Az energiaellátási zavarok még jó ideig magasan tarthatják az árakat

2022. július 04. – 18:12

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A fejlett országokban az 1970-es, 1980-as évek óta nem látott szintre emelkedett az infláció. Az Európai Központi Bank (EKB) portugáliai konferenciáján részt vevő közgazdászok és jegybankelnökök arra figyelmeztettek, hogy időbe telik, amíg az áremelkedés mérséklődni fog – írja az AFP elemzésére hivatkozva az Agerpres.

„Az élelmiszerek és az ipari termékek jelenlegi árszintjére a nyolcvanas évek közepe óta nem volt példa” – nyilatkozta Christine Lagarde EKB-elnök egy június 29-i sajtótájékoztatón. Ugyanakkor az energia relatív árának elmúlt hónapokbeli emelkedése sokkal nagyobb, mint az 1970-es években az olajsokk miatt bekövetkezett egyedi kiugrások – tette hozzá Lagarde.

Az emelkedő infláció – amely májusban nyolc százalék fölé nőtt az euróövezetben – egy „kaotikus világban bekövetkező folyamat végét jelenti” – mondta az AFP-nek a genfi Graduate Institute közgazdász professzora, Richard Baldwin.

A 2020-ban kitört koronavírus-járvány okozta kínálati sokkot egy „eltorzult kereslet” követte, amikor az emberek többnyire áruk vásárlására költötték a pénzüket – magyarázta Baldwin. Aztán ahelyett, hogy enyhült volna a helyzet, az Ukrajna ellen indított orosz invázió hatására jelentősen megnőtt az élelmiszerek és az energia ára, tovább fokozva az inflációs nyomást – tette hozzá. De itt nem csak az energiáról van szó. A korlátozások feloldása után jelentősen megnőtt a szolgáltatások iránti kereslet, és a turizmus is élénkülni kezdett – jegyezte meg Lagarde.



„Erre az inflációra nincs forgatókönyv”

- véli Baldwin.

Mivel még nem látszik az ukrajnai háború vége, az energiaellátási zavarok még jó ideig magasan tarthatják az árakat. Belföldi tényezők is növelhetik az inflációs rátát, mivel a munkavállalók támogatásokat és magasabb béreket követelnek, hogy tudjanak megbirkózni a megélhetési költségek emelkedésével. Fokozza a nyomást az alacsony munkanélküliségi ráta is, ez nagyobb mozgásteret biztosít a magasabb béreket követelő munkavállalóknak.

„Tekintve, hogy az infláció elérte a jelenlegi szintet, és az elvárások, valamint a bérek emelkedni kezdenek, a monetáris politikának cselekednie kell”

- mondta az AFP-nek a Marylandi Egyetem közgazdász professzora, Sebnem Kalemli-Ozcan. Ezt tervezi tenni az EKB is, amely bejelentette, hogy júliusban – az elmúlt 11 évben először – emelni készül az irányadó kamatlábakat. A frankfurti székhelyű intézménynek azonban óvatosnak kell lennie, hogy ne fojtsa meg teljesen a gazdasági növekedést.

„Nem az a kérdés, hogy csökkennek-e az árak egy bizonyos idő után, hanem az, hogy mi lesz a növekedéssel” – hangsúlyozta Kalemli-Ozcan. Ezért hasonlítják össze a jelenlegi helyzetet az 1970-es évek úgynevezett stagflációjával, amelynek a fő jellemzője, hogy a magas infláció lassú gazdasági növekedéssel párosul.