Egy választói felmérés szerint sokan dühösek, és Trump nyakába varrják az árakat, három amerikai űrhajós a világűrből szavazott

Bár a szavazatszámláló-gépek jelenleg nem tudják feldolgozni a papíralapú szavazólapokat New York állam Westchester megyéjében, egyelőre nincs szükség a szavazási idő meghosszabbítására – jelentette ki Ken Jenkins megyei vezető egy videóüzenetben. Jenkins azt üzente a megye közel 700 ezer választójának, hogy a szavazatuk érvényes lesz, és senki ne essen pánikba a szavazási problémák miatt. Azt is mondta, hogy a kitöltött szavazólapokat biztonságos zsákokban vagy szavazóládákban helyezik el, és később számolják meg őket. Arról is beszélt, hogy egyes jelöltek és kampánystábok a szavazási idő meghosszabbítását kérték, de neveket nem említett.

Nemrég New York állam tisztviselői problémákról számoltak be a Westchester megyében működő szavazatszámláló gépekkel kapcsolatban, de jelezték, hogy a leadott szavazatokat így is összesítik. A Westchester megyei önkormányzat az X-en közölte, hogy a probléma a papíralapú szavazólapokat érinti, és „a szavazógépek a megye egész területén található szavazóhelyiségekben nem tudják befogadni a szavazólapokat”. Az önkormányzat posztjában minden választót biztosított arról, hogy a szavazata számít, a szavazólapja biztonságban lesz, és a szavazatát meg fogják számolni.

A Westchester megyei önkormányzat szerint a helyi választási bizottság folyamatos kapcsolatban van New York állam illetékes tisztviselőivel a probléma megoldása érdekében. Arra kérték a választókat, hogy továbbra is az urnabiztosok útmutatásainak megfelelően töltsék ki papíralapú szavazólapjaikat.

(BBC, CNN)

Donald Trump a Fox Newsnak nyilatkozva azt mondta, hogy Izraelnek már nincs szüksége az amerikai támogatásra. Trump azt is állította, hogy egyes demokraták és baloldali politikusok az Izraelnek nyújtott amerikai pénzügyi segítséget használják fel arra, hogy bírálják a republikánusokat. „Ami Izrael finanszírozását illeti, Bibi Netanjahuval megállapodtunk abban, hogy évente 4 milliárd dollárt adunk Izraelnek, és már hónapokkal ezelőtt megállapodtunk arról, hogy ennek véget vetünk. Már megegyeztünk, hogy az év végével megszűnik az Izraelnek nyújtott támogatás. Ha Izraelnek szüksége lesz rá, akkor újra segíteni fogunk” – közölte Trump. További részletek itt.

Magyar idő szerint öt órakor megnyíltak az alaszkai szavazófülkék, ezzel pedig az Egyesült Államok teljes területén elindult a félidős szavazás. Értelemszerűen itt fognak utoljára zárni is, magyar idő szerint szerda reggel hét órakor. Alaszka amúgy azért izgalmas, mert itt bevetették a szavazások ősrégi trükkjét, és a republikánus Dan Sullivan mellett indul egy független Dan Sullivan (pontosabban: Daniel J. Sullivan) is, a demokrata Mary Peltola mellett.

Ömleni kezdtek a támogatások a michigani demokrata szenátorjelölt, Abdul El-Sayed kampányába, miután előválasztási ellenfele merészet húzott: a republikánusokat támogatta. Az Amerikában jellemző előválasztások a szenátusi választás előtt is megtörténnek, a demokraták vesztese, Haley Stevens sokkoló módon közölte, párttársa helyett a republikánus Mike Rogerst fogja támogatni november 3-án. Meg is jelent vele egy templomban, kihagyva egy demokrata kampányeseményt.

El-Sayed kampánya vasárnap közölte, 2,4 millió dollár támogatást kaptak már, amiben nagy szerepe volt Stevens pálfordulásának. Vasárnap 65 ezer donor jelentkezett, közülük majdnem 30 ezer életében először adományozott pénzt pártnak, jelöltnek. Chuck Schumer, a demokraták szenátusi vezetője „aljas árulásnak” minősítette Stevens fordulatát, a Michigani Demokrata Párt pedig ki is tette őt a szervezetből – írta a Washington Post.

