Az Akadémiai Kollégium patinás előcsarnokában rendezték be Kolozsvár új kiállítóterét

A kolozsvári Akadémiai Kollégium január óta már nem csak klasszikus zenei koncertek helyszíne, hanem kortárs művészeti kiállítótér is: a földszinti előcsarnok bal oldali ruhatárának helyén egymást váltják a különböző kiállítások és rendszeresen szerveznek hozzájuk kapcsolódó beszélgetéseket is. A Kolozsvári Kulturális Központ (Centrul Cultural Clujean) és a Babeș-Bolyai Tudományegyetem norvég alapból finanszírozott projektjét a régóta tervezett kolozsvári kortárs művészeti központ egyfajta előtanulmányaként harangozták be.

Szombat estig még látogatható a helyszínen a Contemporar első két kiállítása: az Aluvial „kincseskamrája” különböző műalkotásokkal és egyedi tárgyakkal, illetve a PLASTIC-contemporary tárlata kortárs romániai művészek gyermekek szemmagasságában elhelyezett alkotásaival. Február 19-én, szerdán már újabb kiállítások nyílnak, a MATCA artspace és a Lateral ArtSpace szervezésében, amelyek majd március 14-ig látogathatóak keddtől szombatig 15 és 19 óra között.

A Mircea Pinte gyűjteményéhez kapcsolódó, 2024-ben nyílt PLASTIC-contemporary a percepciót és a műalkotás-néző közötti kapcsolatot tematizálja a Perspective din punctul zero (Perspektívák a nullpontról) című kiállításon azzal az egyszerű gesztussal, hogy az alkotásokat a szokásosnál alacsonyabban, a gyermekek szemmagasságában helyezték el. Ezzel, és a lépegetős játékra emlékeztető módon kinyomtatott kiállításvezetővel bátorítják az őszinte, konvencióktól és túlracionalizálástól mentes gyermeki nézőpontot, és kizökkentik a felnőtteket, akik kénytelenek lehajolni vagy leguggolni, ha szeretnék közelebbről megszemlélni a munkákat.

Az Aluvial 2023 tavaszán azzal a jelszóval nyílt meg, hogy a kultúra a társadalmat gazdagító tevékenység, olyan, mint az allúvium, amely termékenyítő szerepet játszott a biológiai sokféleség és az emberi civilizációk létrejöttében. Ennek szellemében az Akadémiai Kollégium hosszú ruhatári pultjának polcain, ahol korábban valószínűleg a koncertre látogatók esernyőit vagy téli cipőit őrizték az előadás ideje alatt, most az emberi kreativitás és tudásvágy különböző megnyilvánulásai sorakoznak egymás mellett, olyan tárgyak, mint például Nagy Albert művész saját készítésű játékszekere, egy #Neam Săturat (szójáték románul, „elegünk van” vagy „egy nép, amelynek elege van”, szerk. megj.) feliratú, a 2017-es tüntetéseken használt tábla, rézcipő Gábor Lali műhelyéből, egy 1921-es egyetemi kirándulás felvételei, a kolozsvári Vremir Mátyás paleontológus azonosította dinoszaurusz ábrája, de különböző generációkhoz tartozó művészek, például Egon Marc Lövith, Eugen Gâscă, Antik Sándor, Thea Lazăr vagy Bede Kincső munkái vagy azok részletei.

A reneszánsz Kunstkammerhez hasonlóan a ziua crește (hosszabbodik a nap) című kiállítás világos kategóriahatárok nélkül sorakoztatja fel a különböző tárgyakat, a leírás szerint nem az a célja, hogy uralja és analitikus módon fedezze fel a világot, hanem az, hogy előhívja a rejtett erőforrásainkat.

A Contemporar célkitűzése, hogy a kiállításokhoz kapcsolódóan nyilvános beszélgetéseket is szervezzenek, így szó volt már korábban az oktatás és a kortárs művészet kapcsolatáról, csütörtök este pedig a transzdiszciplinaritás előnyeiről és a történetmesélés felelősségéről beszélgettek a meghívottak. Sokféle aspektus felmerült, most csak néhányat emelek ki azok közül, amelyek a kurátorok, a művészek és általában, a nyilvános diskurzus alakítóinak felelősségét érintették:

