Mondta a kandallónak

Emlékszem, az egyik krimiben az egyik lány „dühösen bepúderezi az orrát”. És ott van Goby úr, aki folyton egy tárgyat figyel, annak mondja megfizethetetlen információit: hol a kandallónak, hol az ablakpárkánynak.

Agatha Christie tud alakokat teremteni, méghozzá emlékezeteseket. Poirot vagy Miss Marple mindketten azok, de talán még érdekesebb a millió mellékszereplő, akik ott vannak egy bűnügy körül, és hát persze a műfaj szabályainak megfelelően csak később derül ki róluk, hogy mellékszereplők-e vagy sem, de nagyon megjegyezhetőek. Az őrnagy, aki folyton afrikai kalandjairól mesél, az undok milliomos, a szemüveges kamasz, a bűnösöket gyűjtő férfiú – egytől egyig olyan figurák, akiket az olvasó nem tud elfelejteni, akik „domborúak”. Vagy milyen bravúr a teát fumigáló nő a Temetni veszélyes elején – nem árulom el, hogy miért, de higgyék el.

Agatha Christie olyan társadalmi színpadot tár elénk, mint Jane Austen: a könyveiben mindenki benne van, aki az akkori Nagy-Britannia körül forgott vagy benne élt. Katonaság, gyarmatok, tisztek, tanítónők, lelkészek, orvosok, egyedülállók és szerelmesek – mind ott mozognak. És nem laposak: ez az írónő rendkívüli bravúrja. Élő emberek.

Tudor Mușatescu nyilatkozta egyszer, hogy ha a szereplőit megsebzik, nem korpa fog folyni belőlük, hanem vér. Poirot megalkotójáról is elmondható ugyanez. Ahogy kinyitja a könyvet, az olvasó azonnal kíváncsi lesz a viszonyokra, és amikor tovább lapoz, egyre több minden kiderül róluk. Bizonyára nagyon pontos tervek alapján készült történetekről van szó, mégsem érezzük, hogy „ide kell egy fukar” vagy „ide kell egy álmodozó”. Elhisszük Pinokkiónak, hogy nem fabábu.

Nem véletlen, hogy az Agatha Christie-krimik színészek és rendezők nemzedékeit ihletik meg: minden rajzásnak meg kell teremtenie a maga alakjait. Szükségünk van arra, hogy egy tojásfejű, nárcisztikus ember, aki folyton a szürke agysejtjeit emlegeti, megjelenjen előttünk, hiszen egyetlen lépésre van a valóságtól amúgy is! És arra is, hogy egy kötögető nénike, aki csöppet sem emlegeti az agysejtjeit, kinyomozza, hogy ki a bűnös.

Agatha Christie élni segít.