A „ne lopj” parancsára épülő gazdasági fordulatot hirdetett Magyar Péter a 2027-es költségvetéssel

A 2027-es költségvetés bemutatásával indult a hét a budapesti parlamentben. Ez az első büdzsé, amit a Tisza-kormány készített, és egy tiszás többségű Országgyűlés fogad majd el. Míg Bukarestben kedden szavaz a parlament a Niculescu-kormányról, amelynek első feladata az lesz, hogy egy sürgős költségvetés-kiigazítással betömje az idei év lyukait, Budapesten Magyar Péter a 2027-es költségvetés alapjait vázolta fel egy maratoni, több mint kétórás beszédben.

A bejelentéscsomag központi gondolata a magyar vállalkozásoknak kínált új megállapodás, egyfajta „new deal”, amely a miniszterelnök szerint a „ne lopj” bibliai parancsára épül. A tervezet célja, hogy a korábbi 8,3 százalékos költségvetési hiányt 4,9 százalékra szorítsa vissza.

A magyarországi lakosság számára a legfontosabb változás az adók és a bérek terén várható. 2027-től a minimálbér személyi jövedelemadója 9 százalékra csökken, és havi 680 ezer forintos bruttó bér alatt mindenkinek mérséklődik az adóterhe. Ez mintegy 2,5 millió embert érint, és átlagosan havi 20 ezer forint többletet hagy a dolgozóknál. Ezzel együtt a közszférában is béremelések jönnek: az egészségügyi szakdolgozók 17, a szociális és gyermekvédelmi területen dolgozók 17,8, a pedagógiai asszisztensek és oktatási segítők 21,5, a rendvédelmisek pedig 15 százalékos emelést kapnak.

A családok és a nyugdíjasok helyzetén is javítanának. 19 év után egyetlen lépésben megduplázzák a családi pótlékot, miközben az édesanyák és a fiatalok meglévő szja-mentessége megmarad. A minimálnyugdíjat négyszeresére, 120 ezer forintra emelik, megőrzik a 13. havi ellátást, kifizetik a 14. havi első részletét, a félmillió forint alatti nyugdíjjal rendelkezőknek pedig egy új nyugdíjas SZÉP-kártyát vezetnek be.

A gazdaságban azonnali változást jelent, hogy kivezetik az árrésstop intézményét, mivel a kormány szerint az tönkretette a hazai élelmiszeripari beszállítókat és megdrágította a többi terméket. A kis- és középvállalkozások fejlesztésére 230 milliárd forintot biztosítanak, elindítják a Ganz Ábrahám hitelprogramot, a katát pedig újra elérhetővé teszik a mellékállásúaknak és visszahozzák a céges számlázás lehetőségét. A 180 milliárd forint feletti bevételű óriáscégeknél viszont 11 százalékra emelik a társasági adót, és a jövőben az akkumulátorgyárak helyett a magyar kutatás-fejlesztést támogatják.

A kormányfő szerint a fedezetet nagyrészt a korábbi rendszer pazarlásának felszámolása teremti elő. Az állításuk szerint évi 2000 milliárdos túlárazást és korrupciót visszavágva jövőre 1500 milliárd forintot takarítanak meg a közbeszerzések, a propaganda és a közmédia büdzséjén. Új forrásként vezetik be a szupergazdagok vagyonadóját, amelytől évi 200 milliárdot várnak, a techóriásokra és médiacégekre kivetett 3,75 százalékos reklámadóból a kórházi várólistákat rövidítenék, valamint növelik a bányajáradékot és a tömény szeszes italok adóját is.

Az intézményrendszerben is mélyre nyúlnak: felszámolják a megyei önkormányzatokat mint felesleges kifizetőhelyeket, a településeknek viszont több támogatást hagynak. Megszüntetik a sport-tao rendszerét a közvetlen állami támogatás javára, és nagyszabású forrásokat csoportosítanak át ivóvíz-megtartásra, közúti kátyútlanításra, vasútfejlesztésre, valamint a bérlakásépítést segítő Wekerle Plusz lakásprogramra.