A PFA vagy a mikrovállalkozás a jobb választás idéntől?

2018. január 11. – 16:05

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Összefoglaltuk azokat a szempontokat, amelyeket figyelembe kell venni a döntésnél.

Ahogy az minden évben lenni szokott, 2018 is hozott olyan változásokat az adózás területén, amelyek miatt felmerül a kérdés, hogy idéntől az engedélyezett magánszemély (PFA) vagy mikrovállalkozás a jobb forma a különböző tevékenységek végzéséhez. Azzal elég sokat foglalkoztunk, hogy a társadalombiztosítási hozzájárulások teljes mértékben a dolgozók terhére kerültek 2018-tól, közben viszont kevés szó esett a szabadfoglalkozásúak, engedélyezett magánszemélyek lehetőségeiről. Ebben a cikkben azt foglaltuk össze, hogy mi változott az engedélyezett magánszemélyek (PFA) és a mikrovállalkozások területén, és milyen szempontokat kell figyelembe venni 2018-tól, ha dönteni szeretnénk a két konstrukció között.

Változott a világ a PFA-k körül

Bár a kormány azt ígérte, hogy 2018-tól feloldja azt a helyzetet, hogy a munkahellyel is rendelkező engedélyezett magánszemélyek (PFA) kétszer kénytelenek befizetni bizonyos hozzájárulástípusokat, az elfogadott sürgősségi kormányrendelet végül valószínűleg nagy csalódást okozott az engedélyezett magánszemélyeknek. A jogszabály szerint ugyanis a PFA-k bevételei után az egyébként munkahellyel rendelkezőknek is fizetniük kell a társadalombiztosítási hozzájárulásokat januártól is. A járulékokat nem a PFA teljes bevétele, hanem legkevesebb a 2018-tól érvényes minimálbér szintjére, 1 900 lejtől számítva fizetik a társadalombiztosítási hozzájárulásokat, ami magasabb havi bevétel mellett lehet igazán előnyös.

A sürgősségi kormányrendelet szerint az engedélyezett magánszemélyeknek és magánvállalkozásoknak, a szabadfoglalkozásúaknak és a mezőgazdasági tevékenységet folytató személyeknek akkor kell társadalombiztosítási hozzájárulásokat fizetni, ha az előző évből származó bevételeik összértéke eléri a 12 havi bruttó minimálbér összegét, vagyis 22 800 lejt. Ebben az esetben az engedélyezett magánszemélyeknek (PFA):

  • 25%-os nyugdíjhozzájárulást (CAS),
  • és 10%-os egészségügyi hozzájárulást (CASS) kell fizetniük legkevesebb a bruttó minimálbér szintjére (ami idéntől 1 900 lej),
  • emellett 10%-os jövedelemadót kell fizetniük a teljes jövedelemre.

„A nyugdíj – és az egészségügyi biztosítási járulékot az adózó által kiválasztott jövedelemre kötelező fizetni, ami nem lehet kisebb, mint az országos minimálbér, jelen esetben a havi 1 900 lej, illetve az évi 22 800 lej. Abban az esetben, ha a PFA kisebb éves nettó jövedelmet valósít meg, mint 22 800 lej, akkor nem kötelezett a járulékfizetésre” – magyarázta el megkeresésünkre Pál-Antal Ildikó , a Consulta Carpatica könyvelő, könyvvizsgáló és adótanácsadó társaság tulajdonosa és ügyvezetője.

A szakértő arra a kérdésre válaszolva, hogy a hozzájárulások minimálbér szintjéhez való kötése nem ösztönzi-e arra a magasabb fizetéssel dolgozókat, hogy munkaszerződés helyett PFA-ként szolgáltatást nyújtsanak az addigi munkaadójuknak, Pál-Antal Ildikó elmondta: „Ez egy bonyolult kérdéskör, ugyanis, ha egy PFA-nak egy 'vevője' van, a volt munkaadója, akkor nagy a rizikója annak, hogy az így megvalósított jövedelmet az adóhatóság átminősíti munkaszerződéssel megvalósított jövedelemmé, és késedelmi kamattal megfizetteti a kötelező járulékokat” – mondta a Consulta Carpatica ügyvezetője

