Négy ok, amitől 15 lej lett egy kiló citrom

2014. május 12. Citrom ára a Billá ban: 4,49 lej/kg

2014. augusztus 28. Citrom ára a Billában: 14,99 lej/kg

Szezonális drágulás? Nem csak. Tavaly nyáron is drágább volt a citrom, mint tavasszal vagy ősszel, de legfeljebb 7-8 lejig kúszott fel a kilogrammonkénti ár. Akkor mi történt?

Kínálati oldalon:

• Hideg volt Argentínában

De nagyon. Annyira, hogy a termés közel fele megsemmisült a fagyban. Argentína pedig a világ harmadik legnagyobb citrom-exportőre (az első India). Az sem segített az exportőrök helyzetén, hogy az ország a technikai csőd közelébe került, a hitelezők termelési költség alatti áron adatták volna el a citromtermést, ami sok argentinnak nem tetszett, és egyszerűen visszautasította az üzletet.

Mexikóban baci-, majd kartelltámadás volt

Egy huanglongbing (HLB) nevű baktérium támadta meg a mexikói (a világ második legnagyobb citrom-exportőre) citromfákat, ami drasztikusan csökkentette a termést. Mivel a citrom ára emelkedett, a gyümölcs értékesebb lett, és a mexikói drogkartellek is felfigyeltek rá : egyre gyakrabban támadják meg a szállítmányokat. Ennek kivédése érdekében biztonsági intézkedéseket kellett, hogy foganatosítsanak a termelők, ennek árát pedig a végfogyasztó fizeti meg.

Keresleti oldalon:

• Mindent citromból akarunk

A gyümölcs népszerűsége nagyon megugrott az elmúlt években. Mi sem illusztrálja ezt jobban, mint a keresési adatokon alapuló Google Trends. Tavaly augusztushoz képest idén augusztusban 11%-kal többen kerestek rá a lemon szóra, 2010 augusztusához képest 38%-os a növekedés. A leggyakoribb kombináció a „citrom és víz”, valamint a „citrom vízben”. Gyakran keresnek a gyümölcsre köretek hozzávalójaként, ételízesítőként, természetes tisztítószerként és szépségápolási termékként is.

• Egyre több koktélt iszunk

A Forbes arról ír, hogy a koktélok népszerűségének a növekedése is hozzájárult a kereslet megugrásához. Délkelet-Ázsiában virágzó gazdaságok alakultak ki, a harmadik világbeli országokból második világbeli, a második világbeli országokból nyugati országok válnak, a rendelkezésre álló jövedelem megnövekedéséből pedig a citrusfélék sem maradnak ki. A nyugatiasodás a „Hilton Hotel modellt” követi: ahogy az országok fejlődnek, egyre több hotelt építenek, több hotel több koktélt és egyéb italok alapanyagaként használt citromot jelent. Nemcsak a vendéglátók kaptak rá a koktélokra, egyre többen próbálkoznak otthon is a „mixológiával”, és próbálják ki a házi gyártású italokat. A limonádéfélék pedig főleg nyáron népszerűek.

A kereslet megugrott, a kínálat apadt. Az eredmény:

Tavaly egy 18 kilogrammos doboznyi citrom áráért 22-24 eurót fizetett egy romániai importőr, most 40 euró az ár. Nincs más megoldás, mint magasabb árat tartalmazó címkét nyomtatni. De nem csak nálunk, egész Európában. Mindenhol sosem látott citromárakról számolnak be.

Akkor mi lesz itt, hiperinfláció?

Dehogy. Egy 2010-es adat szerint egy romániai állampolgár átlagosan 19 gramm citrusfélét fogyaszt naponta, és ebbe a citromon kívül a narancs és a grapefruit is beletartozik. Hiába ugrott háromszorosára a citrom ára, ez nem fog szignifikáns változást előidézni a fogyasztói kosár árában.

Örökre ilyen drága lesz a citrom?

Nem. Bár citrompiaci elemzők (tényleg vannak ilyenek!) nem zárják ki, hogy az elkövetkező hetekben még enyhén emelkedhet a gyümölcs ára, a spanyol citrom piacra kerülésével és a nyári hőség (volt ilyen?) lankadásával az ár is szép lassan visszakúszik. Hogy mennyire, az majd kiderül.Addig is ajánljuk a citromsót és a 2014 nyara előtt gyártott, gyümölcsöt nyomokban biztosan tartalmazó citromleveket!