Gondoljunk bele: három milliárd embernek még nem volt lehetősége székely terméket vásárolni

Szabó Csaba , a Stanford Kutatóközpont (SRI) munkatársa szerint az erdélyi vállalatoknak is bele kell gondolniuk abba, hogy óriási piac megnyitása előtt vagyunk: jelenleg a világ lakosságának kétharmada nincs fent a világhálón, 2020-ig viszont várhatóan újabb 3 milliárd ember fog csatlakozni. Ők még soha nem tettek közzé semmit Facebookon, nem tettek fel Instagram-képet, nem írtak Snapchaten, és nem vásároltak interneten székely terméket. Szerinte ugyanis ezért kell dolgozni, és a kolozsvári RMÜE konferencián videóelőadásban azt is elmondta, hogy hogyan. A Romániai Magyr Üzleti Egyesület, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság Kolozsvár, és Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa által szervezett konferenciát korábban itt foglaltuk össze.

Szabó Csaba Gyergyószentmiklóson született, egyetemi diplomáját a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen szerezte, ugyanitt mesterképzésen vett részt, majd a kaliforniai Stanford Egyetemen végzett mesterképzést. Az egyetem elvégzését követően négy év alatt több mint 11 iparág vállalatánál dolgozott, mint stratégiai tanácsadó, majd a GDF Suez Magyarország vezető üzletfejlesztési menedzsereként vállalt munkát. Ezt követően döntött úgy, hogy visszaül az iskolapadba. 2011-ben a Singularity University képzésén vett részt, ahol különböző exponenciálisan fejlődő technológiákról, illetve ezeknek a különböző iparágakra gyakorolt hatásairól tanult. 2014-ben visszaköltözött az Egyesült Államokba, a Stanford Egyetemen sürített vezetői MBA-képzésen vett részt, majd a Stanford Kutatóközpontnál (SRI) kezdett dolgozni, ahol a feladata a globális nagyvállalatoknál, különösen a vezető technológiai vállalatoknál az új technológiák adaptációjának segítése. SRI technológia például az újonnan megjelenő Samsung Galaxy Note telefonokban az írisz-olvasó, a projekten Szabó is dolgozott, a feladata az volt, hogy a fejlesztést felhasználói kezekbe juttassa.

Szabó előadásában még felhozott néhány példát, jelenleg a Yamahával dolgoznak közösen egy olyan roboton, ami magától tud bármilyen motorkerékpárt vezetni. Egy másik projektjük részeként üzemeltetik a világ legnagyobb radarját Puerto Ricóban. Az SRI emellett olyan technológiák bölcsője is, mint a számítógépes egér vagy a HD televízió.

Ha nem tudsz digitalizálni, a vesztes oldalra kerülsz

Szabó Csaba szerint ezt a számtalan negatív történet is bizonyítja. 2007-ben zárult például egy mesterséges intelligencia projekt az SRI vezetése alatt. A projektben 30 kutatóintézet vett részt, és a többéves, több száz millió dolláros költségvetésű befektetés részeként egy olyan mesterséges intelligencia jött létre, amelyet fel lehetett telepíteni különböző eszközökre. Elmondása szerint kérdés volt a kutatóközpont részéről, hogy miként lehetne a megoldást eljuttatni minél több emberhez, ezért is jött jól 2007-ben a Motorola részéről a megkeresés, hogy a mesterséges intelligenciát telepítsék a mobilgyártó egyik telefonjára. A feladatot az SRI még az iPhone megjelenése előtt, 2007 nyarán teljesítette. „A Motorola akkori vezetőségének, amikor meglátta a végeredményt, egyöntetűen az volt a véleménye, hogy az emberek tulajdonképpen nem azért vesznek telefont, hogy ahhoz beszéljenek, hanem hogy egymást hívhassák. Úgy döntöttek, hogy nem fogják licencelni, és abbahagyják a projekt finanszírozását” – mesélte.Az SRI ezt követően a megoldást az egyik általuk indított startupnak adta át, amelyet Sirinek neveztek el. „2009-ben, amikor megjelent az iPhone 4, akkor jelent meg az Apple alkalmazás-áruháza, az App Store, amelyben ott volt a Siri nevű applikáció. Az app segítségévvel az emberek naptárbejegyzéseket tudtak létrehozni, válaszolhattak levelekre, asztalt tudtak foglalni egy étteremben, vagy akár rendelhettek egy taxit. Csak azáltal, hogy beszéltek a telefonhoz” – mondta Szabó.

