Trump megint Putyint cirógatja, Zelenszkijt pedig lazán a víz alá nyomná

• A Vlagyimir Putyinnal megkötött dízelmegállapodással lényegében felrúgta az orosz energiahordozók exportjára vonatkozó amerikai szankciókat;
• bejelentette az Ukrajna és Oroszország közötti energetikai tűzszünetet, ami Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt meglepetésként érte, és az oroszok sem reagáltak rá;
• megint nekiment Zelenszkijnek, hogy Ukrajnának új elnökre volna szüksége;
• felvetette, hogy megtagadhatja Ukrajnától az európai pénzből vett amerikai fegyverek leszállítását;
• és megfoszthatja az országot az amerikai hírszerzés műholdas információitól is, ami nagyban megnehezítené az orosz támadókkal szembeni védekezést – volt már erre példa.

Ez a mérlege annak, mit tett Donald Trump az elmúlt napokban. A republikánusok részben a látványosan dráguló dízel miatt rossz előjelekkel várják a november 3-i félidős választásokat, ahol a demokraták megszerezhetik a többséget a képviselőházban és akár a szenátusban is. Ez Trump kormányzását is megnehezítené, ezért próbál javítani a republikánusok pozícióin, bár lépéseivel többször inkább árt, mint használ az egyes jelölteknek.

A Trumptól nem szokatlan 180 fokos gazdasági és külpolitikai kanyarok tovább erodálják az Egyesült Államok hitelességét, újabb feszültséget visznek a transzatlanti kapcsolatokba, bizonytalanabbá teszik a megtámadott Ukrajna helyzetét, miközben ismét helyzetbe hozzák Putyint. Az orosz elnök a háború ötödik évére sem érte el katonai, politikai céljait, halottakban és súlyos sebesültekben mért vesztesége becslések szerint meghaladja a másfél milliót – csak szeptemberben az összesített vesztesége 50 ezer fő lehet.

Ukrajna hídjait is sugárhajtású drónokkal támadó új stratégiája súlyos terhet jelent az ukrán lakosságnak, de a fronton nem hoz áttörést az orosz erőknek és a szankciók miatt nemzetközileg nagyrészt elszigetelődött Putyinnak. Ebben a helyzetben viszont elsősorban nem gazdaságilag, hanem politikailag jön jól az orosz elnöknek Trump váratlan alkuja.

Trump drágította, Trump csökkentené

Az európai vezetőkből megütközést kiváltó lépéssel Trump elsősorban a dízel drágulását akarja megállítani a választások előtt, ezért engedélyezte pénteken az amerikai szankciókért felelős Külföldi Eszközöket Ellenőrző Hivatal (OFAC), hogy Oroszország dízelolajat szállítson a nemzetközi piacra. Trump arról posztolt, hogy megállapodtak Putyinnal, hogy az oroszok októberben több mint 300 ezer tonna dízelüzemanyagot szállítanak az amerikai és a globális piacra, további 500 ezer tonnát novemberben, majd közvetlenül utána még egymillió tonnát. Ezen felül, a finomítók állapotától függően Oroszország rövid időn belül további hárommillió tonna dízelüzemanyagot fog szállítani.

Ez azonban valódi megoldást több okból sem hoz: egyrészt, mert az árak megugrását elsősorban Trump Irán ellen megindított, világos célok nélkül folytatott háborúja váltotta ki, amely a Hormuzi-szoros – legalábbis részleges – lezárásához vezetett. A konfliktus az olajpiacon is komoly gondokat okoz, de a dízel (gázolaj) esetében a probléma hatványozott – a világpiaci helyzetről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

Másrészt a Putyinnal kialkudott mennyiség valójában csekély: a több hónap alatt Amerika irányába tervezett 300-500 ezer tonna szállítás az Egyesült Államok kevesebb mint egynapi fogyasztását fedezi – hívta fel a figyelmet rá Rácz András. A Külpolitikai Intézet vezérigazgató-helyettese szerint ez a mennyiség biztosan nem csökkenti az árakat, legfeljebb az erről szóló hírek hűthetik le rövid távon a piacokat.

Trump lépése azért is érthetetlen, mert az amerikai elnök kérésére a vezető nyugati gazdaságokat tömörítő G7 európai tagjai a nyomására már megállapodtak, hogy stratégiai tartalékaikat feloldva 100 millió hordó dízelt és nyersolajat szabadítanak fel a következő négy hónapban. Ez legalább ötvenszer annyi, mint amennyiről Trump a hátuk mögött megállapodott Putyinnal.

