Egy ideig már biztos, hogy nem repülünk Blue Airrel. De hogy jutott ebbe a helyzetbe a fapados légitársaság?

2022. szeptember 07. – 12:15

frissítve

Egy ideig már biztos, hogy nem repülünk Blue Airrel. De hogy jutott ebbe a helyzetbe a fapados légitársaság?
A Blue Air Boeing 737-500 YR-AMD típusú repülőgépe a bukaresti Henri Coandă repülőtéren – Fotó: Gyurka Zoltán

Másolás

Vágólapra másolva

A Blue Air szeptember 12-ig minden romániai járatát felfüggeszti. Az máris látszik, hogy a döntésének az utasok mellett a legnagyobb vesztese éppen a légitársaság lesz. De mi a története a vállalatnak, amely valahogy sosem tudta magát távol tartani a zűröktől?

A 2004-ben alapított Blue Air, amelynek a flottája méretében 2016 környékén még a román állami tulajdonban lévő Taromét is megelőzte, kedden tette a romániai járatai felfüggesztésére vonatkozó bejelentést. A társaság közleménye szerint a döntés oka az, hogy a hatóságok zárolták a bankszámláikat. Mint később kiderült, a Blue Air tetemes összeggel, több mint 28 millió lejjel (körülbelül 5,8 millió euróval) tartozik a Környezetvédelmi Minisztérium fennhatósága alá tartozó Környezetvédelmi Alapnak, a járatok felfüggesztéséről szóló megdöbbentő bejelentés után azonban egyre több csontváz esik ki a szekrényből, például a bukaresti repülőtereket üzemeltető társaság igazgatója is elmondta, hogy a fapados társaság nekik is nagy összeggel tartozik, sőt, a Blue Air közleményéből úgy tűnik, hogy már a beszállítóik is csak előleg fejében hajlandóak szolgáltatásokat nyújtani a vállalatnak. Nyilván a koronavírus-járvány miatti leállásoknak is nagy szerepe van abban, hogy a légitársaság ilyen helyzetbe jutott, a Blue Air működését viszont néhány felívelő időszakot leszámítva valahogy mindig végigkísérték a gondok, és most azzal kapcsolatban is nagy a bizonytalanság, hogy mi lesz a társaság sorsa szeptember 12. után.

Azt biztosan ki lehet jelenteni, hogy a Blue Air mostani döntésének az utasok mellett a legnagyobb vesztese éppen a légitársaság lesz. Egyrészt azért, mert ebben az iparágban az utasok légitársaságokkal szembeni bizalma kulcsfontosságú, másrészt azért, mert a fapadosok piacán rendkívül agresszív verseny zajlik.

A Ryanair és a WizzAir alig pár óra alatt reagált a Blue Air bejelentésére. Az ír légitársaság például odáig ment, hogy egyenesen „mentési útvonalakként” hirdette meg azon járatait, amelyekkel éppen a Blue Air bajba jutott utasait igyekeztek megcélozni.

Az tehát már most látszik, hogy a vetélytársak gyakorlatilag azonnal ráharaptak a Blue Air piaci részesedésére, a román tulajdonú társaságnak pedig vélhetően ez nagyon fog fájni.

A társaság működésének leállása emellett pénzügyi szempontból is komoly csapás lehet, a Blue Air nemrégiben 300 millió lej értékű hitelt vett fel a EximBanktól 6 éves futamidőre. Az EximBank többségi tulajdonosa a román állam, a hitel fedezeteként pedig a Blue Air részvényeinek 75%-a szolgál, így az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a társaságnak éppen a román hatóságok számlazárolásról szóló döntése miatt lesz nagyon nehéz visszafizetni a tartozását egy román állami banknak, tehát gyakorlatilag a román államnak. A részvények 75 százalékára vonatkozó garancia pedig még bonyolultabbá teszi a helyzetet, hiszen ez nagyon sok forgatókönyv megvalósulása előtt nyithat utat, kezdve attól, hogy végrehajtókat küldenek a társaságra, egészen addig, hogy a román állam tulajdonába kerül valamekkora részvénypakett. Ez viszont már csak spekuláció. Amit viszont éppen az erősít, hogy a társaság vezetősége a pénzügyi helyzetet illetően egyelőre semmilyen megnyugtató információt nem közölt, a járatok felfüggesztéséről szóló közleményben is elsősorban a romániai intézményeket és köztisztviselőket okolták a kialakult helyzetért, arról viszont semmit nem írtak, hogy milyen kilátásai vannak a Blue Airnek pénzügyi szempontból. A közleménybe ugyanakkor egy sokatmondó bekezdés is bekerült, amelyben arra utalnak, hogy a Blue Air Londonban befektetőkkel tárgyalt, a megállapodás viszont szerintük éppen a romániai hatóságok ténykedése miatt befagyott.