A Siri hónapokig volt a leginkább keresett alkalmazás az App Store-ban. Steve Jobs Apple-vezér ezt követően dönött úgy, hogy az alkalmazást tulajdonképpen alapvető funkcióvá teszi minden egyes iPhoneban, és több száz millió dollárért megvásárolta a Siri nevű startupot. „A többi már történelem. A Motorola nyílván nem muzsikált túl jól ezt követően, de ugyanúgy a legnagyobb akkori versenytárs is igen sanyarú sorsnak nézett elébe, bár ezt még nem látták 2009-ben, amikor még a Motorolának és a Nokiának összesen 60%-nál is nagyobb piaci részesedése volt” – mutatott rá.Csak a Nokiának 40%-os piaci részesedése volt abban az időszakban, több mint 1,1 milliárd felhasználóval rendelkeztek, és több mint 150 országban voltak jelen. A finn gyártónál ugyanakkor Szabó szerint eggyszerűen nem hittek az okostelefonok jövőjében, nem gondolták úgy, hogy az ilyen jellegű intelligenciára az embereknek szükségük van. A helytelen útválasztás aztán drasztikus eredménnyel zárult, „egy olyan vállalat, amely 2000-ben még 300 milliárd dolláros piaci értékkel rendelkezett, nemrég 300 millió dollárért került kiárusításra” – mondta Szabó.Szabó szerint a digitális vállalatoknak három alapvető tulajdonságuk van, és ez is a sikerük kulcsa: eszközkönnyűek (1), szinte mindenikük keresletoldali fókuszú (2), és egyedi üzleti modelljük van (3).

Eszközkönnyűség (1)

Rámutatott, 1990-ben az Egyesült Államokban a három legnagyobb vállalat a három nagy amerikai autógyártó volt: a General Motors, a Ford és Chrsyler. Ez a három vállalat akkor összesen 250 milliárd dollár árbevétellel rendelkezett, 1,2 millió alkalmazottat foglalkoztattak, és a piaci kapitalizációjuk elérte a 36 milliárd dollárt. 2015-ben viszont már a három legnagyobb amerikai vállalat mindenike technológiai cég. Összárbevételük elérte a 247 milliárd dollárt, ami nagyjából megegyezik az 1990-es adatokkal. A három legnagyobb technológiai cégnél viszont mindössze 137 ezer ember dolgozott tavaly. „Mondhatjuk azt is, hogy ezelőtt 25 évvel 1,2 millió ember kellett 250 milliárd dollár üzleti forgalomhoz, most már csak 137 ezer. De ha megnézzük a három legnagyobb amerikai vállalat piaci értékét, akkor 1 300 milliárd dollárt kapunk, úgy, hogy 25 éve a három legnagyobb csak 36 milliárdat ért” – magyarázta.Szabó kiemelte, hogy az eszközkönnyűség nem csupán a technológiai vállalatok tulajdonsága. Jó példa erre az Exxon Mobil, a 400 milliárd dolláros piaci kapitalizációval rendelkező vállalat 10 éve még 140 ezer alkalmazottat foglalkoztatott, miközben jelenleg csupán 70 ezer dolgozót számlál. „Az Exxon Mobil ma már feleannyi alkalmazottal tud ugyanannyi árbevételt elérni, és ugyanakkora piaci méretet fenntartani” – nyomatékosította.

A legtöbb digitális vállalat platform, keresletoldalú fókuszú (2)