Nagyon benne van a pakliban, hogy nemcsak a képviselőházat, hanem a szenátust is elveszítik a republikánusok kedden – írtuk meg kedden. Ha így történne, Donald Trump elnök képtelen lenne bármilyen törvényt vagy költségvetési tervezetet kompromisszum nélkül elfogadtatni, nem tudna szövetségi bírókat megszavaztatni, és számos kongresszusi vizsgálat indulhatna az első két év kormányzati ügyei miatt vagy kormánytagokkal szemben is. Ha lehet hinni a számoknak, akkor Trump rekordalacsony népszerűsége, az iráni háborúhoz és az elnök vámjaihoz köthető gazdasági nehézségek olyan helyzetet teremtettek, amiben a republikánusok jókora pofont is kaphatnak. Ugyanakkor minden közvélemény-kutató jó előre jelzi, nem 100 százalékosak a modelljeik, lehetséges, hogy nem lesz akkora a kék hullám, mint jósolták. Követhető még, hol várható nagy meccs, ha megnézzük, hol mennyit költöttek kampányra a pártok, illetve hol kampányolnak a fontos politikusok. Nagy esélylatolgató cikkünket itt olvashatják.

„Majd meglátjuk” – mondta a Fox Newsnak Donald Trump amerikai elnök, miután arról kérdezték, mi lesz az Egyesült Államok következő lépése az iráni háborúban. Trump arról beszélt, hogy nem akar sok embert megölni, de ha muszáj, akkor meg kell tenniük. „De nem akarom ezt tenni. És jelenleg nagyon erősek vagyunk.”

Trump kitért az Egyesült Államok újabb Irán elleni csapásaira is. „Nincsenek repülőgépeik. Nincs légvédelmük. Tegnap este néhányat kiiktattunk. Ez csak egy kisebb támadás volt. Nem háború volt. Építettek egy légvédelmi létesítményt. Körülbelül két hónapba telt nekik. Figyeltük az építkezést, és amint elkészült, tegnap este nagyon szépen eltaláltuk” – fogalmazott.

Az amerikai elnök a hónap elején még azt mondta, az Egyesült Államok a félidős választások előtt nem indít támadásokat Irán ellen, azt ugyanakkor mérlegeli, hogy ezután jelentős csapásokat mérjen az országra. Ennek ellenére az Egyesült Államok „védekező jellegű” csapásokat mért több iráni célpontra a Hormuzi-szorosban. Az iráni állami televízió arról számolt be, hogy robbanások hallatszottak a szoros bejáratánál fekvő Kesm-szigeten. A támadás hírére az olajár is megugrott.

Amerikai tisztviselők szerint a támadás célja a térségben található amerikai érdekeltségek védelme volt. Egy névtelenül nyilatkozó tisztviselő azt nyilatkozta a CNN-nek, hogy a csapások amerikai célpontok ellen föld-levegő rakétákat bevető irániakra irányultak. További részletek itt.

Egy éve még úgy tűnt, a demokratáknak szinte semmi esélyük sincs arra, hogy többségbe kerülhessenek a szenátusban, ahol a republikánusoknak jelenleg többségük van. A kongresszus száztagú felsőházában 53-47 arányban vannak többségben a republikánusok, így a Demokrata Pártnak legalább négy olyan államban kell nyernie, ahol most republikánus szenátor van, és közben nem veszíthetnek el egy demokrata szenátori helyet sem.

Ez eleinte túl nagy falatnak tűnt. Trump döntései, különösen az iráni háború, és az azzal járó áremelkedések, különösen az üzemanyagok drágulása azonban olyan népszerűségvesztést okozott az elnöknek, és az őt teljes mellszélességgel támogató republikánusoknak, hogy nyárra már megfordultak az esélyek.

A Republikánus Párt olyan mélyen konzervatív államokban kényszerül védekezésre, ahol évtizedek óta vagy akár közel száz éve nem választottak meg demokrata politikust szenátornak, korábban kétesélyesnek számító államokat adnak fel, és leginkább abban bíztak, hogy Donald Trump elnök nem áll elő valamilyen újabb ki nem kényszerített hibával, pénzbeli előnyüket pedig szavazatokra tudják váltani a kampány hajrájában. Valamint abban, hogy a közvélemény-kutatások tévednek.

Erről ebben a cikkünkben írtunk részletesen.

Kampányzáró beszédét tartotta Donald Trump hétfőn Washingtonban, a Lincoln-emlékmű tükörmedencéjénél, aminek látványos felújítása nem úgy sült el, ahogy szerette volna. Beszédének első majdnem húsz percében pedig semmi másról nem beszélt, csak a felújításról. Az Egyesült Államok elnöke részletesen beszámolt arról, hogyan cserélték le a csöveket, milyen gránitot használtak, nagyjából húsz alkalommal beszélt a gyepről is, miközben több nagy képet mutatott be a felújításról. A félidős választásokat csak 23 perc után említette, közölve, hogy az „életünk legfontosabb félidős választása”.

