Magyar Péter: A Tisza a jogállamisági eljárás lezárása után örömmel csatlakozik az Európai Néppárthoz

Magyar Péter miniszterelnök Budapesten fogadta Manfred Webert, az Európai Néppárt elnökét. A találkozón a Tisza Párt néppárti csatlakozásáról, a Magyarországra kirótt menekültügyi bírságról és az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről is szó esett. Magyar a megbeszélés után közölte: pártja kész belépni az Európai Néppártba, ha lezárul a Magyarországgal szembeni, 7-es cikkely szerinti eljárás, írja a Telex.

A kormányfő bejegyzése szerint Weberrel áttekintették, mennyit változott Magyarország az elmúlt hónapokban. Magyar azt írta, hogy a bajor politikus mindig fontosnak tartotta Magyarország támogatását, és személyesen is nehezen élte meg az előző magyar kormány ellene folytatott kampányait.

A Tisza európai parlamenti képviselői már 2024-ben csatlakoztak az Európai Néppárt parlamenti képviselőcsoportjához, maga a párt azonban egyelőre nem tagja az európai pártcsaládnak. Magyar korábban arról beszélt, hogy erről már folynak az egyeztetések, most viszont először kötötte a belépést a 7-es cikkely szerinti eljárás lezárásához.

Az Európai Parlament 2018-ban indította el az eljárást a magyarországi jogállamiság helyzete miatt, az uniós szabályok azonban nem rögzítik egyértelműen, hogyan lehet egy ilyen eljárást lezárni. A korábbi lengyel példa alapján valószínűleg az EP-nek kellene visszavonnia a saját kezdeményezését. A folyamat egyelőre nem ért véget: az uniós tagállamok minisztereiből álló Tanács június 16-án még folyamatban lévő ügyként tárgyalta, az EP jelentéstevője pedig úgy vélte, hogy a lezárásra legkorábban október után nyílhat lehetőség, írja a Telex.

A találkozón a Magyarországra kiszabott menekültügyi bírság is előkerült. Magyar szerint Weber felajánlotta, hogy segít olyan megoldást találni, amellyel az ország mentesülhetne a napi egymillió eurós teher alól. A miniszterelnök közölte: Magyarország továbbra is védeni fogja a külső határokat, az eddig kiszabott összeg jóváírását pedig az új uniós költségvetésről szóló tárgyalásokon kívánja kérni.

Az Európai Unió Bírósága 2024-ben 200 millió eurós átalányösszeg és napi egymillió eurós kényszerítő bírság megfizetésére kötelezte Magyarországot. A bíróság hivatalos indoklása szerint a büntetés oka az volt, hogy Magyarország nem hajtotta végre a menedékkérők eljáráshoz való hozzáféréséről, az országban maradás jogáról és a jogellenesen tartózkodók kiutasításáról szóló korábbi ítéletet.

2024 júniusában Winkler Gyula és Vincze Loránt nem támogatta a tiszás képviselők felvételét az EPP parlamenti csoportjába. Winkler akkor „erkölcsi és politikai okokra” hivatkozott. A szavazás egyetlen csomagban zajlott a tizennégy új képviselőről, így az RMDSZ-esek valamennyi jelölt ellen voksoltak.

Kelemen Hunor később Tusványoson azt mondta, hogy az RMDSZ-nek elsősorban Magyar Péter személyével van problémája, nem magával a Tisza Párttal. A szövetségi elnök ugyanakkor világossá tette, hogy az RMDSZ nem akarja elhagyni az Európai Néppártot, mert ott erősebbnek látja saját politikai pozícióit.

Weber ezzel szemben már a pártcsalád 2025-ös valenciai kongresszusán Magyar Pétert nevezte Magyarország leendő néppárti arcának, az EPP újraválasztott elnöke egyértelműen a Tisza mellett tette le a voksát. 2026 februárjában pedig úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktorral azért szakítottak, mert a Fidesz átlépte a pártcsalád Európa, Ukrajna és a jogállamiság melletti elkötelezettségből következő határait. A Fidesz 2021-ben, a kizárása felé tartó folyamat közben hagyta el a néppárti frakciót és a pártcsaládot, a KDNP pedig 2024-ben, a tiszások frakciófelvétele után távozott.