A mikrovállalkozásnak is megvannak a maga előnyei és hátrányai

A PFA-hoz viszonyítva a mikrovállalkozásoknak van egy nagy hátránya, mégpedig, hogy a mikrovállalkozás pénzbevételeivel, lévén, hogy egy külön jogi személyiségről beszélünk, a vállalat tulajdonosa magánszemélyként nem rendelkezik egészen addig, amíg ki nem fizette az adóhatóság felé az adókötelezettségeit, le nem tette a vállalat éves mérlegét, és a részvényesek közgyűlésén ki nem osztották a mikrovállalkozás nyereségét osztalékként.

Ezzel szemben a PFA-nál, amint a szolgáltatásokért vagy szállított javakért, termékekért kiállított számla ellenértéke megérkezik az engedélyezett magánszemély számlájára, a magánszemély szinte azonnal arra a célra használhatja az összeget, amire szeretné. Ez pedig valószínűleg sokak számára döntő szempont lehet.

Ami viszont a mikrovállalkozásokra kivetett adót illeti, az ennél a vállalattípusnál meghatározott bevételplafon – amely mellett üzleti forgalomra kivetett adót lehet fizetni a 16%-os profitadó helyett – 500 ezer euróról 1 millió euróra emelkedett januártól. Bár ebben jelentős változás nincs, a mikrovállalkozóknak jó tudni, hogy a legkevesebb egy alkalmazottat teljes, 8 órás munkaprogrammal foglalkoztató vállalatok esetében a mikrovállalkozások üzleti forgalmára kivetett adókulcs 1%, míg az alkalmazottat nem foglalkoztató mikrovállalkozások 3%-os bevételadót fizetnek.

Hogy megéri-e mikrovállalkozásra váltani, teljesen helyzetfüggő, eldöntése számolgatást igényel, amelyeknél fontos információ az, hogy továbbra is 5% maradt az osztalékadó, viszont bevezették az osztalékra fizetendő egészségügyi járulékot, amelyet abban az esetben is fizetni kell, ha az osztalékot kapó személy alkalmazott vagy engedélyezett magánszemély (PFA), és már fizeti a hozzájárulástípust. Igaz, a magasabb osztalékok esetében jó hír, hogy egészségügyi hozzájárulást csak a minimálbér 1 900 lejes szintjéig kell számolni az osztalékok után.

Jobb döntés a mikrovállalkozás, mint a PFA?

Pál-Antal Ildikót arra kértük, vázolja fel, hogy milyen esetben lehet jobb konstrukció a mikrovállalkozás, és milyen esetben jobb a PFA. A példákat a jobb érthetőség kedvéért alább egy táblázatban is bemutatjuk.

A mikrovállalkozás az olcsóbb, ha:„Ha azt vesszük alapul, hogy egy fiatal mikrócéget alapít és nem akarja, hogy nyugdíjbiztosítása legyen, akkor a jövedelmét osztalék formájában tudja a cégből kivenni. Például, ha évi 30 000 lej bruttó profitot valósít meg (180 000 lejes árbevételből), akkor nettóban 21 090 leje marad meg, de nem gyűlnek a nyugdíjpontjai. A PFA esetében ezzel szemben 19 818 lejt tudna hazavinni, de lenne nyugdíjbiztosítása.” A PFA az olcsóbb, ha: „Ha a megvalósított nettó évi 22 000 lej, akkor nem kötelező a járulékbefizetés, így a mikrócég esetében a megmaradt nettó 15 770 lej (22 000 lej – 5 400 lej) x 5% = 830 lej, 22 000 lej – 5 400 lej – 830 lej = 15 770 lej. Ezzel szemben a PFA esetében, a nettó pénz 19 800 lej. 22.000 lej – 22.000 lej x10% = 19 800 lej.”

A Transtelex egy egyedülálló kísérlet

Az oldal mögött nem állnak milliárdos tulajdonosok, politikai szereplők, fenntartói maguk az olvasók. Csak így lehet Erdélyben cenzúra nélkül, szabadon és félelmek nélkül újságot írni. Kérjük, legyél te is a támogatónk!

Támogató leszek!
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!