A járvány bizony a nyugdíjalapok mutatóit is negatívan érintette, mivel országos és nemzetközi szinten is estek a tőzsdei árfolyamok. Azóta sikerült kiegyenlíteni a kiesést, de a kérdés az, hogy mennyire érintettek, akik a járvány alatt vonulnak nyugdíjba.
Pár hete egy olvasónk hívta fel a figyelmünket, hogy a kötelező magánnyugdíj megtakarítása esni kezdett a járvány első hulláma alatt, azaz a nyugdíjmegtakarításait kezelő befektetési alaptól igényelt ábra ezt a tendenciát mutatta. A témának utánanéztünk a román nyelvű gazdasági sajtóban is , ott pedig azt olvashattuk, hogy valóban történt ilyen jellegű elbizonytalanodás, de azóta a kiesést megtérítették a nyugdíjalapok. A Pénzcsinálók megkeresésére Juhász Jácint , a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar Magyar Intézetének adjunktusa magyarázta el, miért nem kell tartani attól, hogy a pénzügyi piac ilyen jellegű megtorpanása különösebb mértékben befolyásolná a nyugdíjba vonulók juttatásait.
Kezdjük az elejétől: mi történik a kötelező magánnyugdíj alapunkkal? Mibe fektetnek be a társaságok, és ezt hogyan befolyásolja a pénzügyi piac, illetve a tőzsde hullámzása?
Juhász Jácint: – A magánnyugdíjak esetében a 2-es pillér a kötelező, a fakultatív része a 3-as pillér. A kötelező befizetések folyamatát gyakorlatilag mindenki követheti, ez a rendszer kimondottan átlátható, nagyon ellenőrzött és komolyan szabályozott szervezés áll mögötte, kezdve az országos törvénykezéstől, befejezve a különböző garancialapoknál.
Minden egyes nyugdíjalap különböző programokat kínál, és én ügyfélként akár csatlakozáskor, de később is eldönthetem, hogy milyen típusú befektetést szeretnék. Egyes befektetések úgymond agresszívabb stratégiákat követnek, ami azt jelenti, hogy nagyobb arányban szerepelnek részvények a portfólióban, és kisebb arányban kötvények, állami papírok vagy bankbetétek. Mások egy konzervatívabb alapot választanak, ahol több kötvény, több állampapír és kevesebb részvény tevődik össze. Attól függetlenül, hogy az ügyfelek melyik startégiát választják, a lényeg, hogy a nyugdíjalapokba befolyó összegek 35-40%-ánál nem mehet több tőzsdére, oda is kizárólag olyan vállalatokba fektethetnek, amelyeknek az értékelése nagyon magas. Amit itt ki kell hangsúlyozni: a nyugdíjakat kezelő társaságok nem spekulatív befektetéseket végeznek a háttérben, hanem nagyon szigorú szabályokat követnek.
Mint például?
– Nem fektethetnek be például azokba a piacokba, ahol 2008-ban káosz volt. A magánnyugdíjak kimondottan csak az AAA minősítésű blue chipeknek nevezett részvényeket ( olyan részvények, melyeknek nagy a kapitalizációja, kellően likvid és nagy a kereskedési forgalma– szerk.megjegyzés ) vásárolhatják meg, ami a tőzsdei első kategóriát jelenti. Erre lehetőség van a román és külföldi piacon is, de ugyanazokkal a szabályokkal, innentől értetődően a befektetés megtörténhet lejben és euróban is.
De így is visszaestek a megtakarítások. Ez mennyire ad okot aggodalomra?
– Ez az első gondolat, amit mindenképp ki kell emelni: amennyire lehet, ezek biztonságos befektetések. Miért mondom, hogy „amennyire lehet”? Láthattuk, hogy az elmúlt periódusban, márciustól egészen a nyári hónapok közepéig nagyon komoly visszaesés volt a nemzetközi és a román tőzsdén is. Ha egy agresszív befektetésünk van, mondjuk 35-40%-os tőzsdei részvényekkel, akkor evidens, hogy a tőzsdei árfolyamok csökkenése miatt a részvényportfólió értéke is csökkeni fog, és az összportfólió is egyfajta veszteséget mutat. De ezek csak rövid távú hatások, a nyugdíjalapoknak pont az a lényege, hogy hosszú távon terveznek. Egy ember már 25-30 éves korban elkezdi építeni a nyugdíjalapját, sőt, erre törvény kötelez, hogy az első munkahelytől kezdődően be kell indítanunk. Ebből pedig körülbelül 30-35 éves távlatban számíthatunk arra, hogy megfelelő összeg halmozódik fel. Tehát ilyen szempontból ez a visszaesés nagyon kis időszakra vetíthető probléma, és azokat érintheti reálisan, akik pont ebben az időszakban mentek nyugdíjba. Viszont itt is van egy DE: a romániai kötelező nyugdíj rendszere nem olyan régi, hogy a most nyudíjba vonulók juttatása erre az alapra támaszkodna. Jelen esetben alig beszélünk egy évtizednyi történetről. Tehát nem tudtak ezek a nyugdíjalapok igazán nagy tőkét felhalmozni még, így a visszaesés sem fajsúlyos a lakosságra nézve. Akkor már más lesz a kimenetele, ha elérjük a kritikus 30 év feletti régiséget ezeknél a nyugdíjalapoknál, mert ott már –és ez is a célja a 2-es pillérnek – a nyugdíj jelentős részarányát ez az alap tenné ki, és nem az 1-es pillér, ezáltal gyakorlatilag az állami költségvetésre nehezedő nyomás is felszabadulhat.