Mindig voltak zűrök a társaság körül

A Blue Air 2004 végén gyakorlatilag a semmiből jött létre, indulásakor egy repülővel és 35 alkalmazottal rendelkezett. A légitársaság alapításának két kulcsfigurája volt, Nelu Iordache üzletember, aki a Romstrade útépítő vállalat miatt volt ismert, valamint a szakmában elismerésnek örvendő Gheorghe Răcaru, aki a társaság vezérigazgatójaként tevékenykedett.

Az alapítást követő évek nem a kiugró sikerekről szóltak, igaz, közben a 2008-2009-es pénzügyi és gazdasági világválság hatásaival is meg kellett küzdeniük, ennek ellenére már 2009-ben 1,5 millió utast szállítottak.

Az első nagy törés a vállalat fejlődésében akkor következett be, amikor 2012-ben súlyos sikkasztási vádak miatt előzetes letartóztatásba került Nelu Iordache. Mivel az üzletemberen a bűncselekmény miatt hatalmas összeget készült behajtani a román állam, a tulajdonában lévő Romstrade fizetésképtelenné vált. A gond az volt, hogy a Romstrade útépítő vállalat volt a Blue Air többségi tulajdonosa, a légitársaságon pedig azonnal meglátszott a tulajdonos rossz pénzügyi helyzete, 2013 januárjában ugyanis kénytelenek voltak visszamondani egy 460 millió dolláros megrendelést öt Boeing 737-es típusú repülőre. A társaság tehát a látványos fejlődés helyett hirtelen pénzügyi gondokkal kezdett küzdeni.

A letargia ugyanakkor nem tartott sokáig a vállalatnál, mindössze néhány hónappal a Romstrade fizetésképtelenségének bejelentése után a Blue Air Transport Aerian (ekkor így nevezték a Blue Airt működtető társaságot) új igazgatótanácsa úgy döntött, hogy új befektetőt keresnek a vállalatnak. Az eladási szándékról szóló bejelentés után bő egy hónappal már meg is volt a légitársaság új tulajdonosi köre, amely Blue Air – Airline Management Solutions néven lépett a képbe. Az új tulajdonosi kört négy romániai magánszemély adta: Teodor Cristian Rada (33%), Marius Mihail Puiu (33%), Tudor-Zamfir Constantinescu (17%) és Luciana Păunescu (17%).

A tulajdonosváltás viszonylag jól sikerült, a társaság a konszolidáció útjára lépett, flottát bővített, majd 2016-ben újabb mérföldkövet értek el azzal, hogy a legnagyobb román tulajdonban lévő légitársaság címét is megszerezték, maguk mögé utasítva a Taromot. Egy évvel később, 2017-ben pedig már arról találgatott a média, hogy a Blue Air tőzsdére menne, Gheorghe Răcaru, aki akkor még a társaság vezérigazgatója volt ugyanakkor azzal csillapította a kedélyeket, hogy egy ilyen folyamat a légitársaság esetében legalább három évig fog tartani.

A teljesebb képhez azonban az is hozzátartozik, hogy a Blue Air működésében ekkoriban sem voltak példa nélküliek az olyan hatóságokra mutogató, másokat hibáztató megnyilvánulások, amelyeket éppen a keddi drasztikus lépésről szóló közleményben is láthattunk. 2018-ban például a temesvári repülőtér vezetőit okolták amiatt, hogy megszüntetik a Temesvárról Kolozsvárra és Iași-ba közlekedő járataikat, emellett azt is kijelentették, hogy „a romániai vállalatok jelenléte a romániai piacon egyre inkább zavaró” egyesek számára. A Blue Air 2018-ban egyébként már több mint 5 millió utast szállított.

A járvány mindent megváltoztatott

A Blue Air 2020 tavaszán rendkívül nehéz helyzetbe került amiatt, hogy a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások eredményeként gyakorlatilag teljesen leállt a légiközlekedés. A Blue Air már a korlátozások idején jelezte az állam felé, hogy 42-45 millió eurós áthidaló kölcsönre van szüksége, mert a Blue Air vezetősége által közölt információk alapján akkor még évente 100 millió lej adót fizető légitársaság egy sokéves beruházási program végrehajtása után 2019-ben vált nyereségessé, így nem rendelkezett megfelelő likviditással a válsághelyzet átvészelésére.

