Mózes Attila nyomai
Miért fontos Mózes Attila életművét újraolvasni? Mert egy összetett, sokáig háttérbe szorult írói világot tár fel, amely a ’70–80-as évek Erdélyéről és az emberi létről is pontosat mond. Épp ezért született meg róla egy tanulmánykötet is: hogy a kritikai és szépirodalmi megközelítések révén újra a helyére kerüljön az irodalmi térben.
Mindig jó érzés, ha a világ beszélni kezd egy olyan íróról, akit mi magunk is nagynak tartunk.
A 2023-as Bálint Tibor konferencia után a Kolozsvári Akadémiai Bizottság 2024-ben Mózes Attila konferenciát szervezett, s az anyagát ki is adták A század hamutartója. Közelítések Mózes Attila szövegvilágához című kötetben (Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2025.)
Az is jó, hogy a szerzők között kitartó és színvonalas Mózes-olvasók találhatók, az íróról monográfiát publikáló Antal Balázstól Gintli Tiboron át Horváth Csabáig és Szajbély Mihályig, Molnár H. Magorig és Vincze Ferencig, Borcsa Jánosig és Bíró-Balogh Tamásig, Radics Péterig, vagy a kötet szerkesztőiig, azaz Bányai Éváig, Demeter Zsuzsáig és Egyed Emeséig és tovább, az írókig, akik itt beszélgetnek róla, mint Király László, Szántai János, Vermesser Levente és Vida Gábor.
A tartalomjegyzék persze jóval bővebb, olyan is akad, aki államvizsga-dolgozatot írt Mózes műveiről (Bereczki Szende).
Kiderül, mennyire gazdag és mennyi irányba küld ez az életmű: irodalmi leveleket éppúgy lehet elemezni általa (Horváth Csaba), mint az „entre chien et loup”-hangulatot feltárni (Szajbély Mihály); szerkesztői munkásságát átvilágítani (Demeter Zsuzsa) vagy a csend poétikáját vizsgálni (Bányai Éva); az idegenség színrevitelét górcső alá venni (Gintli Tibor) vagy gyermektörténeteiről írni (Berki Tímea), stb.
Minden ilyen konferencia tulajdonképpen: beszélgetés a szerzővel. Kedves Attila, mit sütöttél ki Györkös Mányi Albert rólad festett portréiból? Hát abból, amit Vásárhelyi Géza, a barátod írt? Mit mertél és mit nem? Vajon én jól emlékszem rád?
Mindez azért is jó, mert nem hagiográfiai műről van szó, amely puszta dicséretből áll – az írások valóban pozitívak, de abból indulnak ki, hogy itt egy nagy íróról van szó, akit meg kell tisztelni az elemzés árnyaló jellegével.
Azt is érdekes figyelni, hogy mennyi minden egy életmű, korántsem csak a remekművek – ha csak azokról lenne szó, valószínűleg az Egyidejűségek és a novellák maradnának; az a gyanúm, ők viszik a prímet az utalásokban, de mégis annyi mindenről esik még szó! Hiszen az író él, sok mindent ír, nem kiábrándultan születik, még ha úgy is hal meg, feladatai, sőt, kötelességei, penzumai vannak, s ezt mind sorra lehet venni, amikor az élet és az életmű lezárul.
Mózes Attila fiatalságom egyik legfontosabb embere volt: örülök, hogy méltó elemzőgárda sorakozott fel mellette, amely alaposan megvizsgálta a Mózes-nyomokat a világban.
Állj ki a szabad sajtóért!
A Transtelex az olvasókból él. És csak az olvasók által élhet túl. Az elmúlt három év bizonyította, hogy van rá igény. Most abban segítsetek, hogy legyen hozzá jövő is. Mert ha nincs szabad sajtó, nem lesz, aki kérdezzen. És ha nem lesz, aki kérdezzen, előbb-utóbb csend lesz, holott tudjuk, a hallgatás nem opció.
Támogatom!