Most azt látjuk, hogy ezeket a veszteségeket sikerült megtéríteni…
– Igen, a nemzetközi tőzsdék elkezdtek helyre állni, és a román alapok szeptember végével már pozitívan végeztek, tehát az összes romániai nyugdíjalapnak a teljesítménye az infláció fölé ért, körülbelül 4 és 5% közötti növekedés van a teljes nyugdíjalap portfólió szintjén. Szóval azt a csökkenést sikerült minden alapnak kiegyensúlyoznia, úgyhogy, ha valaki most megy nyudíjba, azt a negatív hatást már nem is érezné. Ebben a tekintetben nagyon nem releváns egy-egy hónap, vagy egy-egy év kiemelése. Amióta Romániában létezik a 2-es pillére a nyugdíjrendszernek, összességében több mint 100%-os teljesítményt nyújtott, ha éves szintre visszavetítjük, valahol a 8- és 10% közötti átlagos éves növekedést láttuk. Ez nem jelenti azt, hogy minden évben ilyen ütemben nő ez a hozam, hiszen vannak évek, amikor sikerül sokkal jobb eredményt elérni, például 2019-ben 10% fölött volt a növekedés, és vannak az olyan évek, mint 2020, amikor 8% alatt lesz. Ha ezt a 8-10%-os növekedést hosszú távon képesek tartani, az nagyon jónak számít, főként olyan körülmények között, hogy az elmúlt 10 évben a banki kamatok és a nemzetközi kötvény piacokon a kamatok nagyon alacsony szinten voltak.
Ha már magamból is kiindulok, eddig semmit nem tudtam arról, hogy hová kerül az a pénz, amit a munkaadóm befizet a nyugdíjalapba. A törvény hogyan kezeli ezt a témát? Nem kellene bizonyos fokú információt szolgáltatni az alkalmazottaknak, lévén, követhetik, hogy mi történik a pénzükkel, és bizonyos fokon meg is határozhatják, hogyan alakuljon. Ha jól tudom, nyugdíjalapot kezelő társaságot is válthatunk. Ez mennyire lehetséges?
– A munkáltató által befizetett járulék automatikusan szétosztódik a különböző alapkezelő társaságokhoz, csak akkor nem, ha valaki preferenciát ad, hogy melyik társasághoz szeretne tartozni. Létezik egy felügyelő szerv, amelynek a honlapján lehet látni , kik azok, akik a piacon vannak. Valójában 8 nagyobb szereplő van Romániában, akikkel érdemes ilyen szempontból foglalkozni. Ez a felügyelő szerv követi az összes alap teljesítményét, és így válik transzparensé a rendszer. Az igaz, hogy kevesen követik, mivel eléggé alulmediatizált a téma. De minden információt meg lehet találni és mindenki kikérheti a saját adatait arra vonatkozóan, hogy melyik társasághoz tartozik: kap egy felhasználó nevet és jelszót, amellyel további információkhoz juthat hozzá. Itt követhetjük, hogyan alakult minden hónapban a befizetés, mennyit növekedett a befektetés, és összességében milyen összmegtakarítással rendelkezünk. Azt is eldönthetjük, hogy cserélünk intézményt valamilyen oknál fogva, úgy tudom, hogy van egy bizonyos minimális idő, amin belül nem lehet változtatni, de 3-5 éves periódus után lehet cseréket lebonyolítani. Azért kell ez az idő, mert ezek elég költséges adminisztratív lépések.
Én elsősorban azt emelném ki, hogy a megtakarítás szempontjából nem az a fontos, hogy milyen alapkezelőnél vagyunk, hanem hogy helyesen válasszunk az alapkezelő befektetési stratégiái között. Említettem korábban: a konzervatívabb stratégiák (állampapírok, vállalati kötvények), és a kissé agresszívabb befektetői stratégiák (több részvénnyel) közül lehet választani. Itt van egy természetes logika is, és a szakértők is azt javasolják, hogy a 25-35 éves közötti korosztály nyugodtan választhat agresszívebb stratégiát, mert a hosszú kifutási idő alatt annak több plusz hozama lehet. Azok, akik már közelednek a nyugdíjhoz, választhatják a konzervatívabb, kötvényalapú módszert, pont azért, hogy elkerüljék a mélypontokat. Tehát nyugdíj előtt 10 évvel érdemes már inkább ezt a stratégiát követni, hogy a nyugdíjba lépés ne egy lottózás szerű dolog legyen. Én úgy gondolom, hogy elsősorban az életkorunk határozza meg a preferenciákat, de persze vannak merészebb emberek, akik több kockázatot vállalnak, és vannak, akik inkább biztosra mennek. Nos, ha ezeket előre megfontoljuk, nyugdíjkorunkra komoly változást hozhatnak nagyságrendileg azokban az összegekben, amelyet a 2-es pillér alapján megkaphatunk.
– Ami a munkaadókat illeti: ők sem tudják, hogy hová kerül az alkalmazottak befektetése. Ők egy kasszába fizetnek, azok szétosztása csak azt követően történik. A törvény ezt úgy kezeli, hogy a befektetési alapokról való információ mindenkinek a privát dolga. Tehát a munkáltatónak ebben nincs jogi szempontból meghatározott szerepe.Természetesen, ennek lenne értelme, hiszen a munkáltató könnyedén beszerezhet tájékoztató jellegű információkat, hogy az alkalmazottakat tájékoztassa. De ugyanúgy, ahogy a banki kamatlábakról sem ad tájékoztatást egy vállalat, úgy a 2-es pillér megtakarítási lehetőségeiről vagy potenciális váltásokról sem fog információkat közvetíteni.
A Transtelex egy egyedülálló kísérlet
Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!
Támogató leszek!