• „A kiállítás tervezése és előkészítése egybeesett a romániai elnökválasztás válságos pillanataival, majd az amerikai elnökválasztással, elég deprimáló időszak volt, azt éreztük, hogy tényleg komoly felelősség egy kiállítással reagálni arra, ami itthon és a világban történik” – mondta Székely Sebestyén György művészettörténész, kurátor, a Quadro galéria igazgatója és az Aluvial projekt koordinátora. Szerinte egy kiállítás feladata kinyitni a látóhatárt és ezzel reményt adni, ezt próbálták meg a ziua crește kiállítással is.
• A történetek, amik vissza-visszatérnek és megbüntetnek, mert nem beszéltük ki őket időben. „Az egyik oka annak a borzasztó politikai kisiklásnak, amiben élünk, az, hogy két tagadásra építettük fel a történetünket társadalomként. A hivatalos diskurzus szemet hunyt a társadalom felelőssége felett mind az államszocializmus, mind a szélsőjobboldali diktatúrák idején elkövetett bűnök esetében. Az, hogy nem ismerték el Románia hozzájárulását a két világháború közötti fasizmushoz és a romániai holokauszthoz, most üt vissza” – mondta Radu Vancu író, műfordító, a szebeni Lucian Blaga Egyetem tanára, a Transilvania kulturális lap főszerkesztője, a Poesis International folyóirat szerkesztője.
• „Nem hiszem, hogy megszabadulhatnék attól, hogy egy bizonyos programot vagy narratívát szolgáljak. Azt hiszem, fontos, hogy vitát kezdeményezzünk, találkozzunk, és megbizonyosodjunk affelől, hogy a Kortárs Művészet Európai Központjában, amit itt Kolozsváron szeretnénk megvalósítani, olyan élő művészekkel dolgozzunk, akik kapcsolatban állnak a mindennapi élettel. (...) Fontos, hogy egy ilyen központban az egymástól különböző narratívák találkozzanak, legyen súrlódás közöttük” – mondta Mihai Iepure-Górski művész és kurátor, aki 2019-2021 között az Ecsetgyár vizuális művészeti programjának egyik kurátora volt, most pedig a Contemporar beszélgetéseit moderálja.
• „Fontos, hogy kilépjek a műtermemből, nem alkothatok mindig csak a saját életemből kiindulva, látnom kell, hogy mi történik a világban, mert a művészetnek nem lesz értéke, ha nem a valóságban gyökerezik” – erősítette meg Thea Lazăr, aki több médiumban alkot, többek között textillel, hímzéssel, videoművészettel és 3D animációval foglalkozik, a kolozsvári AiciAcolo kurátori projekt csapatának tagja, egy hímzett kelméje pedig az Aluvial kincseskamrájában is látható.

A Contemporar projekt a RO-Cultura programon keresztül 124 979,14 euró vissza nem térítendő támogatást kapott az EGT és Norvég Alapból, amit a koncepció kidolgozására, a kiállítótér berendezésére és az első kiállítások megszervezésére fordítottak, továbbá egy román-norvég művészeti csereprogramra is. Horea Poenar, a BBTE rektorhelyettese azonban több éves együttműködésről beszélt a Cluj24-nek, mint mondta, a következő években, a leendő kortárs kulturális központ létrejöttére készülve itt, a Contemporarban tesztelik, hogy hogyan léphetnek párbeszédbe a művészek a tudományos kutatókkal és a közönséggel. A projekt támogatásába később a polgármesteri hivatal és szponzorok is beszállnak majd.

A Kortárs Művészet Európai Központjának terve már legalább tíz éve felmerült, részét képezte a Kolozsvár – Európa Kulturális Fővárosa projektnek is. Ștefan Teișanu, a Kolozsvári Kulturális Központ igazgatója 2017-ben abban reménykedett, hogy 2020-ban a Magyar utcai (1989. December 21. sugárút) volt kaszárnya épületében már megnyithatják a központot, amelyet a Művészeti és Formatervezési Egyetem (UAD), a Képzőművészek Egyesülete (UAP), a BBTE Filmművészeti és Média Tanszéke, az Ecsetgyár és a Centrul de Interes közösen működtet majd, az önkormányzat anyagi támogatásával. Erre végül nem került sor, de a kaszárnya felújítása a végéhez közeledik. A 38,8 millió lejes beruházással háromszintes, összesen 2400 négyzetméteres kulturális központot alakítanak ki, többek között kiállítóterekkel és műtermekkel. Ez azonban még nem a tervezett Kortárs Művészet Európai Központja, azt majd a közelben építenék fel, nyilatkozta januárban a Ziua de Clujnak Ștefan Teișanu.