A kieső közel-keleti partnerek helyett Franciaország érdeklődik a romániai bárányhús iránt

A közel-keleti juhexportot megzavarta a háború kitörése, és az elmúlt időszakban a román juhtenyésztők elbizonytalanodtak az élő állatok exportjával kapcsolatban, ám a mezőgazdasági minisztérium szerint nincs ok aggodalomra. Sorin Moise államtitkár beszélt arról, hogy Romániának több országgal is vannak megállapodásai a bárányhús exportjáról, amelyek továbbra is zavartalanul folytatódnak. Emellett Franciaország is érdeklődik a román bárányhús iránt, és partnerséget kíván kötni a román juhtenyésztőkkel, hogy az állatokat Franciaországban vágják le és értékesítsék. Moise szerint Jordániával és Marokkóval is aláírtak új megállapodásokat, így a kereslet továbbra is magas marad.

A franciák érdeklődését több tényező is magyarázza, elsősorban a brexit hatásai. Az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból csökkentette a bárányhús kínálatát az európai piacon, mivel az ország korábban jelentős bárányhús exportőr volt. A kereslet azonban továbbra is magas maradt, így a hiányzó mennyiséget pótolni kell. Franciaországnak jelentős húsfeldolgozó kapacitása van, beleértve a vágóhidakat is, de nem rendelkezik elegendő élő állattal ezek kihasználásához. Ezért van szükségük élő juhokra, amelyeket Romániából szerezhetnek be költséghatékonyan, mivel a romániai állattartás és szállítási költségek alacsonyabbak lehetnek, mint más potenciális forrásokból.

A romániai juh- és kecskeállomány, bár ingadozó trendet mutat, 2023-ban elérte a 11,72 millió darabot, ami 39,4%-kal több, mint 2006-ban volt. Az állomány tekintetében Románia a második helyen áll az uniós tagállamok között, Spanyolország után. A 100 hektár területre vetített állatsűrűség tekintetében pedig Görögország után következik, szintén másodikként.