A faluturizmus önmagában kevés

Transindex: – Egyféle közhely, hogy Székelyföld hatalmas turisztikai potenciállal rendelkezik. Mi a valóságtartalma ennek az állításnak?

Kali Zoltán: – Nem alaptalan. Ám amikor ezt a potenciált értékeljük, fontos azt is figyelembe vennünk, hogy Erdély és az ország potenciálja tekintetében Székelyföld „hatalmas” marad-e vagy „fontossá” szerényedik.

Praktikus megközelítésben viszont a potenciálnál is sokkal lényegesebb a turisztikai vonzerő. Székelyföldön számos olyan természeti vagy épített örökség van, amire büszkék a helyiek, és vendégeket is vonzana. Ugyanakkor sokkal kevesebb az olyan kiemelkedő attrakció (például Szováta), amely igazán nagyszámú, igényes vendégforgalmat generálhat. A feladat egyszerűnek tűnhet: a releváns kínálati lehetőségek számára megtalálni a megfelelő turisztikai piacokat.

A téma kedvéért érdemes lenne eljátszani azzal a gondolattal, hogy megkérdezünk két-három erdélyi (nem székelyföldi) lakost és egy-két nem erdélyi, de romániai ismerősünket, mit látogatna meg, ha Székelyföldre jönne? Mi jut eszébe, ha Székelyföldre gondol? Milyen nevezetes székelyföldi látnivalókat ismer, milyen érdekességekről hallott? Melyik székelyföldi várost látogatná meg és miért? A kitartóak külföldi ismerőseink körében is feltehetik ugyanezen kérdéseket. A válaszok alapján, gyanítom, sokan rájönnének: a feladat nem is olyan egyszerű.

– A profik hogyan szokták azonosítani egy hely/város/térség erős pontjait?

Általános érvényű, hogy leginkább a látogató, a vendég szemével kell nézni, amikor a meglévő és a lehetséges vonzerőt értékeljük. Számos városi helyhatóság jelentős előrelépést tesz azzal, hogy tudatosan kezd a turizmussal foglalkozni és turizmusfejlesztési koncepciót kíván készíteni.

Ugyanakkor nagyon gyakran előfordul, hogy a kezdeményezőket helyi elfogultság vezérli, és a szakemberek véleményét nem, vagy csak nagyon nehezen fogadják el. Pedig leggyakrabban ők képviselik a kényelmét, kikapcsolódását és szórakozását kereső vendég szempontjait.

A közepes és kisebb települések esetében fontos, hogy kialakuljon egy központi, úgynevezett főattrakció. Ez határozza meg a hely turisztikai jelentőségét, ez az, amit az utazó azonosít, amikor az illető helyre gondol.

Persze ez súrolja a sztereotípia határát (és mint ilyen, sokak számára ellenszenves, gondoljunk csak Drakulára), de egy sztereotípia elég ahhoz, hogy a vendéget odavonzzuk, utána pedig megmutassuk neki azt a sokkal többet, amit az illető város, térség jelent, és nyújtani tud. Így valószínű, hogy elégedetten távozik, jövőre is visszajön, sőt, jó esetben ismerőseit is elhozza.

A turisztikai szempontból fejlettebb országok, régiók szakhatóságai folyamatosan frissített, úgynevezett vonzerőleltárral rendelkeznek, ami részletes információkat tartalmaz az illető ország látnivalóiról, attrakcióiról. Ez az ország turisztikai kínálatának nyersanyaga. Az ország, mint turisztikai célpont ismertségének növeléséhez emellett különböző belföldi és külföldi marketing-tevékenységek szükségesek.

Ezeknek alapját részletes piackutatások, átfogó tanulmányok jelentik arról, hogy a különböző küldő országok utazói hogyan vélekednek az illető célországról, milyen utazási szokásokkal rendelkeznek, az odalátogatóknak mi a véleményük az országról és annak turisztikai kínálatáról.

Ebből kiindulva a különböző küldő piacok szerint differenciáltan kell pozicionálni az országot és a térséget. Egy példával szemléltetve: Székelyföldet teljesen más módszerekkel és üzenettel, promóciós akciókkal kell népszerűsíteni belföldön, Magyarországon, Oroszországban vagy a például a holland piacon.

– Milyen hatása lehet turisztikai szempontból az erdélyi autópálya megépülésének?

– Turisztikai szempontból a könnyű elérhetőség mindig nagyon fontos kritérium. Az új létesítmények (pl. szállodák, vidámparkok stb.) fejlesztése esetében a helyszín kiválasztásánál a befektetők mindig nagy hangsúlyt helyeznek a megközelíthetőségre. Ha a Budapest-Marosvásárhely táv a mai nyolc-tíz óra vezetési idő helyett öt-hat órára rövidül, az a magyarországi célpiac szempontjából biztos előrelépés lesz majd.

De fontos végiggondolni az autópálya más hatásait is. Ismert, hogy a primér vonzáskörben (közvetlenül a nyomvonal közelében lévő települések esetében) ugrásszerű lehet a fejlődés, míg a primér területen kívüli, távolabbi településeknél az erőforrás-elvonás következében visszaesés is lehetséges.

Az autópálya-fejlesztés turisztikai hatásait tekintetve tanulságos Horvátország esete, ahol két-három év leforgása alatt több száz kilométer autópálya épült, jelentősen elősegítve a turizmus fejlődését.

- Eladható-e turisztikai szempontból a premodern hangulat, a balkán feeling , vagy a csak annyira, amennyire az egy kényelmes légkondis szálloda ablakából élvezhető? Le kell-e számolnunk a faluturizmussal kapcsolatos illúzióinkkal?

– Erdély és Székelyföld tekintetében a faluturizmus fontos, de csak egyik eleme a térség turisztikai kínálatának. Az erdélyi turizmus nem szólhat csupán erről, mert az önmagában nem elég attraktív ahhoz, hogy versenyképes legyen a térség többi országának kínálatához képest, és komoly külföldi keresletet vonzzon. Le kell számolni azzal az illúzióval is, hogy a faluturizmus pénzügyi szempontból viszonylag egyszerű dolog, ami nem igényel komoly befektetést, fejlesztést.

Sokan úgy látják, hogy az alapvető vonzerő a természetes környezet, annak mindenkori állapotával, azaz a sáros udvar, meg a dohos hálószoba része az attrakciónak. Ez alapvető tévedés. A komoly kínálat nem áll meg a rurális környezetben való szálláshely-szolgáltatásnál, hanem többek között szervezett programokat, foglalkozásokat (pl. gasztronómia, állattartás), és az aktív turizmus jellemzői szerint sportolási lehetőségeket is tartalmaz.

Tehát a faluturizmus fejlesztése nagyon komplex és hosszú folyamat. Ilyen tekintetben jelenleg Lengyelországban a gazdák turisztikai képzésére vannak jelentős uniós kezdeményezések, de a szálláshely-menedzsment és általános vendéglátós képességek fejlesztésén is dolgoznak. Ezek a tapasztalatok középtávon hasznosak lehetnek a romániai turisztikai szakemberek és döntéshozók számára is.

- Kikből lehetne első körben könnyen és gyorsan biztos pénzt csinálni?

– Nem igazán tudok ilyet. A turizmus tipikusan egy magas beruházási költségeket igénylő ágazat, és a megtérülések sem két-három év alatt jelentkeznek, hanem hosszabb távon. Én elsősorban a szálláshely-szolgáltatások terén, a szállodaiparban látok sok lehetőséget.

A romániai piacon és Erdélyben is hiányzik a megbízható, jó minőségű közép- és alsó-közép árkategóriás (három csillagos) városi szálláshely. Sok városban a régi kisminkelt, szocreál szállodákon kívül nem találunk előnyös ár-érték arányt kínáló szállodát: gondoljunk Kolozsvárra, Vásárhelyre, Váradra, de akár Csíkszereda és Sepsiszentgyörgy is hasonló helyzetben van. Azaz, az egyre növekvő üzleti és szabadidős keresletnek nincs megfelelő, megnyugtató kínálat.

Ha továbbra is turizmusban gondolkodunk, azt hiszem, hogy az aktív turizmus területén, kiváltképpen a kalandtúra jellegű termékekkel lehetne hasznosan kihasználni a térség természeti adottságait, de a vadászattal és a lovaglással kapcsolatos lehetőségek is figyelemreméltóak. Természetesen a faluturizmus és az ezzel kapcsolatos tematikus látogatások is fontosak lehetnek, főleg a külföldi kereslet tekintetében.

A külföldi célpiacok esetén úgy gondolom, hogy első körben Magyarország jelent komoly, jelenleg nem kellően kihasznált piaci potenciált. A belföldi kereslet esetén Erdélyben érdemes volna, elsősorban a városlátogatásra , az erdélyi magyar konyhára, a gasztronómiára fektetni a hangsúlyt, továbbá a tematikus utak (pl. székelyföldi fürdők túrája, vagy a tájjellegű konyhák gasztronómiai túrája stb.) jelenthetnek lehetőséget.

Bármit is tervezünk azonban, fontos a megfelelő előkészítés, az előzetes elemzés és vizsgálat, a koncepció optimális kialakítása, az üzemeltetés során pedig a kitartó és kreatív marketing. De a legfontosabb a lehető legnagyobb mértékű ügyfélközpontúság, azaz mindent megtenni azért, hogy a vendégek elégedettek legyenek.

Összeállításunkat segesvári felvételekkel illusztráltuk