A megállapodás tehát kizárólag az orosz elnöknek kedvez azzal, hogy Trump a tavalyi alaszkai kétoldalú megbeszéléshez hasonlóan ismét egyenrangú tárgyalópartnerként emeli őt maga mellé. Bevonja egy válsághelyzet látszólagos megoldásába, és figyelmen kívül hagyja, hogy a probléma egyik okozója épp az Ukrajna elleni háborút elindító orosz elnök, aki mellesleg az amerikai elnök számos tűzszüneti javaslatát lesöpörte az asztalról az elmúlt másfél évben.

Azzal, hogy Putyin amerikai hozzájárulással, árnyékflotta nélkül megjelenhet a világpiacon, Trump nagy rést üt a szankciós intézkedéseken, amit nehéz lesz újra betömködni, ha több, az Oroszországgal szembeni szankciókat egyébként is vonakodva fogadó ország – például a legnagyobb potenciális felvásárló India és Kína – azt látja, hogy az intézkedés valójában ennyire képlékeny.

Ez viszont már érdemi bevételt hozhat a jelentős részben még mindig a kőolajexportra építő orosz gazdaságnak a háború finanszírozásához, még ha a Trumpnál kialkudott mennyiségből származó bevétel önmagában nem is jelentős az orosz költségvetésből naponta legalább félmilliárd dollárt felemésztő háború költségeihez képest.

Trump visszatért oda, ahol tavaly elkezdte

Közben pedig a 2024-es elnökválasztási kampányában az orosz–ukrán háború egy napon belüli lezárását ígérő Trump megint nem Putyinra, hanem az ukrán elnökre helyezett nyomást. A helyzet a tavaly februárira emlékeztet, amikor a Fehér Házba négy év kihagyás után visszatérő amerikai elnök Ukrajna rovására, az orosz feltételeket szem előtt tartva akart békét vagy legalább tűzszünetet teremteni.

Zelenszkijnek végül sikerült az első, nagyon rosszul sikerült washingtoni találkozó után javítani a megítélésén Trump szemében. Ukrajna így meg tudta őrizni a védekezéshez szükséges nyugati támogatást, igaz, ehhez az EU is kellett, amely pénzügyi támogatással és kedvezményes hitelekkel magára vállalta az amerikai fegyverek beszerzését is, miután Trump leállította az amerikai forrásból finanszírozott szállítmányokat.

Trump most közölte, hogy Ukrajnának le kell állnia az orosz olajfinomítók elleni támadásaival, azt az érzetet keltve, mintha nem Oroszország volna az agresszor, amely folyamatosan Ukrajna civil infrastruktúráját támadja minden szinten. Ennek eléréséhez pedig az európai országok szerint megint azzal fenyeget, hogy üzleti alapon sem ad el Ukrajnába szánt fegyvereket, és a műholdas, hírszerzési információkat is megvonja az ukrán féltől, amely így nem látna be az orosz vonalak mögé, jelentősen gyengítve ezzel az ország védekezését a fronton a megszállókkal szemben.

Trump még azt a szívességet is megtette Putyinnak, hogy a Kreml egyik legfontosabb politikai követelését, Zelenszkij távozását is indokoltnak tartotta, miután az ukrán elnök bírálta a Putyinnal kötött dízelmegállapodást. Trump kijelentette, hogy Ukrajnának ideje lenne új elnököt választania, „aki képes megállapodást kötni” a háború lezárásáról, mert szerinte Zelenszkijnek erre „számos lehetősége volt, de valamilyen okból mégsem kötött soha megállapodást”.

A tavalyi helyzetet idézi az is, hogy az ukrán elnök jelezte: nem rajta múlik a háború leállítása, az olajfinomítók elleni akcióktól is kész elállni, ha Oroszország is felhagy az energia-infrastruktúrát célzó támadásokkal. Ugyanez volt a koreográfiája Trump korábbi tűzszüneti javaslatainak is: Ukrajna elfogadta volna, Oroszország vagy elutasította, közölve, hogy természetesen saját feltételei mellett kész a békéről tárgyalni, miközben tűzszünetet sem tartana, vagy nem is reagált.

Most épp az utóbbiról van szó: Trump vasárnap közösségi oldalán egyoldalúan bejelentette, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott arról, hogy nem támadják egymás infrastruktúráját, amire az orosz fél nem is válaszolt. Zelenszkij jelezte, hogy őt meglepetésként érte a bejelentés, de készek leállni az energialétesítmények támadásával, ha az oroszok is megteszik ezt. Aztán meg is jegyezte hétfőn a Varsói Biztonsági Fórumon, hogy az amerikai elnök bejelentése után Oroszország Harkiv ellen intézett támadást, és Putyin „láthatóan nem olvassa Trump közösségi oldalát, a Truth Socialt”.

