Redditezők készítették ki a Wall Street nagyágyúit. Mi történt?

Egészen elképesztő események zajlottak a napokban az amerikai tőzsdén: az elmúlt időszak részvénypiaci sikereiben felbátorodott fiatal befektetők két vállra fektettek több alapkezelő vállalatot is. Nem volt más a kezükben, csupán egy tőzsdei kereskedésre alkalmas applikáció, na meg egy közösségi oldal, ahol jól szervezett támadást indítottak azok ellen a vállalatok ellen, amelyekről úgy érezték, hogy beleköpnek a levesükbe.

Ez nem egy tipikus Dávid legyőzi Góliátot történet, sokkal komplexebb annál. Ráadásul felveti annak a kérdését is, hogy napjainkban a tőzsdei kereskedésre vonatkozó szabályok, illetve a szabályalkotók mit tudnak kezdeni azzal a helyzettel, amikor fiatal befektetők a Redditen vagy a Twitteren szerveződve minden logikát nélkülözve „megállapodnak” abban, hogy az egekbe emelik egy olyan vállalat részvényárfolyamát, amelyre alig fogadott volna bárki is.

A történet megértéséhez mindenképp meg kell ismerni az amerikai GameStop nevű bolthálózatot. A videójátékok, gaming és fogyasztói elektronika kereskedelmével foglalkozó, több mint 5 ezer üzletet számláló bolthálózat tőzsdén jegyzett, a vállalat részvényeit tulajdonképpen bárki megvásárolhatja, feltéve, ha akarja. De az elmúlt években nem sokan akarták, mivel a hozzáértők szerint egy ilyen típusú vállalatnak nincs nagy jövője, a videójátékok kereskedelme egyre hangsúlyosabban az online platformokra kerül át. Azt, hogy a vállalat hosszú távú kilátásai nem voltak túl jók, a részvényárfolyam alakulása is jelzi: míg 2016-ban egy részvény ára még a 25 dollárt is elérte, addig már jóval a koronavírus-járvány kitörése előtt beesett 5 dollár alá. Akkor mégis, hogy emelkedett most az árfolyam 1700%-ot?

A főszereplők: DeepFuckingValue és a gonosz hedge fund menedzserek

A történet egyik főszereplője a r/wallstreetbets elnevezésű subreddit egyik tagja, aki a DeepFuckingValue felhasználónév alatt ténykedik. A r/wallstreetbetsről érdemes tudni, hogy a mindenképpen nagyon népesnek nevezhető felhasználókör jellemzően olyan fiatalokból tevődik össze, akiknek a tőzsdei kereskedés viszonylag új dolog, és nem arról szól, hogy alapos megfontolás után megvásárolnak egy részvényt, mert azt gondolják róla, hogy az árfolyam növekedni fog, hanem sokkal inkább mémkereskedést folytatnak, a gyors meggazdagodás reményében, és feltehetően néha poénból is, teljesen értelmetlennek tűnő részvényeket választanak ki, és a csordaszellemet kihasználva addig emelik a tétet, amíg az árfolyamok az egekbe szöknek.

Ilyen értelemben a DeepFuckingValue nevű felhasználó csak kicsit volt őrültebb a többieknél. A mostani felfordulás ugyanis vélhetően azzal kezdődött, hogy a felhasználó kiírta, több mint 53 ezer dollárt, gyakorlatilag minden pénzét GameStop részvényekre költötte. Hogy DeepFuckingValue húzása mennyire volt tudatos, és mennyire számított esetében nagyon sokat a szerencse, nagy valószínűséggel soha nem fog kiderülni. De tény, hogy a kezdeti bizonytalanság után egyre többen szálltak be mellé, és vettek GameStop papírokat, ami jelentősen megemelte a vállalat részvényeinek az árát.

A történet másik oldalán az úgynevezett hedge fundok (jellemzően szűk körű befektetői alapok) állnak, az érdekesség kedvéért közülük is emeljük ki Andrew Left , és az általa vezetett Citron Research szerepét a történetben. Left alapvetően nem egy népszerű figura, különösen nem a kisbefektetők számára, hiszen jellemzően olyan részvényeket szokott keresni a piacon, amelyek árfolyama túl magas. Amikor azonosítanak egy ilyen részvényt, akkor jellemzően egy rendkívül egyszerű, de kicsit nehezen leírható műveletet hajtanak végre: shortolják a papírokat.

Mi az a shortolás? Azt jelenti, hogy a befektető egy cég részvényeinek zuhanására „fogad”. A legjobb egy egyszerű példával szemléltetni. Aki shortol, az gyakorlatilag kölcsön vesz egy részvényt például 100 dollárért egy bizonyos időre (a kölcsönvételért persze fizet), majd azonnal eladja azt. Ha a részvényárfolyam valóban csökken, leesik például 50 dollárra, akkor a shortos ennyiért visszavásárolja a papírt, és visszaadja annak, akitől kölcsönvette. A nyeresége pedig 50 dollár az ügyletből, mínusz a kölcsönvétellel járó költségek. Abban az esetben viszont, ha a shortosnak nem jönnek be a számításai, akkor a bukásban határ a csillagos ég, hiszen ha a részvényárfolyam megduplázódik, vagy akár tízszeresére emelkedik, az komoly gondot jelent a kölcsön visszafizetése miatt.

