Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai Erdélyben

Nagyjából tíz esztendővel ezelőtt Magyarországon – nem túlzás azt állítanunk – még szinte „divat” volt erdélyi nyaralót vagy parasztházat venni. A magyarországi gyakorlathoz hasonlóan – néhány éves késéssel ugyan – de a romániai kistelepülések forgalma is jelentősen lecsökkent, nem utolsó sorban az elvándorlás miatt. Nem volt nehéz megjósolni: a tendencia az erdélyi nagyvárosok ingatlanárainak drasztikus megnövekedését, míg a kisebb települések – és nyaralóterületek – ház- és lakásárainak jelentős csökkenését fogja maga után vonni.

A modern kori tendencia és ingatlanpiaci mérlege

Az ingatlanszakértők által készített legfrissebb elemzések azt mutatják, hogy az erdélyi városok ingatlanárai között is egyes esetekben óriási kontraszt lehet. A Székelyudvarhelyhez hasonló kisebb településeken, az ingatlanpiacon gyakorlatilag túlkínálat uralkodik. Ugyan a szóban forgó kisebb erdélyi városok ingatlanárainak esetében 2012-től a tendencia néhány százalékos áremelkedést mutat, napjainkban például a szóban forgó városban akár már 44-48 ezer euróért (14-15 millió forintért) is tudunk felújításra szoruló családi házat venni. Az elemzők szerint a Székelyudvarhelyhez hasonló méretű települések – legyen szó Gyergyószentmiklósról vagy éppen Csíkszeredáról – ingatlanárai a magyarországi gyakorlathoz hasonlóan mindenekelőtt az elvándorlással magyarázhatók. Az Európai Unió vívmányaként az úgynevezett mobilitás az emberek és a munkaerő szabad mozgását a korábbi évtizedek gyakorlatához képest szinte elképzelhetetlen módon tette lehetővé. Ennek egyenes következménye az a folyamat, amelynek eredményeként a legkülönbözőbb okokból vonzó környezetek valóságosan magukhoz vonzzák az embereket más területek kárára. Temesvár valamint Kolozsvár közkedvelt kertvárosi részein akár 160-190 ezer eurót (50-60 millió forintot) is elkérhetnek a jobb családi házakért. A szóban forgó városok lakásainak négyzetméterenkénti árai is hasonló képet mutatnak. A Kolozsvárhoz hasonló nagy múltú városokban található lakások négyzetméter ára 1 120-1 150 euró (350-360 ezer forint) körül alakul, ennyiért pedig már Budapesten eladó lakáshoz juthatunk valamely nem kevésbé frekventált kerületben is. Mátyás király szülővárosa a szakértők szerint egyébiránt napjainkban azért is lehet piacvezető az ingatlanárak tekintetében, mert a környező kisvárosok tehetősebb lakosai – bízva a könnyebb kiadás lehetőségében – elsősorban a városban fektetnek ingatlanba. Az elemzők szerint a folyamathoz az is nagymértékben hozzájárul, hogy a Bukarest, Temesvár vagy éppen Kolozsvár esetében tapasztalt korábbi évek infrastruktúrális fejlesztései a szóban forgó városok esetében nem csekély áremelkedést generált. A városokba települt nagyvállalatok sok képzett munkaerőt szívnak fel.

Két véglet: vidéki nyaralók és új építésű lakások

Nagyjából tíz évvel ezelőtt rengeteg cikket olvashattunk azokról az erdélyi falusi vendéglátókról, akik a falusi turizmus akkoriban várható fellendülésének jegyében gyakorlatfejlesztő tréningeken vettek részt. A vidéki területeken ezzel szemben napjainkban tényleges túlkínálat uralkodik, így az ingatlanokat a fenti városokkal ellentétben természetesen jóval nehezebb eladni. Sok magyarországi tulajdonos vett korábban nyaralónak szánt ingatlant Szovátától-Zeteváraljáig. Az évente egy-két alkalommal történő használatért persze nem éri meg fenntartásuk. A nagyvárosok új építésű lakásainak árai a kétezres évek közepén beköszöntő gazdasági válság előtti időszakhoz képest harmadával esett vissza. A tapasztalatok azt mutatják, hogy 2016 elejétől az erdélyi nagyvárosokban enyhén drágultak az utóbbi kategóriába tartozó ingatlanok.