A legtöbb digitális vállalat már nem a kínálati oldalra, vagyis a termelésre, hanem a keresleti oldalra, a fogyasztóra fókuszál. Szabó szerint az elmúlt 100 évben a méretgazdaságosságra való összpontosítás volt a jellemző a vállalatok részéről. „Minél nagyobb, olcsón termelő óriásokat szerettek volna létrehozni, amelyek rendkívüli felvásárlóerővel rendelkeztek, ami az alapanyagok kedvező beszerzési árában látszott meg leginkább. A mérethatékonyságból adódó árcsökkenés segített a konszolidációban, a versenytársak kirekesztésében, így a növekedésben is” – mondta Szabó.A digitális vállalatok ezzel szemben arra koncentrálnak, hogy minél több felhasználót tudjanak egy adott rendszerhez kapcsolni. A mottó is változott, már nem a méretgazdaságos termelésre, hanem a hálózati érték optimalizálásra fókuszálnak. A digitalizált világban a vállalat értékét már az adja, hogyha minél több felhasználót tud felsorakoztatni.„Miközben a világ legjelentősebb fényképészeti vállalata, a Kodak csődbe ment 2012-ben, aközben egy 13 fős startup, az Instagram 1 milliárd dollárért kelt el. A 33 millió felhasználóval rendelkező vállalatért a Facebook rengeteget fizetett, felhasználóként 30 dollárt. Ha pedig azt vesszük figyelembe, hogy a Facebook átlagosan 8 dollárt keres felhasználónként egy év alatt, akkor ez egy négy év alatt megtérülő beruházás volt. És még figyelembe sem vettük, hogy az Instagramnak azóta 500 millió felhasználója van” – magyarázta Szabó.

Szerinte a „felhasználóvásárlás” a vállalatok értékét exponenciálisan növeli, és erre szintén jó példa a WhatsApp, illetve a LinkedIn megvétele is. Előbbit szintén a Facebook vásárolta fel 22 milliárd dollárért, 450 millió felhasználóval. Zuckerbergék a vállalatért 49 dollárt fizettek felhasználónként, viszont ha azt is figyelembe vesszük, hogy az alkalmazásnak ma már több mint 1 milliárd felhasználója van, akkor ki lehet jelenteni Szabó szerint, hogy itt is egy két év alatt megtérülő beruházásról van szó.

Megváltozott a sikeres üzleti modell (3)

Kereslet oldali fókusz mellett ugyanakkor az üzleti modellek alapvetően változtak meg. Létezik ma már úgynevezett ingyenes üzleti modell is, amikor a termék vagy szolgáltatás használata nem kerül pénzbe a felhasználónak. Szabó szerint ebben az üzleti modellben találó az a kifejezés, hogy ha nem fizetünk valamiért, akkor a termék alapvetően mi magunk vagyunk.De van egy másik jellemző üzleti modell, amely teljesen megváltoztatta a digitális vállalatokat, de a gazdaságot is. Ez pedig a tulajdonlás helyett a hozzáférés biztosítása. Egyre több vállalat kezdett el arra koncentrálni, hogy az emberek ne tulajdonosai legyenek eszközöknek, hanem tudják igénybe venni azokat, akkor, amikor éppen szükségük van rájuk. Ennek az egyik legjobb példája az Uber, amely azon az egyszerű elgondoláson alapszik, hogy az emberek ne vásároljanak többé napi 23 órát parkoló autókat, hanem egy alkalmazáson keresztül vegyenek igénybe autókat.

Ezek mentén kellene gondolkodniuk az erdélyi vállalatoknak is

Szabó előadásában konkrét tippeket is adott arra, hogy az erdélyi vállalatok milyen lépések mentén haladva tudnának jól kijönni a digitalizációból. Szerinte az első és legfontosabb lépés az online jelenlét. „Ez alatt nem azt kell érteni, hogy van egy weblapom. Alkalmazásokat kell készíteni, ott kell lenni mobilon, fizikai kapcsolat nélkül kell kiszolgálni az ügyfelet” – mondta.„Nagyon fontos, hogy ha sikerült a digitális migráció, vagy átállás, és a termelésünk gyakorlatilag digitalizálódott, ha a fogyasztót digitálisan sikerül nyomon követni, beleértve azt, hogy hányan nézik az alkalmazásunkat, hogyan használják, mikor használják, akkor rengeteg adat keletkezik. Ezeket az adatokat viszont használni kell. El kell menni egyetemekre, és itthon is statisztikusokat, adatkutatókat kell felvenni, valamint kitalálni olyan módszereket, hogy az adatokat elemezve, azokból bányászva hasznos tanácsokat, új üzleti modelleket, új szolgálatatásokat, termékeket lehessen létrehozni” – mondta Szabó. Hozzátette, a Szilícium-völgyben egy jó adatbányász 800 ezer és 1 millió dollár közötti éves fizetést visz haza, de véleménye szerint Erdélyben ezt sokkal olcsóbban, versenyképesebben lehet megoldani.