Szóval Lefték erre a tevékenységre specializálódtak, és finoman szólva sem voltak népszerűek: gyakorlatilag kölcsönből, sok esetben az ismertségüket is latba vetve vetettek véget olyan tőzsdei sztoriknak, amelyeknél túlértékelt árfolyamot, ellentmondásos cégtevékenységet találtak. Ezzel persze nagyon sok kisbefektetőt is felbőszítettek, akik a gyors és könnyű pénzszerzés reményében gyakran szálltak be pontosan ezekbe a papírokba.

Arra viszont nem sokan számítottak, ami az elmúlt napokban történt. Az egész azzal kezdődött, hogy Andrew Left bejelentette, shortolni fogja a GameStop részvényeit, és ilyenkor bevett befektetői gyakorlatként azt is elmondta, hogy 40 dolláros áron ajánlott eladni a papírt, mert számításaik szerint a részvény jelentősen túlértékelt, a cég EV/EBITDA mutatója 42, miközben 4-nek kellene lennie. (A mutató a redditezőket láthatóan nem nagyon érdekelte, de ha titeket érdekel, itt olvashattok róla bővebben.)

A bejelentésével Left, és több másik hasonlóan gondolkodó hedge fund is jelentősen elszámította magát. Nem gondoltak ugyanis arra, hogy az elmúlt időszakban a tőzsdék szárnyalásán nevelkedett, és pénzügyileg kissé meg is erősödött, közösségi oldalakat használó kisbefektetők neki fognak rontani a nagyágyúknak. Az r/wallstreetbets aloldalon egymást követték azok az üzenetek, amelyek arra buzdítottak mindenkit, hogy induljanak csatába a tőzsdecápák ellen, az pedig már csak hab volt a tortán, hogy a folyamatra még a Tesla-alapító Elon Musk is rásegített azzal, hogy GameStop részvények vásárlására biztatott mindenkit.

Sok lúd disznót győz, különösen, ha Redditet is használ

A történet végkiemenetelét valószínűleg már sokan ismerik: a hedge fundok hatalmas veszteségekkel megfutamodtak, a GameStop amatőr befektetői pedig nagyot nyertek az ügyön, a vállalat részvényei egyetlen hónap alatt 1700%-ot emelkedtek. A DeepFuckingValue felhasználó nyeresége egyes számítások szerint az 50 millió dollárt közelíti. Andrew Lefték ugyan hamar menekülőre fogták, de a veszteségük hatalmas, ráadásul a történet odáig fajult, hogy a tőzsdecápa közösségi média oldalait feltörték, és számos fenyegető üzenetet is megfogalmaztak az irányába.

A sikeren megrészegült kisbefektetők a GameStop-hadjárat után sem fogták vissza magukat: tovább keresték azokat a papírokat, amelyek esetében magas a hedge fundok short kitettsége. Például a Koss Corporation, a Blackberry vagy a Nokia esetében is alaposan bevásároltak részvényekből, és határozottan megüzenték az alapkezelőknek, hogy ők sokkal tovább bírják, mint ameddig a hedge fundok fizetőképesek tudnak maradni. Az állapotokat az alábbi mém is jól mutatja, egyáltalán nem tűnik elhanyagolhatónak az sem, hogy sokan csupán poénból vesznek részt a „buliban”:

Mi lesz most?

Az elmúlt hetek eseményei minden bizonnyal bekerülnek a gazdaságtörténeti könyvekbe. Első körben több brókercég is – tegyük hozzá, megkérdőjelezhető módon – a kereskedés korlátozását jelentette be az érintett papírok esetén. A hatóságok részéről is minden bizonnyal lesz valamilyen komoly reakció, mert ugyan most nagyon sokan ünneplik a kisbefektetők „sikerét”, a tőkepiacok funkciója és működése szempontjából az valószínűleg egy fenntarthatatlan állapot, hogy kisbefektetők a közösségi oldalakon megbeszélik, éppen melyik alapkezelő ellen indítanak aznap hadjáratot a gyors nyereség reményében, miközben a lelkes amatőröket nem feltétlen érdekli, hogy melyik vállalatnak éppen miért nő vagy csökken a részvényárfolyama, vagy milyen direkt vagy indirekt gazdasági károkat okoznak ezzel.

Másrészt viszont a kisbefektetők most azt kérik számon, hogy miközben a tőzsdecápák jellemzően a tőzsdei túlszabályozás ellen vannak, most mégis a közösségi tőzsdézés megregulázásáért kiáltanak. A kicsik érvelése szerint ők nem sokban mások az alapkezelőknél, és a helyzet tulajdonképpen csak abban különös, hogy most a jelentős lobbierővel rendelkező Wall Street-i tőzsdecápák vannak a vesztes oldalon.

Számos elemző fontos tanulságként emeli ki a történésekkel kapcsolatban, hogy rengeteg az új kisbefektető a tőzsdéken, és ugyan kevésbé látványosan, de már egy ideje lehet tapasztalni a közösségi médiában szerveződő befektetők ténykedését, akik mélyen benne lehetnek például a Bitcoin vagy a Tesla elmúlt hónapokban tapasztalható felemelkedésében is. Rémisztő viszont, hogy a mostani helyzet sokakat a dotcom-lufira emlékeztet, amikor a kilencvenes évek végén és a kétezres évek elején töménytelen mennyiségű pénzt öntöttek tömegek a piacra, különösen a techcégekbe. Annak hatalmas bukás lett a vége.

Használt források: Concordeblog , Economica , CNBC , BBC