Kallas: Elfogadhatatlan, hogy gyaníthatóan orosz drónok hatszor támadtak tíz nap alatt a Fekete-tengeren

Oroszország nem győz az ukrán csatatéren, ezért gátlástalanul civileket vesz célba, és Európa többi részén erősíti a hibrid támadásait – jelentette ki kedden Kaja Kallas. Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Strasbourgban arra figyelmeztetett, hogy szombaton is román F–16-os vadászgépeknek kellett leszedniük két drónt az uniós ország felségvizei felett.

A helyzet „veszélyes és elfogadhatatlan fokozása”, hogy gyaníthatóan orosz drónok hatszor támadtak tíz nap alatt a Fekete-tengeren. A mentők még mindig keresnek hét eltűnt tengerészt, miután két hajó kapott találatot a román partok közelében

– mondta az Európai Parlament (EP) ülésén. Július közepe óta az orosz hadsereg intenzívebben támadja Ukrajna exportútvonalait, az emiatt kieső ukrán bevételeket napi 60 millió euróra becsülte. Emlékeztetett rá, hogy Ukrajna a világ egyik legfontosabb mezőgazdasági exportőre. A gabonánál szerinte 10, a kukoricánál 15, az árpánál 15-20, a napraforgóolajnál pedig 50 százalék a világpiaci exportrészesedése. A termények 90 százalékát hajón szállítják a Fekete-tengeren át.

Az oroszok nem csak magát az ukrán mezőgazdaságot, de a fekete-tengeri és dunai kikötőket, az ukrán határátkelőket, hajókat és gabonaraktárakat is támadják. Emlékeztetett rá, hogy az uniós állam- és kormányfők a múlt heti csúcstalálkozójukon kimondták: az oroszok szándékosan fegyverként használják az élelmiszereket, és aláaknázzák az ellátásbiztonságot. A tagállami vezetők egyhangúlag felszólították az orosz vezetést, hogy biztosítsa a kereskedelmi hajózás zavartalanságát.

A gabona ára 2023 februárja óta nem volt ilyen magas, és az orosz támadások csak hozzáadnak egy tökéletes viharhoz egy Szuper El Niñóval, a Föld mindkét féltekéjén kialakult aszállyal, valamint a közel-keleti háborúval együtt.

Oroszország tettei világszerte nehezítik, hogy étel kerüljön a tányérokra, az EU-nak válaszolnia kell például uniós szolidaritási sávokkal. Ezek segítenek, hogy más útvonalakat találjanak, július óta kétmillió tonna gabonát vittek ki így az EU-n keresztül – hangoztatta Kallas.

Nem tette hozzá, de az uniós csúcson Volodimir Zelenszkij kétoldalúan találkozott Magyar Péterrel, és az ukrán elnök többek között azt kérte, az előző kormány alatt működő rendszerhez hasonlóan Magyarországon keresztül, leplombálva is exportálhassanak kukoricát. Ha „ez csak átmegy az országon, akkor nyilván ennek nincsen akadálya” – mondta erről Magyar. (A Tisza-kormány májusban folytatta az egyoldalú importtilalmakat, vagyis például ukrán gabonát nem lehet eladni, legfeljebb átvinni Magyarországon.)

Ahogy arról nyáron részletesen is írtunk, az ukránok egyre fokozódó, az orosz olajinfrastruktúra ellen végrehajtott hatékony támadásaira az orosz vezetés olyan választ talált, amivel nemcsak az ukránoknak, hanem a világ ellátási láncai közül egy újabbnak okozhat jelentős károkat: sorozatos támadásokkal fojtófogásba vette az ukrán fekete-tengeri gabonaszállítást.

A fekete-tengeri helyzet azért okozhat világszerte érezhető problémát, mert 2022-höz hasonlóan épp a leginkább élénk időszakban állhat le ismét a gabonaexport Ukrajnából. 2026 első felében ezek az ukrán kikötők még a háború ellenére is több mint 42 millió tonna árut kezeltek.