Von der Leyen: Semmi sem téríthet el minket egy független Európa építésétől

Ha ma Európára nézek, azt látom, hogy az EU állapota egyszerre a valaha volt legerősebb és a legtörékenyebbnek tűnik – jelentette ki szerdán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a politikai évadot megnyitó strasbourgi beszédében. A két kijelentés egymást kizárónak tűnik, de egyszerre igaz, és kivételes időket jelez, a változás sebessége elképesztő.

Európa úgy döntött, hogy a saját útját építi, ezen dolgoztak az elmúlt években, és egy erősebb, függetlenebb Európa bontakozik ki, amely megvédi a jólétét, kilépett az orosz fosszilis energia mérgező függőségéből, fenntartja a szociális modelljét, és gyökeresen átalakította, hogyan védje magát, az elmúlt öt évben közel 80 százalékkal emelve az ilyen kiadásokat. Kiálltak Grönland mellett, amikor fenyegették, és egymás mellett, amikor drónok hatoltak az EU légterébe.

Régi barátságok gyengültek meg, egy nyíltan ellenséges világban kell boldogulnunk, ahol egy invázió zajlik a kontinensen, mások is kitörtek a környéken, a globális gazdasági versenyt az ipari kapacitásokért zajló harc határozza meg, és narratívák csatája igyekszik lazítani a bizalmat Európában, hogy megbénítsa a demokráciáinkat. Szédítő tempóban változik a világ, amit a nüanszok visszaszorulásában és a szélsőségek előretörésében látunk, az aggodalmakat fegyverként használják, hogy megosszanak minket – „időnként kívülről, de túl gyakran belülről”.

„Az utunk világos: egy független Európa építése, amely cselekvőképes. Semmi sem téríthet el minket ettől.”

Európa sorsát az európaiak kezében kell tartani. Világosnak látta, hogy egy értékeiért kiálló, erős, független Európa és aközött választhatunk, hogy a megosztottságunk a függőségeink visszahúzzanak minket.

Választhatunk, hogy összeállunk-e az európai eszménk mögött, hogy együtt dönthetünk a saját sorsunkról, vagy hagyjuk, hogy az autokraták megbízottjai és bábjai aláaknázzák a demokráciánkat. Legyenek akár az ultranacionalisták vagy EU-ellenesek, az orosz beavatkozás vagy dezinformáció – a név más, de a cél ugyanaz: megvetik az értékeinket, és össze akarják zúzni az európai egységünket. Ne csak ez ellen harcoljunk, hanem együtt küzdjünk az európai eszménkért.

A gazdaságunk a vártnál jobban bírta a közel-keleti háború hatásait, a munkanélküliség rekordalacsony szint közelében áll, az euró a világ egyik vezető fizetőeszköze, de a magasabb energiaárak és kamatkiadások nyomása árt az embereknek és a cégeknek. Gyorsabban végre kell hajtani a Draghi- és Letta-jelentések gazdasági javaslatait, de haladnak, az uniós intézmények megállapodtak egy 2027 végéig tartó menetrendről. Tucatnyi egyszerűsítési csomaggal évi 17 milliárd eurót takarítanak meg a cégeknek, de ez nem lehet egyirányú, utalt arra a folyamatra, amikor valamit nem uniós szinten szabályoznak, mire a tagállami törvényhozások nekiállnak széttartó szabályokat hozni. Von der Leyen szerint ez ellen a „goldplatingnek” nevezett jelenség ellen is fel kell lépniük.

A Hormuzi-szorosban kitört háborúból úgy lett 90 milliárd eurónyi többletköltsége az EU-nak, hogy egyetlen energiahordozó-molekulával sem kaptunk többet, utalt Donald Trump háborújára Irán ellen. Az energiának – legyen az akár például megújuló vagy atom – technológiasemlegesen növelnie kell Európa függetlenségét. 2040-re meg kellene duplázni az áram részesedését, így évi 260 milliárd euróval kevesebb fosszilis energiát kellene behozni. Ehhez termelés és tárolás kell, ezért van szükség a nemrég bemutatott hálózatfejlesztési tervre, „tegyük Európa jövjét elektromossá”.

Az egyensúly hiánya a kínai kereskedelemben „elérte a fordulópontot” azzal, hogy már napi egymilliárd euró a különbség a behozatal és a kivitel között, már itt van a „második Kína-sokk”.

A beszédet az Európai Parlamentben (EP-ben) meg is vitatják. A testület elnöke, Roberta Metsola szerint ma őszintén meg kell nézni, hol áll Európa, és eldönteni, milyen Európát akarunk, és meglelni a bátorságot, hogy felépítsük.

Mi ez a beszéd?

Gyakorlatilag a nyári szünet utáni uniós politikai szezont nyitja meg Ursula von der Leyen szerdán Strasbourgban. Az Európai Bizottság aktuális elnöke 2004 óta szinte minden évben ilyenkor értékeli, hol tart az Európai Unió, és felvázolja, mik a tervei a következő egy évre, így ilyenkor ismertet számos új jogszabály-javaslatot, kezdeményezést. A tavalyi az első ilyen alkalom Von der Leyen 2024-es újraválasztása óta. Az akkori ígéretei között volt

• drónfal (ebből egy tágabb körű, de még csak alakuló védelmi rendszer terve lett);
• a gyerekek mentális egészségének védelme a közösségi média hatásaitól (erre egy nemrég bemutatott szakértői elemzés alapján csütörtökön mutatnak be javaslatot, Von der Leyen már korábban közölte, hogy egyetértést lát egy korhatár mögött);
• orosz vagyonnal finanszírozott kölcsön (ezt a leginkább érintett Belgium által követelt garanciák miatt jegelték, bár mostanában ismét több kormány pedzegeti);
• a lakhatási válság elleni fellépés (ebből stratégia és jogszabály-javaslat lett);

Bár a beszéd neve az USA elnökének hasonló éves beszédét koppintja, a tartalmát egyből meg is vitatják az európai parlamenti képviselőkkel. Információink szerint a mostani alkalomra az eddigi legtöbb újságírót regisztrálták a helyszínen.

A beszédre rendhagyó módon egy nem uniós ország vezetője, Mark Carney is beült. Kanada miniszterelnöke – aki idén sok tekintetben Von der Leyen tavalyi, átalakuló világrendről szóló beszédét visszhangozva a középhatalmak összefogását sürgette – másnap szintén felszólal az EP ülésén.