A dán hírszerzés szerint Oroszország korlátozott katonai támadást indíthat egy NATO-tag ellen a következő hónapokban

A dán hírszerzés jelentése szerint Oroszország a következő hónapokban korlátozott katonai támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, írja a Guardian. Ez az eddigi legkomolyabb figyelmeztetés, amit nyugati hírszerzés adott ki. A csütörtökön nyilvánosságra hozott jelentésében a dán hírszerzés „alacsony, de növekvő kockázatra” hívta fel a figyelmet: szerintük Oroszország hosszú távú csapásokat indíthat az Ukrajnát támogató NATO-infrastruktúra ellen, vagy kis létszámú, esetleg felségjelzés nélküli csapatokkal korlátozott behatolást hajthat végre egy szomszédos ország területére.

A jelentést néhány órával azután hozták nyilvánosságra, hogy tűz ütött ki egy Starlink-állomáson Lengyelország középső részén. A lengyel hatóságok szabotázsakciónak minősítették az esetet. Krzysztof Gawkowski lengyel miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, hogy a tűzzel szándékosan működésképtelenné akarták tenni az állomást, az incidens többek között az ukrán hadsereg internethozzáférésében is zavart is okozott. Gawkowski szerint még nem sikerült megállapítaniuk a felelősöket, de számos jel utal arra, hogy az eset összhangban áll Oroszország hibrid hadviselésen alapuló stratégiájával.

Jó példa a hibrid támadásokra a lipcsei repülőtéren történt dróntámadás: augusztus elején egy közepes méretű drón repült be a repülőtér területére, amin robbanószert is találtak. Az eszköz éppen az ukránok Antonov teherszállító gépe mellé zuhant le, miután a gép szárnyának csapódott, de nem robbant fel. Németország Oroszországot tette felelőssé a támadásért, a hatóságok kiderítették, hogy a támadás megtervező és előkészítő orosz állampolgárságú férfi kapcsolatban állt a GRU-val, Oroszország katonai hírszerzésével.

A dán hírszerzés nem először hívja fel a figyelmet az orosz fenyegetésre. A dán kémelhárítás vezetője szeptember elején arról beszélt, hogy az orosz biztonsági szolgálatok aktívan készülnek a dán védelmi ipar elleni szabotázsakciókra. Emil Græsholm szerint annyira konkrét tervekről szereztek tudomást, hogy az aggodalomra ad okot. Az interjúban gyújtogatást is említ, szerinte az oroszok különösen azokat a vállalatokat célozzák, amelyek érintettek az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtásban.