A Batthyáneum ősnyomtatványaiból több mint 160 online elérhetővé vált

Az utóbbi hetekben több mint száz digitalizált ősnyomtatvány került fel az internetre a gyulafehérvári Batthyáneum gyűjteményéből, a könyvtár csütörtöki közleménye szerint már csak további mintegy száz kötet beszkennelése van hátra.

A Batthyáneum jelenleg a Román Nemzeti Könyvtár fiókintézményeként működik, így a digitalizált dokumentumok a Román Nemzeti Könyvtár online adatbázisában érhetőek el. Eddig 162 ősnyomtatvány, 283 kézirat és a gyulafehérvári káptalan levéltárának 608 tétele kutatható digitális formátumban a honlapon. A nagy felbontású szkennelés könnyebben hozzáférhetővé és kutathatóvá teszi a ritka dokumentumokat, bár a jelenlegi honlapon nehézkes közöttük a keresés.

A Batthyaneum ősnyomtatvány-gyűjteménye a Románia területén őrzött legnagyobb és legértékesebb, több mint 600 i.sz. 1500 előtti darabja van, köztük több ritka és egyedülálló darabbal. A gyűjteményben többek között megtalálható Aldus Manutius legjelentősebb reneszánsz kiadása, Arisztotelész műveinek öt kötetben megjelent első, 1495–1498 közötti kiadása (editio princeps) és Homérosz Iliászának és Odüsszeiájának 1488-as editio princepse, amelyet Demetriosz Khalkondülész gondozott.

A könyvtár emellett olyan ősnyomtatványokat is őriz, amelyeket Conrad Celtis, a nagy német humanista saját kezűleg írt alá és látott el jegyzetekkel, olvasható az intézmény honlapján.

A gyűjteményben megtalálhatók a latin klasszikus irodalom ritka kiadásai is, többek között Titus Livius, Suetonius, Martialis és Apuleius művei. Emellett a korai keresztény irodalom ritka kiadásai is helyet kaptak benne, például Szent Ágoston, a kappadókiai atyák, Szent Ambrus és Tertullianus művei is.

A gyulafehérvári Batthyáneumot 1789-ben alapította Batthyány Ignác püspök. A gyűjtemény alapját Batthyány Itáliában vásárolt több ezer kötetes könyvtára képezi, amit Migazzi Kristóf Antal bécsi érsek, váci püspök több ezer kötetes könyvgyűjteményének megvásárlásával egészített ki. A könyvtárba került az évek során több katolikus alapítású gyűjtemény is.

A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyike, a 810-ből származó Codex Aureus 2023-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára. Itt őrzik a Gyulafehérvári sorok nevű 14. századi magyar nyelvemléket őrző Gyulafehérvári-kódexet, és a legrégebbi ismert kéziratos magyar nyelvű protestáns énekeskönyvet, a Batthyány-kódexet (1556–1563).

Batthyány Ignác a római katolikus egyházra és Erdélyre hagyta a gyűjteményt. A könyvtárat a második világháború után államosították. A rendszerváltás után ez a legnagyobb értékű ingatlan-, könyv- és ősnyomtatvány-gyűjtemény, amelyet erdélyi magyar egyház visszaigényelt az államtól. 1998-ban a kormány sürgősségi rendeletet fogadott el a visszaszolgáltatásáról, ezt azonban nem hajtották végre. A későbbi kormányok a könyvtárt alapító Batthyány Ignác püspök végrendeletére hivatkozva úgy vélték, hogy a román állam is jogot formálhat a gyűjteményre. Az ingatlan és a közgyűjtemény restitúcióját 2021 májusában jogerősen elutasította a román legfelsőbb bíróság.