Noha a kormány érdekharcok közepette bukdácsol, a hazai gazdaság nem bánja a politikai válságot, akárcsak a cseh vagy a lengyel. Év végi makrojelentés.
Mivel az idén az árvízidény elmaradt, és a mezőgazdaságnak is jobb éve volt, mint tavaly, a gazdasági növekedés megközelíti a 2004-es, 8,4 százalékos rekordütemet. A statisztikai hivatal ( INSE ) közlése szerint a harmadik negyedévi GDP reálértékben – tehát az inflációs hatást leszámítva -8,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Tavaly a növekedés a természeti katasztrófák miatt lassult le 4,1 százalékra.
Az ütem a mostani negyedévben is igen gyors maradt:
októberben az ipari termelés 10,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Ezzel az első tíz hónapban a többlet 7,4 százalékos volt az egy évvel azelőttihez képest, vagyis a bővülés egyre gyorsul.
A harmadik negyedben is a külkereskedelmen kívül minden más erősen pozitívan járult hozzá a GDP-növekedéshez. A végfogyasztás 11 százalékkal nőtt az egy évvel korábbhoz képest. Ezen belüla lakossági fogyasztás12 százalékkal volt több az egy évvel azelőttinél, a második negyedévi 13 százalékos gyarapodás után. A kiskereskedelmi forgalom, változatlan áron, októberben a negyedével haladta meg az egy évvel korábbit.
A legfrissebb makrogazdasági adatok szerint szeptemberben a nettó 860 lejes átlagbér (ez 250 eurónak felel meg), 16,8 százalékkal haladta meg a tavaly szeptemberi szintet. Ez tizenkét hónapra számolva szinte 10,7 százalékos reálbér-emelkedésnek számít. 1990. októberéhez, a rendszerváltás évéhez viszonyítva a reálbértöbblet 93,1 százalékos volt.
A beruházások erősen felgyorsultak
a harmadik negyedévben: 16 százalékkal gyarapodtak az egy évvel korábbihoz képest, ámdeaz export növekedéseigen szerényen javult. A behozatal ellenben továbbra is ütemesebben bővül: 21,2 százalékos volt az éves többlet a második negyedévi 18,0 százalék és az első negyedévi, 18,7 százalékos éves többlet után.
>> Tavalyi jóslatunk: 2006 egyértelműen jó év lesz a romániai gazdaság számára
Noha közvetlenül nem használ a GDP növekedésének, az importnak az exportétmessze meghaladó növekedésétközgazdászok jelenleg nem tartják vészesnek, mert ez nem csak a növekvő lakossági fogyasztásnak, hanem a gyorsan szaporodókülföldi beruházásoknak is a következménye, ami – a korábbi szlovák példához hasonlóan – támogathatja a januártól EU-taggá váló ország további gazdasági fejlődését. A hazai gazdaság motorja a beruházás, azon belül is főleg a külföldi beruházás,
miközben a kormány képtelen elkölteni a pénzét.
Az államháztartási mérlegben az első tíz hónapban 6,87 milliárd lej, a hazai össztermék 2,04 százalékának megfelelőtöbblet keletkezett, jelentette be a pénzügyminisztérium hétfőn.
Részint sokféle adó emelése, részint a felgyorsult gazdasági növekedés miatt az összes adóbevétel nőtt – noha ezen belül a személyi jövedelemadó- és a társaságiadó-bevételek átmenetileg csökkentek a fő választási ígéret beváltása,egykulcsos adórendszer2005. januári bevezetése óta. A tervezetek rossz szervezettsége miatt a kiadási célokat sem sikerült teljesíteni. Az idei költségvetési bevételeket a GDP 29 százalékán, jövőre 35 százalékán várják.
A kormány idénre 2,5 százalékos GDP-arányos deficitcélt állított be, a szaporítani tervezett infrastrukturális beruházások miatt. Az eredeti cél 0,5 százalékos hiány volt erre az évre, a célszámot az év során négyszer emelték. Az októberben elkészült, jövő évi költségvetési terv szerint az államháztartásihiánycél jövőre a GDP 2,8 százaléka.
A kormánykiadások elmaradása
és a nagy import is hozzájárul ahhoz, hogy a beruházások és a lakossági fogyasztás táplálta, remek gazdasági növekedés dacáracsökken az infláció.
Hivatalosan félmillióan vannak munka nélkül
Országszerte összesen 453,5 ezer munkanélkülit tartottak nyilván október végén, másfél év alatt a számuk mintegy 46 ezerrel csökkent. A hivatalosan munka nélkül élõ népesség 42 százaléka nõ.
A munkanélküliségi ráta októberben 5,1 százalékos volt, szemben az egy évvel korábbi 5,7 százalékkal. Ugyanakkor vannak olyan megyék, ahol ez a ráta az országos átlagnak csaknem kétszeresét érik el, viszont a fõvárosban és környékén 2,4 százalékos, de Temes megyében mindössze 2 százalékot mértek. A foglalkoztatottak száma 4,6 millió volt októberben – ez szerény csökkenés szeptemberhez képest.
A pénzromlás elleni küzdelem jegyében a Román Nemzeti Bank (BNR) az idén mindenesetre kétszer emelte alapkamatát, összesen 1,25 százalékponttal 8,75 százalékra, és októberben megszigorította a kölcsönzés feltételeit, vagyis ígynehezebben juthatnak hozzáfogyasztási hitelekhez a magánszemélyek.
A legújabb mérések szerint októberben 4,8 százalékosra csökkent a tizenkét havi infláció. Augusztus óta rendre alacsonyabb az infláció, mint a rendszerváltás óta bármikor. A központi bankban a korábbi kamatemelések hatására most már elérhetőnek vélik az év végi célt: ez az idénre számolva 4-6 százalék, jövőre 3-5 százalékos, 2008 végére 2,8-4,8 százalékos inflációt jelent.
A nemzeti bank 2004. júniusában kezdte folyamatosan csökkentenialapkamatát, 21,15 százalékról indulva. A sorozatos enyhítés tavaly is folytatott irányzatát idén februárban adta fel, amikor teljes egy százalékponttal ,8,50 százalékra emelte a pénzügypolitikai rátát, az akkor még gyors inflációra és az állami költekezés várható növekedésére tekintettel, majd júniusban ezt megtoldotta még negyed ponttal.
A bankközi piacon közvetlenebbül mértékadó referenciarátát tavaly novemberben még csökkentette, 7,50 százalékra 7,72 százalékról, de idén márciusban 8,47 százalékra, áprilisban 8,50 százalékra, augusztusban 8,75 százalékra emelte, ám azóta nem változtatott rajta.
Hírforrás: Rompres, MTI
Nélküled nem tudunk működni
A Transtelex egy órányi működése nagyjából 80 lejbe kerül. Az olvasói mikroadományok azonban nem tartanak ki a hónap végéig. Legyél te is a támogatónk, csak veled együtt lehet Erdélynek saját, független lapja.
Támogató leszek!