A romániai nagy élelmiszeripari vállalatok nyeresége megháromszorozódott 2019 és 2022 között

A romániai nagy élelmiszeripari vállalatok nyeresége megháromszorozódott 2019 – a világjárvány előtti év – és 2022 – Oroszország ukrajnai inváziójának éve – között, derül ki a vállalatok által benyújtott pénzügyi adatokon alapuló elemzésből, amelyet a Libertatea készített az AlertaCUI.ro adatszolgáltató cég adatai alapján. Ugyanebben az időszakban az élelmiszer-forgalmazó cégek nyeresége is 50 százalékkal nőtt.

A greedflation jelensége

A nemzetközi tanulmányok is megerősítik a greedflation (profitéhség) jelenséget, amelyet a közgazdászok úgy definiálnak, hogy a vállalatok az áremeléseket nagyobb mértékben hajtják végre, mint ahogy azt a költségnövekedés indokolná. A járvány idején az elektronikai cikkek árai azért emelkedtek, mert a gyártás problémái miatt ázsiai üzemek leálltak. Az autók árai a chiphiány miatt ugrottak meg, az élelmiszerek pedig az energiaárak növekedése miatt drágultak az ukrajnai invázió után.

Bár a világjárvány véget ért, a chiphiány megoldódott, és az olaj ára 2022-ben 130 dollárról 80 dollárra csökkent, az energia- és gázárak pedig szintén mérséklődtek a tőzsdéken, a fogyasztók nem érzik ezeknek a csökkenéseknek a hatását. Az áruk és szolgáltatások továbbra is drágulnak, bár a Román Nemzeti Bank erőfeszítéseinek köszönhetően az infláció lassult, az árak továbbra is emelkednek.

Brit tanulmány és IMF jelentés a globális helyzetről

Egy friss brit tanulmány, amelyet a Unite Union készített, kimutatta, hogy az Egyesült Királyságban működő vállalatok profitabilitása 30 százalékkal növekedett a Covid utáni időszakban, összehasonlítva a 2018-2019-es időszakkal.

A Fortune magazin szerint a brit cégek 60 százaléka növelte nyereségét, beleértve az energiaszektort, a szupermarketeket és az állatorvosi rendelőket. Egy globális tanulmány, amely olyan vállalatokat vizsgált, mint az Exxon, Shell és Kraft Heinz, megállapította, hogy a multinacionális vállalatok nyeresége 30 százalékkal nőtt 2019 és 2022 között.

Az IMF egy 2023 júniusi tanulmányában kimutatta, hogy az eurozónában 2022-ben tapasztalt infláció 45 százaléka a hazai profitoknak tulajdonítható. Azok a vállalatok növelték a nyereségüket leginkább, amelyek az alapanyagok magasabb árai és a kereslet-kínálat közötti egyensúlyhiány miatt profitálhattak.

A romániai infláció

Románia áprilisban az Európai Unió legmagasabb inflációs rátáját regisztrálta, amely 5,9 százalék volt, több mint kétszerese az európai átlagnak. Az élelmiszer- és energiaárak állami plafonálása ellenére a fogyasztói árak továbbra is emelkednek.

A Libertatea elemzése szerint a romániai élelmiszeripari vállalatok bevételei 70,38 százalékkal nőttek 2019 és 2022 között. Az iparág profitja pedig 188 százalékkal nőtt, elérve a 3,13 milliárd lejt 2022-ben. Az élelmiszer-forgalmazó cégek nyeresége 50 százalékkal emelkedett ugyanezen időszak alatt.

• A legnagyobb cég, a Bunge Románia, a gabonakereskedelemből származó bevételeit 1,95 milliárd lejről 4,87 milliárd lejre növelte 2019 és 2022 között.
• Az Expur Rt., az egyik legnagyobb olajmag-feldolgozó vállalat, 20-szoros profitnövekedést ért el, 23,7 millió lejről 533,4 millió lejre.
• A Prutul Rt., egy másik olajipari cég, profitja 30-szorosára nőtt.
• A forgalmazási szektor bevételei 41,17 százalékkal nőttek 2019 és 2022 között, míg a profitok 51,85 százalékkal emelkedtek.
• A Metro és a Selgros vezető szerepet tölt be a piacon, bár a Metro profitja csökkent, a Selgrosé növekedett.
• A Nestle România is jelentős profitnövekedést könyvelt el.

Románia a shrinkflation-nal, vagyis a termékek méretének zsugorodásával is küzd. Az alapvető élelmiszerek kereskedelmi árréseit a kormány rögzítette, de az árak továbbra is emelkednek, így a mosószerek, gyógyszerek és postai szolgáltatások árai is magasabbak lettek. Marcel Ciolacu miniszterelnök vizsgálatot kért a mosószerek árának emelkedése kapcsán, és a Versenytanács jelenleg is vizsgálja az áremelkedéseket.

A szaknyelvben zsugorinflációnak nevezett jelenség egyáltalán nem új. Röviden és tömören ez a szó azt írja le, amikor egy cég nem egyszerűen megemeli egy termék árát, hanem csökkenti a kiszerelést, és azt kínálja olyan áron, mint a korábbi, nagyobb kiszerelést. Tipikus példa erre a 19 szálas doboz cigi vagy épp a vécépapír-guriga, amiben egyre nagyobb a tartókarton. A vendéglátásban pedig hasonló okokból terjedt el a négydecis korsó sör. A lényeg, hogy a kiszerelés minél kevésbé észrevehető mértékben csökkenjen, ami persze azt jelenti, hogy az árak burkoltan emelkednek, mert a fogyasztó kevesebb terméket kap a pénzéért, még ha ezt nem is biztos, hogy rögtön észreveszi.

Ahogy a kormányfő is említette, a készül kidolgozni egy zsugorinfláció elleni szabályozást. Eszerint a kereskedőknek jelezniük kell, hogy mely élelmiszerek és egyéb fogyasztási cikkek méretét csökkentették oly módon, hogy az áremelkedéshez vezetett.