Az EU megpróbál pénzt kitaposni a britekből a szegényebb uniós térségeknek

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság november 20-án rendez közös csúcstalálkozót, erősítette meg kedden Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság kereskedelemért is felelős biztosa Strasbourgban.

Nem tette hozzá, de az ülést eredetileg korábbra tervezték, az előző brit miniszterelnök lemondása után halasztották novemberre.

Šefčovič az Európai Parlament (EP) keddi ülésén hangsúlyozta, hogy a második csúcstalálkozó jelentős haladás a kapcsolatokban, amelyeket létfontosságúnak tartott a „jelenlegi geopolitikai” helyzetben.

Mindenkit emlékeztetett rá, hogy az első, 2025-ös csúcson a britek elkötelezték magukat a meglévő egyezmények, így a brexitről szóló és az azt finomító windsori megállapodás végrehajtása mellett. Utóbbival elkerülhetik a határellenőrzés bevezetését az ír szigeten, amelynek északkeleti csücske az Egyesült Királyság fennhatósága alá tartozik. „Folytatódik a munka, hogy teljesen végrehajtsuk” az egyezményt, a rugalmassága „kéz a kézben jár az EU közös piacának védelmével”.

A brexit utáni brit konzervatív kormányok úgy döntöttek, hogy nemcsak az EU-t, hanem a kiterjesztett közös piacát, sőt, a még tágabb vámunióját is elhagyják. Emiatt valahol ellenőrizni és vámolni kellene az EU-tag Írországba Észak-Írországon keresztül beérkező árukat, miközben a protestáns brit bevándorlók és a katolikus írek közti béke fenntartásához az ír–északír határnak is teljesen átjárhatónak kellene maradnia. A végül elfogadott brexitmegállapodás szerint gyakorlatilag Nagy-Britannia és Észak-Írország között lennének az ellenőrzések, amit a windsori megállapodás különféle megoldásokkal igyekezne a lehető legakadálymentesebbé tenni. Közben többek között azt is biztosítani kellene, hogy az 1990-es években kitört kergemarhakór hazájából ne jöhessenek ellenőrizetlenül növényi és állati termékek az EU-ba.

Šefčovič szerint ehhez egy közös növény- és állategészségügyi térségről tárgyalnak. Összekötnék a szén-dioxid kibocsátását forintosító rendszereiket, és egy „fiatalkori tapasztalatszerzési programról” is megegyeznének a nyárra. (Ezzel a fiatalok a mostaninál egyszerűbben és tovább maradhatnának a briteknél, illetve az uniós tagállamokban.) A britekkel már megállapodtak arról, hogy jövőre visszatérnek az Erasmus+ oktatási cserékbe.

Tárgyalnak arról, hogy visszatérjenek az EU belső árampiacára, és

egyezkednek arról is, hogy „az Egyesült Királyság megfelelő pénzügyi hozzájárulást nyújtson az uniós térségek közötti gazdasági, társadalmi és területi egyenlőtlenségek csökkentésére”.

(Hasonlóra példa a közös piac tagjainak alapja, ebből Magyarországnak is tízmilliárdok járnak.)

Ukrajna támogatásán is közösen dolgoznak: egy júliusi megegyezésnek köszönhetően a britek beszállhatnak az EU 90 milliárd eurós hitelébe (amely többek között Magyarországra sem ró pénzügyi kötelezettséget). Digitális és védelmi területen is szorosabbra fűznék a kapcsolatokat.