeztetett a hírügynökség, ami nehezíti a költségvetési egyensúly helyreállítását.