Mit kell megoldjanak sürgősen az új miniszterek? 1.

A kormány új tagjainak be kell bizonyítaniuk, hogy kormányra kerülésük szükségszerű volt, nem az imidzs-kérdés miatt történt. A Ziarul Financiar egy prioritáslistát állított össze a kabinet új tagjaira háruló, mielőbbi megoldásra váró feladatokról, erről kérdeztünk szakértőket és minisztériumi illetékeseket.

Repülő pénzügyminiszter, hátramaradt feladatok

Gheorghe Ialomiţianu friss pénzügyminiszternek elsősorban a jövő évi költségvetést kell kidolgoznia, amelyet úgy kell megtervezni, hogy 4,4%-ra csökkenjen az idei 6.8%-os államháztartási hiány. Egy másik fontos téma a ZF szerint az adózási politika megszilárdítása, ugyanis az adótörvények körüli bonyodalmak a teljes rendszer összegubancolódásához vezettek. Továbbá meg kell fékezni az adócsalást, amit az adóhivatal június óta egy új szabályzat alapján próbál csökkenteni. Az első kedvező jelek már a júliusi és augusztusi áfa- és jövedékiadó-bevételeken érződtek, de további intézkedések szükségesek, hogy például a turizmusban vagy a mezőgazdaságban tomboló adóelkerülés csökkenjen. Mihály Csaba gazdasági szakértő szerint a kormány nagyon gyorsan fel kéne számolja az átalányadót, mert ezzel sikerült kinyírni a mikro- és közepes méretű cégek többségét. Most már valahogy levegőhöz kéne juttatni őket – fogalmazott a szakember. Ugyanakkor meg kéne nézni azt is, hogy az 5%-os áfaemelés mit jelent a költségvetésnek. Most már látható, hogy három hónap alatt mennyi bevétel keletkezett ebből, megérte-e ezt a lépést megtenni vagy sem. Bizonyos becslések szerint teljes melléfogás volt az áfaemelés – mondta Mihály Csaba, hozzátéve, hogy csak miután ezek az intézkedések megtörténtek, kellene nekifogni a következő évi költségvetés összeállításához. Ebben a költségvetésben a szociális juttatások taglalásán túlmenően végre valahára a gazdaság élénkítése érdekében is kéne tenni valamit, illetve pénzeket elkülöníteni erre. Az életképes cégek, amelyek beruházásokat hajtanak végre és munkahelyeket teremtenek, állami garanciához és kedvezményes kamatú hitelhez kéne jussanak, azért hogy a gazdaság is beinduljon. Eddig ugyanis a költségvetési egyensúlyt úgy próbálták helyreállítani, hogy nyakló nélkül, teljesen véletlenszerűen 15-20%-kal nyirbálták meg a költségvetési kiadásokat. Ezek nem működnek. A költségvetés megalkotásával együtt, vagy talán még azt megelőzően hatékonyabbá kéne tenni a közpénzek felhasználását, meg kéne nézni, mi történik a közbeszerzések háza táján, másik felől pedig az adócsalást kéne visszaszorítani. Erre megvannak az eszközök, nem is kellenének törvények, pusztán politikai akarat szükséges, a legnagyobb baj ugyanis pontosan ennek hiánya. Ha van is törvény, azt nem alkalmazzák, vagy teljes aberráció az egész. Állítólag a szerzői jogdíjas törvényt is azért kellett létrehozni, mert még a sofőröket is ilyen szerződéssel alkalmazták. Hát miért nem lehet megnézni, hogy az illető személy hogyan van alkalmazva? Adóhatóság van, ellenőrök vannak, egyszerűen csak meg kellett volna vizsgálni ahelyett, hogy egy ilyen aberrált törvényt kihozzanak„ – fogalmazott a szakértő. Ami vagyonadót illeti, Mihály Csaba szerint európai országokban van rá példa, de nagyon kevés többletbevételt jelentene a költségvetésnek. Azonban igazából két dologra kéne odafigyelni: az adóbehajtás hatékonyságára – a felét tudják behajtani csak a lehetségesnek –, a másik pedig beindítani a gazdaságot. Amíg nem indul be a gazdaság, többletjövedelem nem igazán fog keletkezni. Az adócsalás problémájáról Ladányi Árpádot , a Pénzügyőrség vezérigazgatóját kérdeztük. Szerinte az alapvető probléma a munkaerő-állományban van, ugyanis csak 1200 alkalmazott végzi el az egész országra kiterjedő munkát. Továbbá Ladányi szerint a pénzügyőrség informatikailag is hátrányos helyzetben van más állami intézményekhez képest, az adatbázisokhoz való hozzáférés korlátozott, ellenőrzésekhez viszont adatok kellenek, hogy azok megfelelő kockázatelemzésen alapuljanak. Emellett szükség lenne új személyzeti politika kialakítására. Ez magába kéne foglalja a pénzügyőrök megfelelő képzését. Magyarországon például kétéves képzésen vesz részt az, aki ebben akar dolgozni. Ez a vám- és pénzügyőr iskola 80 éves múltra tekint vissza, nálunk ilyen jelen pillanatban nincs. Tulajdonképpen az egyetem padjából bekerülhet valaki a pénzügyőrséghez, és máris mehet terepre ellenőrzéseket végrehajtani. Ez a minőség rovására mehet. A másik lényeges dolog a fizetéspolitika. Jelen pillanatban egy kezdő pénzügyőr fizetése 600 lej, ez messze elmarad attól, amely szükséges lenne több százezres, vagy akár több millió eurós adócsalások leleplezéséhez. Az alacsony bérek korrupciót és hatékonytalanságot generálnak, ezért volt felelőtlen a közszférában végrehajtott fizetés-vágás” – nyilatkozta Ladányi.