A választásokról szólva Trump azokat a gazdasági eredményeket is kiemelte, amelyeket ő sikerként értékel: szerinte a személyi jövedelmek a történelmi csúcson vannak Amerikában, és a szegénységi ráta minden idők legalacsonyabb szintjén áll. De „ez mind nem számít, ha ostobák leszünk, és hagyjuk, hogy azok nyerjék meg a választásokat, akik gyűlölik az országunkat”. Majd azzal folytatta, hogy ha azoknak egy jó része, akik rá szavaztak, és a legutóbbi választáson is részt vettek, most is elmegy szavazni, akkor földcsuszamlásszerű győzelmet fognak aratni.

„Nos, ez nem történik meg, mert általában, akár republikánus, akár demokrata az éppen hivatalban lévő elnök, jó vagy rossz, jó elnök, kiváló elnök, rossz – valamiért a hivatalban lévő elnök nem nyeri meg a félidős választásokat, de mi nagyon komolyan megpróbáltuk” – mondta Trump a Lincoln-emlékműnél hétfőn.

(NBC News, New York Times)

Az Egyesült Államok területe hatalmas, kelet–nyugati kiterjedése ugyancsak, emiatt összesen hat időzónára oszlik. Összeírtuk EST, azaz a keleti-parti időzóna és magyar idő szerint mikor zárják a szavazóköröket, tehát mikortól szivároghatnak az első eredmények.

• 18.00 (magyar idő: 0.00) – Indiana és Kentucky keleti részei.
• 19.00 (magyar idő: 1.00) – Indiana és Kentucky többi része, Georgia, Dél-Karolina, Vermont, Virginia, illetve Florida nagy része.
• 19.30 (magyar idő: 1.30) – Észak-Karolina, Ohio, Nyugat-Virginia.
• 20.00 (magyar idő: 2.00) – Alabama, Connecticut, Delaware, District of Columbia, Florida egy része, Illinois, Maine, Maryland, Massachusetts, Mississippi, Missouri, New Hampshire, New Jersey, Oklahoma, Pennsylvania, Rhode Island, Texas egy része.
• 20.30 (magyar idő: 2.30) – Arkansas.
• 21.00 (magyar idő: 3.00) – Arizona, Colorado, Kansas, Louisiana, Michigan, Minnesota, Új-Mexikó, New York, Dél-Dakota, Tennessee
  Texas egy része, Wisconsin, Wyoming.
• 22.00 (magyar idő: 4.00) – Iowa, Montana, Nebraska, Nevada, Észak-Dakota, Utah.
• 23.00 (magyar idő: 5.00) – Kalifornia, Idaho, Oregon, Washington.
• 0.00 (magyar idő: 6.00) – Hawaii.
• 1.00 (magyar idő: 7.00) – Alaszka.

(CBS)

Miközben hamarosan amerikaiak milliói fognak szavazni a félidős választásokon, Donald Trump sem tétlenkedik: egy rakás Truth Social-poszttal indítja a napot, amelyekben támogatásáról biztosítja a republikánus jelölteket.

A félidős választás valójában egyetlenegy emberről szólt: Donald Trumpról, akinek rendkívüli népszerűtlensége az egész Republikánus Pártot magával rántotta. A nehéz választások elé néző republikánus jelöltek pedig elkezdtek menekülni tőle.

Szerte az országban többen is szép csendben elkezdték leszedni az elnökkel közös fényképeiket a kampányoldalaikról, törölték a Trumpra tett utalásokat, és a függetlenségüket kezdték el hangsúlyozni, sőt akár azt is, hogy ellenzik az elnök egyes döntéseit. De voltak, akik kampányhirdetésben emelték ki, hogyan szálltak szembe vele egyes kérdésekben.

A Fehér Ház és a republikánusok már nyár óta abban bíznak, hogy Trump képes lesz feltüzelni a híveit, akik így elmennek szavazni a republikánus jelöltekre. A problémát súlyosbítja, hogy a demokraták jóval lelkesebbek, és fontosabbnak tartják a választást, mint a republikánusok, és Trump is inkább az ellenzőit motiválja, mint a támogatóit.

Erről többet ebből a cikkünkből tudhat meg.

Magyar idő szerint szerda hajnalra zömmel eldől, mekkora változások lesznek az Egyesült Államok törvényhozásában a félidős választásokon. Minden elnöki ciklus felénél újraválasztják a teljes alsóházat (képviselőház) és a felsőház (szenátus) egy jelentős szeletét kormányzók és helyi tisztviselők mellett. A demokraták arra készülnek, hogy a két évvel ezelőtti nagy republikánus tarolás után visszavegyék a házat és – nehezebb dióként – a szenátust is, ezzel jócskán megnehezítve a republikánus elnök, Donald Trump hátralévő utolsó két évét. A Telexen szerda reggelig követjük az eseményeket ebben a közvetítésben, más formátumokban pedig még tovább.