Zelenszkij a Varsói Biztonsági Fórumon arra is utalt, hogy szerinte Washington Moszkvával kötött energiamegállapodása mögött valamilyen más, eddig ismeretlen indíték lehet. Az elnök szerint a megegyezésben foglalt üzemanyag mennyisége aligha befolyásolja majd a globális ellátást. „Nem hiszem, hogy ennek kézzelfogható hatása lenne. Úgy gondolom, hogy ennek a döntésnek más okai vannak” – mondta az ukrán elnök. Szerinte Washingtonnak meg kellene fontolnia, hogy inkább Kijevvel köt megállapodást. „Miért nem köt Amerika dízelmegállapodást Ukrajnával? Kössünk dízelmegállapodást!” – mondta.

Zelenszkij nem volt egyedül Varsóban azzal a gondolattal, hogy az üzenet nem jut el Putyinig, hiszen a NATO európai tagjai és az EU továbbra is kiáll Ukrajna védelme és az Oroszországgal szembeni szankciók fenntartása mellett. Az európai vezetők sorra fejezték ki nemtetszésüket Trump újabb külpolitikai kanyarja láttán – amelyet egyébként az amerikai elnök hátországában egyes republikánusok sem néznek jó szemmel, egyenesen törvénytelennek tartva a lépést.

Európa összezárt Ukrajna és Zelenszkij mögött is

A Politico szerint az európai kormányok elítélik Trump tervét, és továbbra is támogatnák Ukrajnát, ahogy Zelenszkij elnököt is. A balti országok külügyminiszterei hétfői találkozójukon egyetértettek abban, hogy a Trump és Putyin közötti megállapodás sem az olajárakon, sem a transzatlanti együttműködésen nem segít. Az ír külügyminiszter aggasztónak nevezte Trump bejelentését, Németország EU-s ügyekért felelős államtitkára pedig azt mondta, hogy minden orosz energiára elköltött dollár az orosz fegyvervásárlásokat finanszírozza.

Az Európai Bizottság elnöke vasárnap telefonon egyeztetett Zelenszkijjel. Ursula von der Leyen a hétvégi eseményekre reagálva azt írta, hogy támogatják az ukrán elnök felhívását, miszerint olyan tűzszünetre van szükség, ami biztosítja az energetikai infrastruktúra és a globális élelmiszer-ellátás zavartalan működését Ukrajnában és Oroszországban. Az Európai Bizottság elnöke szerint a háború új szakaszához ért, az oroszok most a frontvonalaktól távol élő civileket veszik célba. „Teljes mértékben támogatom Zelenszkij elnököt, aki a szabadságáért vívott harcukban vezeti az országát és állampolgárait” – fogalmazott von der Leyen, ezzel vélhetően arra utalva, hogy Trump azt mondta, ideje lenne új elnököt választani Ukrajnában.

Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője határozottabb álláspontot fogalmazott meg: a dízelre vonatkozó amerikai szankciók feloldása szerinte hozzájárulást jelent Moszkva háborújához. „Nincs itt az ideje, hogy most enyhítsük a nyomást Oroszországon, és Európa nem is fogja” – írta még szombaton. Hozzátette, hogy az orosz támadások 80 ukrán civilt öltek meg a napokban, ráadásul az oroszok fokozták a hibrid támadásokat Európában – mind az EU, mind a NATO-tagállamokban. Hétfőn pedig bejelentette, hogy az EU külügyminiszterei újabb, Oroszország katonai iparát célzó szankciós csomagot fogadtak el.

Az Ukrajnát a kezdetek óta elkötelezetten támogató Egyesült Királyság nevében a miniszterelnök, Andy Burnham arról írt, hogy a hétvégén Oroszország fokozta az ukrán energia-infrastruktúra elleni támadásait, amivel az ukrán civileknek akarnak ártani. „Az Egyesült Királyság határozottan támogatja Trump elnök felhívását, miszerint az energiaellátás terén tartós fegyverszünetre van szükség” – mondta. Erről az ukrán elnökkel is egyeztetett, aki neki is jelezte: készen állnak a fegyverszünetre, ha az oroszok is leállítják a támadásaikat.

Franciaország egy valódi, az energiaellátásra vonatkozó tűzszünetet fenntartások nélkül támogat, közölte vasárnap a francia elnök. Emmanuel Macron szerint ezt az oroszok továbbra is megtagadják, mivel vasárnap csak fokozták az ukrán infrastruktúra elleni támadásaikat. „Franciaország folytatni fogja Ukrajna és Zelenszkij elnök támogatását” – fogalmazott Macron. Donald Tusk lengyel kormányfő az ukrán elnökkel folytatott vasárnapi telefonbeszélgetése után biztos benne, hogy senki és semmi nem képes megtörni Ukrajna és elnöke harcát az orosz agresszió ellen. „Biztosítottam róla, hogy a lengyelek és Európa szolidaritásával számolhatnak a jövőben is” – fogalmazott Tusk.