Ugyan a légiközlekedés 2020 júliusára némiképp újraindult, a Blue Air további drasztikus lépésekre kényszerült. Oana Petrescu, a társaság új vezérigazgatója bejelentette, hogy a vállalat csődegyezségi eljárást kezdeményezett. Az ilyen eljárások célja a csődeljárás és a számlák zárolásának a megelőzése, azért döntöttek ezen megoldás mellett, mert a társaság 100 millió euró bevételtől esett el a korlátozások miatt, emellett 100 millió euró adósságot is át kellett ütemezniük.

A légitársaságnak aztán az EximBank nyújtott segítő kezet egy 6 éves futamidejű 300,7 millió lej értékű kölcsön formájában, ahogy már írtuk, erre a kölcsönre a társaság részvényei jelentik a fedezetet. Nagyon sokatmondó viszont az is, hogy a hitelkérelem elbírálása során a pénzügyminisztériumhoz került szakértői vélemények arra figyelmeztettek, hogy hitelre a társaság által vállalt garancia rendkívül nagy kockázatokat rejt magában az esetleges végrehajtás és az EximBank által kölcsönadott pénz vissza nem fizetése szempontjából. Az EximBank a hitelkérelem elbírálása során azt állapította meg, hogy a Blue Air „vállalati értéke negatív” (ami a magas adósság és a gyenge üzleti eredmények esetén fordulhat elő).

Hogy akkor mégis miért adtak hitelt egy ennyire rossz helyzetben lévő társaságnak, arra több magyarázat is létezhet. Az mindenképp számíthatott, hogy a Blue Air megszűnése csökkentette volna a versenyt a romániai légiközlekedési piacon. Erre hívta fel egyébként a figyelmet Oana Petrescu vezérigazgató is a szenátusnak küldött levelében, amelyben azt állította, hogy a Blue Air esetleges megszűnése esetén a megüresedett piacot a fő versenytársa fogja megszállni, nem pedig a szintén nehéz pénzügyi helyzetben lévő Tarom. Petrescu már ebben a 2020 őszént keltezett levélben azért panaszkodott, hogy a Wizz Air olyan útvonalakat vett át gyakorlatilag ingyen, amelyeknek a „fejlesztésére” a Blue Air hatalmas összegeket áldozott. Azt is írta, hogy már 2020 szeptemberében a Wizz Air uralja a romániai légiközlekedési piac 60%-át, és ez a forgatókönyv azért sem jó a román állam számára, mert a romániai piacon elért nyereség nem marad itthon.

A 2022-es nagy felpattanás csak még több gondot okozott

Idén februárban új vezérigazgatót kapott a Blue Air, azt a Steven Greenwayt, aki olyan jelentős társaságoknál szerzett tapasztalatot, mint a Virgin Blue, a Virgin Atlantic vagy a Qantas. Az új vezérigazgató nagy tapasztalata ellenére a társaság viszont látványosan nem tudta kezelni azt a helyzetet, hogy a világjárvány után az elmúlt nyáron kis túlzással mindenki utazni akart valahová. A társaság sorozatos járattörlései miatt pórul járt utasok tömegei készültek beperelni a társaságot, aztán jött az igazi feketeleves is, amikor az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) bejelentette, hogy rekordnak számító 2 millió euróra bünteti a légitársaságot.

A keddi közleményben a cég egyébként éppen ezt a büntetést nehezményezi, azt állítva, hogy a hatóságok intézkedései miatt a társaság 5 millió euróra tehető veszteségeket szenvedett el amiatt, mert az utasoknak megingott a bizalma a fapados cégben, és kevesebb jegyet váltottak az elmúlt időszakban.

A társaság arról egyelőre semmit nem közölt, hogy mi lesz a Blue Air sorsa szeptember 12. után, Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter arra szólította fel őket, hogy tárgyaljanak a Környezetvédelmi Alappal a tartozás átütemezéséről, a kormány pedig szervezi a bajba jutott utasok hazaszállítását Tarom-gépekkel, emellett egy segélyhívószámot is létrehozott a pórul járt utasoknak, aki jogosultak kártérítésre. Szerdán reggelig 2098 személy kért konzuli segítséget, a hazahozataluk költségét Nicolae Ciucă miniszterelnök szerint vissza fogják követelni a társaságtól. Hogy a Blue Air drasztikus döntésének milyen egyéb következményei lehetnek, az a következő napokban derülhet ki.

A cikk összeállításában a korabeli sajtóhírek mellett a Hotnews által elkészített kronológia segített.