Háromból egy alkalmazott simán dolgozna feketén is, csak több pénzt kapjon

Minden harmadik romániai alkalmazott hajlandó lenne feketén is dolgozni, ha így több pénzt kapna kézbe – derül ki a Romániai Felmérési és Stratégiai Intézet (IRES) fókuszcsoportos kutatásából . A közvéleménykutas idén augusztus-szeptember folyamán készült, 1 220 munkavállaló megkérdezésével.

A felmérés rámutat, hogy jelenleg a romániai alkalmazottak 12%-ának több mint egy fizetett munkahelye van. Az alkalmazottak munkaügyi helyzete terén a jelentés szerint nagy gondok vannak,

20 alkalmazottból egy illegálisan, munkaszerződés nélkül dolgozik.

A közvélemény kutatás szerint három alkalmazottból legalább egy a legális munkaszerződéses kereten kívül feketén is elfogadna pénzt abban az esetben, ha így nagyobb jövedelemre tenne szert, mint a munkaszerződésben szereplő fizetése. Ötből egy alkalmazott attól tart, hogy hat hónapon belül elveszítheti a munkahelyét, négyből egy munkavállaló pedig úgy véli, ha ez bekövetkezne, akkor nehezen találna olyan állást, amelyben a jelenlegihez hasonló a fizetése.

A megkérdezettek a romániai munkaerőpiac jövőbeni változásairól úgy vélekedtek, hogy egyre több szegmens területén egyre nagyobb hangsúlyt kap az automatizálás, így vélekedésük szerint valós kockázat, hogy a közeljövőben több munkakör meg fog szűnni az új technológiák bevezetésével.

A telekommunikációs eszközök elterjedésével jelentősen megváltozott a munkavégzés milyensége is, interneten, mobiltelefonon vagy más kommunikációs eszközön keresztül négy alkalmazottból egy ilyen módon tesz eleget a munkaköri leírásának, vagy tartja a kapcsolatot a munkáltatóval.

A munkavégzés helyét illetően az derült ki, hogy egyre nagyobb az alkalmazottak mobilitása és a munkavégzés helye. Ötből egy alkalmazott legalább egy napot otthonról is dolgozik, 7% pedig valamilyen közterületen (kávézóban, vonatállomáson, repülőtéren) is dolgozik, tízből egy alkalmazott pedig nem a cégnek a székhelyén teljesíti a feladatkörét.

Ahhoz, hogy megfelelő munkahelyet találjanak, a munkavállalók 81%-a a kommunikációs készséget nevezte meg a legfontosabbnak, ezen belül pedig 71% a számítógépes ismereteket.

Az idősebb munkavállalók nagyobb stabilitást jelentenek a cégeknek?

Ami a munkaadókat illeti, többségük arra helyezi a hangsúlyt az új munkaerő alkalmazása során, hogy az állásra jelentkező személyeknek legyen szakmai tapasztalatuk, érvelésük szerint ez stabilitást jelent a cég számára. Az is kiderül a tanulmányból, hogy a független, fiatal munkavállalókra az jellemző, hogy szabadabb munkaköri leírást szeretnének, és abban az esetben, ha elégedetlenek a munkaadó feltételeivel, nem hezitálnak azon, hogy másik munkahely után nézzenek. Az idősebb alkalmazottak, akik több szakmai tapasztalattal is rendelkeznek, elsősorban a stabilitást és a kiszámíthatóságot tartják szem előtt, rájuk ebből következően az jellemző, hogy sokkal inkább tartanak a munkahelyük elvesztésétől.

A romániai munkaerőpiacra továbbá az is jellemző, hogy az alkalmazottak többsége gyakran vált munkahelyet, így átlagosan 4 évet töltenek egy adott helyen. Ez elsősorban az 1980-1995 közt, valamint az 1995 után született generációra jellemző. Az életkor előrehaladtával a munkahelyi stabilitás is egyre inkább jellemző az alkalmazottakra, viszont azokra a munkavállalókra, akik az utóbbi 5 évben első alkalommal vállaltak munkát az jellemző, hogy egy év után munkahelyet váltanak.

Az alkalmazottak a munkakör meghatározásában tartják legfontosabbnak a törvényes keretet

Ötből két munkavállaló szerint a jelenlegi munkajogi törvények negatívan érintik az alkalmazottakat, az adózási törvénykönyv pedig szintén nem mozdítja előre a munkavállalók helyzetét. A fókuszcsoportos közvélemény kutatás során munkavállalók azt hangsúlyozták, hogy egy új munkahely betöltése során kiemelten fontos tisztázni a munkaadó és az alkalmazott közti munkaviszonyt és a munkaszerződésben rögzíteni kell a munkavégzésre vonatkozó összes feltételt és kötelezettséget. A megkérdezettek szerint ellenkező esetben ez oda vezethet, hogy plusz feladatok elvégzését is rájuk bízzák, amely nem az ők munkahelyi kötelezettségük lenne.

A válaszadók többsége azon a véleményen van, hogy Romániában jelentős a szakképzett munkások hiánya, ezen pedig a szaklíceumokban zajló oktatás minőségének fejlesztésével lehetne javítani, ugyanakkor a fókuszcsoportos interjú keretében azt is megfogalmazták, hogy az oktatásra kellene nagyobb hangsúlyt fektetni, kiemelve a minőségi munka fontosságát. Ehhez ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy megfelelő irányítás alatt a diákok szakmai orientációját is elő kell segíteni.