Még az egyébként Trump politikáját időnként magához közelebb érző cseh kormányfő is elítélte az amerikai elnök lépését. A hatalomba tavaly visszatért Andrej Babiš szerint ami történt, az „Európa számára hatalmas pofon”, és a kontinens országainak reagálniuk kell rá, mert „ha Európa nem érti meg, hogy valamit tennie kell, akkor ez a dolog nem végződik jól”.

A korábbi szövetségesének örökségét „árulja el” Trump

A dízelimportra vonatkozó amerikai szankciók időleges feloldását nem csak Európában kifogásolták, az Egyesült Államokban sem fogadta mindenki kitörő örömmel a hírt. Trump saját párttársai közül többen is arra szólították fel az elnököt, illetve kormányát, hogy azonnal fújjanak visszavonulót. Egy négy republikánus és két demokrata szenátorból álló csoport nyílt levélben kifogásolta, hogy a kormány nem tett eleget a törvény által előírt kötelezettségének.

Trumpék nem tájékoztatták a kongresszust, illetve nem adtak semmi magyarázatot arra, hogy miért született ez a döntés. „Az Egyesült Államoknak nem kellene gazdasági mentőövet dobnia Oroszországnak, miközben az folytatja az ukrán civilek elleni támadásokat” – írták. A szenátorok emlékeztettek: a kongresszus 2022-ben megtiltotta az orosz energiaimportot, éppen azért, hogy semmiképp se támogassák Oroszország háborúját. Trump bejelentése ráadásul csak néhány héttel azután jött, hogy a kongresszus elfogadta azt a törvényt, amivel brutális extravámokat szabhatnak ki az orosz olaj vagy földgáz legnagyobb vásárlóira.

Trump első elnöki ciklusának alelnöke, Mike Pence szerint az elnök a júliusban, 71 éves korában meghalt szövetségese, Lindsey Graham örökségét árulja el éppen. Graham Ukrajna egyik legelkötelezettebb támogatójának számított, sokak szerint a néhai szenátornak nagy befolyása volt Trump Ukrajnával kapcsolatos döntéseire. Pence szerint ahelyett, hogy még durvább szankciókat vezetnének be, Trump inkább feloldja az energiára vonatkozó korlátozások egy részét, támogatva ezzel Putyin háborús gépezetét. „Trump elnöknek azonnal vissza kellene vonnia ezt a megállapodást, a Fehér Háznak pedig vissza kellene térnie a korábbi, határozott politikához” – fogalmazott.

Trump sértettségével is számolnia kell Zelenszkijnek

Trump felvetését Zelenszkij leváltására még az ukrán elnök korábbi politikai riválisai sem fogadták jól. A 2019-es elnökválasztáson legyőzött korábbi államfő is kijelentette: „Ha valahol új vezetőre van szükség, az Oroszország” – idézte a Politico Petro Porosenkót. Szerinte egyetlen szempontot kell vizsgálni: „Közelebb kerülünk-e a feltétlen, kölcsönös tűzszünethez, vagy sem?” Porosenko összegzése alapján Trump ezt az energetikai tűzszünetről szóló bejelentéssel biztosan nem érte el.

A Politico azonban megjegyezte: Kijev reakciója érthető, és Zelenszkij most vélhetően arra játszik, hogy Trump a választások után meggyengülve kénytelen lesz hallgatni a vele kritikus republikánusokra, és hozzájuk hasonlóan a demokraták is határozottan ellenzik Trump cikcakkos külpolitikáját.

Ugyanakkor megvan ennek a kockázata is, vélte a Politicónak nyilatkozó egykori brit diplomata, a Royal United Services Institute vezető munkatársa. Tim Willasey-Wilsey szerint a határozottan visszaszóló Zelenszkij magabiztossága részben a saját fejlesztésű drónokra és a nemrég bevetett hazai gyártmányú rakétákra épül, de talán alábecsüli azt, hogy „mennyire lehet veszélyes egy sértett Trump”. Elvégre volt már példa rá, hogy valóban visszatartotta a fegyverszállítmányokat és a hozzáférést a hírszerzési adatokhoz. Ezt az ukrán védelem azonnal megérezte, és az európai támogatás fenntartásával csak valamelyest sikerült ellensúlyozni.