Film a vágyott történelemről

„Sălbaticul vodă e-n zale și-n fier / Și zalele-i zuruie crunte, / Gigantică poart-o cupolă pe frunte, / Și vorba-i e tunet, răsufletul ger, / Iar barba din stânga-i ajunge la cer, / Și vodă-i un munte.” Ez a Coșbuc-részlet jutott eszembe tegnap, amikor a Bukaresti Magyar Filmhét megnyitójaként megnéztem a Hunyadi – A Mindenható Csend Hangja című sorozat utolsó epizódját. Mert Kádár L. Gellért valóban végig feszülten kiabál vagy feszülten hallgat – abban a változatlan folyamatosságban él, amelyet már Papp Attila Zsolt is észrevett remek kritikájában.

A film egyébként – a rémületesen misztikus cím ellenére – jó a maga műfajában. Kosztümös film, nem is akar többnek látszani, noha az indítás az óriási kőszobrokkal meg a hatalmas hollóval szinte A gyűrűk urá-t idézi. Kádár L. Gellért és Mátray László (Szilágyi Mihály) olyan izmokkal és vállakkal van megáldva, hogy könnyen elhisszük nekik a középkort, Rujder Vivien érdekes szépsége, feszült hallgatásai jól jellemzik azt a Szilágyi Erzsébetet, amelyet a megnyitón jelen levő Lengyel Balázs társrendező is elképzelt.

A kedvencem Medveczky Balázs, aki valamiféle, nem anakronisztikus, de nagyon is felszabadító civilséget visz a történetbe, ahol mindenki hazafi, bátor, hős, önfeláldozó – még egy Dugovics Titusz is akad, aki a török zászlót lobogtató katonát magával rántja a mélybe. Medveczky viszont remek arány- és stílusérzékkel egy „feszületlen” Újlaki Miklóst alakít, holott ő menekíti Mátyást Cillei emberei elől. És Boncza Lénárd zsigerien emberi gesztusokat tesz a menekítője felé: úgy öleli meg, hogy abban semmiféle „játék” nincs.

Az is jó, hogy mindenki a maga nemzete nyelvét beszéli: a magyarok magyarul, a törökök törökül, az olaszok olaszul. A törökökre török, az olaszokra olasz színészeket választottak, s ettől valahogy hitelesebb az egész – meg természetesen azoktól az effektektől is, amelyeket a mai kor lehetővé tesz, s amelyektől az ágyúgolyók vagy a tűz sokkal hitelesebb, mint a korábbi filmekben.

Európának ezen a részén a kosztümös film mindig arról szól, hogy az a nemzet, amelyből a főszereplő származik, kiváló, és megvédi Európát. Burebista, Mihai Viteazu, Dobó, most Hunyadi mind ilyenek és ezt teszik (Burebista kivételével, de hát ő korán jött, mint tudjuk 😊.

Hunyadi tényleg aratott egy világraszóló győzelmet, nagy hadvezér volt és Mátyás apja. Akinek a kapcsán vitathatjuk, hogy ő volt-e a legnagyobb magyar uralkodó, mint a végén írják, a történészek vitatják is, de hát ez nem egy történelmi dokumentumfilm, hanem egy nagyjátékfilm.