Amerikai udvariaskodás Abu-Dzabiban: Trump veje szerint Putyin hajlandó a békére, a kérdés, hogy az ukránok és az európaiak is készek-e rá

Ellentétben a francia külügyminiszter bejelentésével, európai részvétel nélkül ért véget Abu-Dzabiban az amerikai közvetítéssel zajló, a háború lezárását célzó tárgyalás első napja az orosz és az ukrán delegáció között. Az első nap konklúziója meglehetősen bizarr:

az orosz fél az európai országokat a háború elhúzódásával vádolja, eközben pedig épp az általuk és Ukrajna által is javasolt tűzszünetet utasítja el. Mindezt pedig az amerikai fél úgy kommentálja, hogy az orosz fél készen áll a békére, míg az ukránok és az európaiak esetében ez kérdéses.

A szerdai tárgyalási nap végén a hírek szerint az amerikai elnök különmegbízottja, Steve Witkoff és Donald Trump veje, Jared Kushner Moszkvába, onnan pedig Kijevbe utazik. A Trump által kinevezett ingatlanmilliárdos, a diplomáciai tapasztalattal nem rendelkező Witkoff az elmúlt két évben számos alkalommal nyilatkozott előzékenyen Vlagyimir Putyinról – legutóbb épp emberségességéről, miután négy év fogság után szabadon engedte az Ukrajna megszállt részén elfogott, 75 éves amerikai Stephen Hubbardot –, és láthatóan előnyt élveztek nála a háború rendezésének orosz feltételei, szemben Ukrajna Európát is érintő biztonsági szempontjaival. Ez a nézet nem áll távol Trumptól sem, aki a CBS-nek adott interjújában beszélt arról, hogy Ukrajna „egy kissé más formát ölthet” a békekötéskor – bár konkrét területeket nem említett.

Most Kushneren volt a sor, hogy a háborút 2022-ben elindító orosz elnökről pozitívan nyilatkozzon az Abu-Dzabiban tartott tárgyalás első napjának végén: az amerikai elnök veje szerint Putyin hajlandó a békére „a megfelelő feltételek mellett”. Mindez valójában nem jelent előrelépést, Putyin eddig is hajlandó volt a számára megfelelő feltételek mellett a békére, ami Ukrajna kapitulációját jelenti, érdemi biztonsági garanciák nélkül, amelyek híján Oroszország nem csak a már elfoglalt területeket csatolná magához jogi elismeréssel, de nem volna érdemi akadálya annak, hogy folytassa előrenyomulását Ukrajnában, amelynek már létjogosultságát is egyre kevésbé ismerik el a Kreml félhivatalos propagandistái.

Ráadásul Kushner a Kremlnek megfelelő narratívában folytatta nyilatkozatát: „Az oroszok ugyanazt a kérdést teszik fel az ukránoknak és az európaiaknak: készen állnak a békére?”

Hogy az orosz–amerikai összhang még látványosabb legyen, ebben a szellemben beszélt az orosz külügyminiszter helyettese is. Alekszandr Grusko szerint az EU nem a háború lezárásában, hanem annak elnyújtásában érdekelt. A háborút elindító Oroszország külügyminisztere szerint „az Egyesült Államok szövetségesei” – tehát nem maga az Egyesült Államok – olyan katonai megerősítéseket terveznek, amelyek „az Oroszországgal való nagy összecsapás előkészítését célozzák”.

Mindezekre erősített rá az orosz külügyminiszter: Szergej Lavrov közölte, hogy elutasítja az európai követelést az azonnali tűzszünetről. Az orosz fél nem is adta jelét, hogy enyhítene a háború intenzitásán, a múlt héten hajtotta végre az egyik legnagyobb számú civil halálos áldozattal járó támadását egy humanitárius segélyosztó pont ellen Zaporizzsja közelében. Dnyipróban pedig a tárgyalás napján hajtottak végre támadást az orosz erők, a város kritikus infrastruktúráját ért becsapódás során két ember meghalt.

Lavrov és Grusko egyébként nem vett részt a tárgyalásokon, ahogyan Putyin külügyi tanácsadója, Jurij Usakov sem. Ott volt viszont az elnök megbízottja, Vlagyimir Megyinszkij – korábbi kulturális miniszter, a világot nagyorosz szempontból értelmező történész, aki már vett részt korábbi orosz–ukrán megbeszélésen –, valamint Lavrov két másik helyettese, Szergej Rjabkov és Mihail Galuzin, továbbá az Orosz Fegyveres Erők Vezérkara Fő Hadműveleti Igazgatóságának helyettes vezetője, Jurij Zsigarlovszkij és a katonai hírszerzésért felelős Igor Kosztyukov.

A korábban is hallott orosz vádaskodások és az Ukrajnára, Európára némiképp neheztelő korábbról is ismert amerikai megjegyzések ismeretében nem történt érdemleges elmozdulás a tárgyalás első napján. Ezt sugallta az ukrán nyilatkozat is, amely szerint egyelőre csak újabb fogolycsere részletei jöttek szóba, minden egyéb csak a delegációk és saját államaik vezetőivel való konzultáció után, a tárgyalások második napjának végén lesz megismerhető.

Ukrajna közben az európaiakkal is tárgyal

Az ukrán főtárgyaló Rusztem Umerov, a külső hírszerző szolgálat vezetője, mellette Volodimir Zelenszkij kabinetfőnöke, az elnöki hivatal vezetőhelyettese, Zelenszkij pártjának frakcióvezetője, valamint az ukrán katonai hírszerző ügynökség helyettes vezetője vesz részt a tárgyalásokon.

Az ukrán és amerikai tárgyalócsapat kedd reggel az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, a NATO és az Európai Bizottság képviselőivel találkozott Abu-Dzabiban.