Felhördült tömegek mögött

Ioan Nelu Botiş munkaügyi miniszterrel szemben is csak úgy tornyosulnak az elvárások. Új egységes bértörvényre van szükség, miután a 2010 elején életbe lépett rendelet elbukott. Az első verzió ugyanis nem csinált mást, mint hogy a magasabb béreket még inkább megnövelte, és az alacsonyakat még jobban lecsökkentette – olvasható a ZF-en. A méltán hírhedt 58/2010-es kormányrendeletet is át kéne alakítani, folyamatosan folynak a viták az egyéni jövedelemre fizetendő járulékok mértékéről és a befizetés módjáról. A közszféra átszervezése sem egy lezárt folyamat: a nagyon közeli jövőben 1600 alkalmazottól kell még megszabadulni a nyár eleji minisztériumi átszervezés folytatásaként. Az elbocsátások volumene azonban még most sem tisztázott: a minisztérium szerint 55-60 ezret kéne elbocsátani az 1,36 millió közalkalmazottból, a szakemberek szerint azonban ennek a száma akár a 300 ezret is elérheti. Mihály Csaba szerint az elsődleges feladat az adózással kapcsolatos törvénykezés házatáján való rendrakás. Számos olyan intézkedés van ugyanis, amelyet vagy tisztázni kell, vagy el kéne tekinteni tőle. Az első és legfontosabb dolog a szerzői jogdíjakkal és az egyéni vállalkozásokkal kapcsolatos járulékfizetés: ki, mit, mennyit és hogyan fizet. Az átszervezés mindenféleképpen egy esettanulmány eredménye kéne legyen, vannak olyan régiók ugyanis, ahol krónikusan magas a munkaerő-deficit, például az egészségügy vagy a tanügy. Ezzel szemben az adminisztrációban rengetegen dolgoznak, ezen belül is vannak helyek, ahol nincsen elegendő ember, máshol pedig a közhivatalnokok egymást verik le és azt sem tudják, mit csináljanak. Egy olyan költség-hatékony szerkezetet kéne felállítani, amit az állam meg is tud fizetni. A közszféra alkalmazottainak több mint 60%-a az adminisztrációhoz tartozik, a fennmaradó 35-40% az, aki az egyéneket kiszolgálja. Itt is valami egyensúlyt kellene teremteni – fogalmazott a szakember.

