A világörökség része lett a gyulafehérvári Batthyáneum egyik könyvritkasága

Felkerült az UNESCO világörökségi listájára a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárában őrzött Codex Aureus – jelentette be csütörtök este a Román Nemzeti Könyvtár.

„Nagy örömmel tudatjuk, hogy ma, május 18-án Románia legismertebb és legjelentősebb középkori kézirata, amelyet jelenleg a gyulafehérvári fiókunkban, a Batthyáneum Könyvtárban őriznek, felkerült az UNESCO listájára, s ekként a világemlékezet része lett” – közölte Facebook-oldalán az intézmény.

A Román Nemzeti Könyvtár igazgatója, Adrian Cioroianu május elején azt nyilatkozta Gyulafehérváron: várhatóan még ebben az évben felkerülhet a nemzetközi listára az 1200 éves kézirat.

A borjúbőrből készült pergamenre arany tintával írt középkori kódexrészlet a Batthyáneum gyűjteményének egyik legértékesebb darabja, Máté és Márk evangéliumát tartalmazza – írja a Wikipédia. A valószínűleg Nagy Károly megrendelésére készült kódex a Heidelberg melletti Lorsch kolostorából került hadizsákmányként Bécsbe. Migazzi Kristóf Antal bécsi hercegérsek megvásárolta, tőle vette meg a 18. században Batthyány Ignác erdélyi püspök, így került a gyulafehérvári könyvtárba. Az MTI összegzése szerint Batthyány Ignác erdélyi püspök végrendelete alapján könyvtárral együtt a mindenkori erdélyi püspök tulajdonába került.

A Batthyáneumot 1949-ben elvette az egyháztól az állam, 1961-ben pedig hivatalosan is államosították. A változások után az egyház azonnal visszaigényelte, de csak 1998-ban adták vissza „papíron” a 13. számú sürgősségi kormányrendelettel.

„A visszaadást jogi úton megtámadták, a per azzal zárult, hogy fogadjuk el: a román állam és az érsekség társtulajdonos. Mivel elutasítottuk ezt a megoldást, Strasbourghoz fordulhattunk” – írta 2010-ben az azóta már nyugdíjba vonult Jakubinyi György. A bukaresti legfelsőbb bíróság 2021 májusában végül jogerősen elutasította a Batthyáneum visszaszolgáltatását az egyháznak.

A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított tulajdon, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszakérnek az államtól. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét.

Nagy Károly halála után a kódexet a hesseni Lorsch kolostorának adományozták. Innen négy részre válva, három városba és négy múzeumba kerültek a részei. Jelenleg a felső fedél a londoni Victoria and Albert Museumban található, az alsó fedele a vatikáni Sacro Museo-ba került, Máté és Márk evangéliumának szövegrészeit a gyulafehérvári Batthyáneumban, míg Lukács és János szövegrészeit a vatikáni Apostoli Könyvtárban őrzik. (A kódex angol nyelvű Wikipedia szócikke szerint egyébként a vatikáni Apostoli Könyvtárban őrzik az alsó fedelét is.)

A Batthyáneumban őrözött kódex mellett több Karoling-korból származó kézirat is felkerült a listára. Most lett a világörökség része például a Codex Aureus Londonban őrzött fedele, a Godescalc-evangelistarium, a Soissons-i Saint-Médard Evangéliuma (a Francia Nemzeti Könyvtárban találhatók), illetve az Ada-kódex és a borítója is (a Trieri Városi Könyvtárban találhatók). Összesen 11 tételt sorolnak fel.

A Batthyáneum tájékoztatása szerint a Vatikán állam már eddig is az UNESCO világörökségének a része volt, a Codex Aureus ott őrzött darabja, azaz Lukács és János evangéliuma már eddig is a világörökség része volt.