Energia, privatizáció... mi kell még?

Az új gazdasági miniszterre is számos feladat vár. Ion Ariton nak először az energetikai szektort kell átszerveznie: létre kell hozza a két mamutvállalatot, azonban ehhez át kell szervezze az Országos Kőszén Vállalatot, illetve a Termoelectricát. Ezeknek tavaly együttesen 230 millió eurós veszteségük keletkezett. Amennyiben Ariton lemondana erről a tervről, más forrást kéne találnia számos hőerőmű feljavítására. Emellett a 3 és 4-es reaktort is ebben a hónapban el kellett volna kezdeni építeni az előzetes tervek szerint. A reaktorépítés elkezdésének egyébként csak formai akadálya van, ugyanis még vár az Európai Bizottság jóváhagyására – mondta Vajda Borbála , a Nukleáris Tevékenységeket Felügyelő Bizottság elnöke a Transindexnek. Az engedélyt előre láthatóan már szeptemberben megkapják, és miután az EB ellenőrizte, hogy a projekt megfelel az uniós előírásoknak, kezdődhet az építkezés. Egyébként arról is folytak tárgyalások Vajda szerint, hogy esetleg az állam lemondjon a projektben tartott többségi tulajdonrészéről. Borbély Károly gazdasági államtitkár szerint a 3-as és 4-es reaktorok építése elsősorban finanszírozási gondokba ütközik, haladnak ugyan a dolgok, csak sajnos nem olyan ütemben, ahogy azt előzetesen elképzeltük. Emellett még mindig vannak olyan kisebbségi részesedési az államnak, amit igazán tőzsdére vihetne a szakemberek szerint, ezzel is hozzájárulva a költségvetési lyukak betöméséhez. Ilyenek például a Transgaz, Transelectrica és a Romgaz részvényei. Továbbá fel kéne szabadítsa a befagyott állami-magán partnerkapcsolatokat – 1,5 milliárd euró például már két éve beragadt a rendszerbe. Králik Lóránd , az Országos Tőkepiaci Felügyelet biztosa szerint technikai értelemben semmilyen akadályba sem ütközik a kisebbségi részesedések tőzsdén való értékesítése. Csak politikai döntés a kormány részéről. Videanu tervei között is szerepelt már, az új miniszter csak átvette tőle. Mindenképpen hasznos lenne, mivel fellendítené a romániai tőkepiacot. A felügyelet szempontjából tehát semmilyen akadálya sincs a jegyzésnek, mi nyitottak vagyunk, csak a kormány késlekedik – mondta Králik Lóránd a Transindex kérdésére. Borbély szerint a vállalatok kisebbségi részesedéseinek értékesítése nem egy rövid folyamat, és csak jövőre éri el a végleges fázist. Ahhoz, hogy a tőzsdére vigyük ezeket a részvényeket, az legalább 10-11 hónapba beletelik, a tanácsadót ki kell választani stb. – magyarázta az államtitkár. Továbbá elmondta, hogy a gazdasági minisztérium rövidtávú fő prioritása az eddigi energetikai projektjeinek folytatása, mint a Nabucco és az Agri. Ez utóbbit most 14-én írják alá Bákóban és tulajdonképpen egy Azerbajdzsán, Grúzia és Románia között húzódó gázvezetéket jelent. A belföldi energetikai projektek közül a legfontosabbak a Hidroenergetic és Electrica létrehozása. Ezen kívül prioritás még az EU-s pénzek minél hatékonyabb felhasználása. A két mamutvállalat létrehozása folyamatban van, a nyár folyamán ugyebár a cégbíróság vakáció miatt szünetelt, ezért most szeptemberben folytatják a leadott papírok feldolgozását. – mondta Borbély. Elmondása szerint a két fekete lyuknak számító, óriási veszteséget generáló vállalatot (az Országos Kőszén Vállalatot és a Teromelectricát) is átszervezik, ennek a kérdése az IMF-fel folytatott tárgyalások során is felmerült.