Az oroszok vádat emeltek a Telegram alapítójával szemben, nemzetközi elfogatóparancsot is kiadtak

Vádat emelt az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) a Telegram alapítója, Pavel Durov ellen terrorista tevékenységek elősegítése miatt, írja a Reuters. Az FSZB nemzetközi elfogatóparancsot is kiadott a férfi ellen.

A szervezet szerint a Telegram nem távolított el olyan tartalmakat, amiket „az ukrán különleges szolgálatok, valamint terrorista és szélsőséges szervezetek használtak fel arra, hogy az Oroszországi Föderáció területén szabotázsakciókat és terrorcselekményeket, tömeggyilkosságokat, valamint kiberbűnözési műveleteket készítsenek elő és hangoljanak össze”.

A Telegram egy 2013-ban alapított titkosított üzeneteket küldő alkalmazás, a cég szerint több mint egymilliárd felhasználóval rendelkezik, és az orosz–ukrán háború mindkét oldalán széles körben használják.

Oroszország az elmúlt években többször próbálta meg korlátozni a Telegram használatát az országon belül, és emellett népszerűsíteni saját állami MAX nevű üzenetküldő szolgáltatását.

Durov egyébként Oroszországban született, de jelenleg emírségi és francia állampolgársággal is rendelkezik. Ő hozta létre Oroszország Facebookhoz hasonló közösségi oldalát, a VKontaktét is. A részesedésének utolsó darabkáit még 2014-ben adta el, miután az orosz hatóságok nyomást gyakoroltak rá.

A francia hatóságok is vizsgálják mindeközben azt, hogy a Telegram fellépett-e megfelelően a platformján zajló bűncselekmények ellen, illetve kellőképpen együttműködött-e a hatósági megkeresésekkel. Durov tagadja a jogsértést.

Az FSZB korábban tárgyalt Durovval, de végül azt nyilatkozták, hogy a megbeszélések sehová sem vezettek. Vlagyimir Putyin régebben elismerte, hogy évekkel ezelőtt Moszkvában találkozott Durovval, amit rutin üzleti egyeztetésként írt le.

A Telegramot 2018-ban blokkolták Oroszországban, miután az FSZB hozzáférést követelt a felhasználók titkosítási kulcsaihoz, amit a cég megtagadott. A tiltást 2020-ban feloldották. 2025 februárjában az orosz hatóságok országos szinten lassítani kezdték az alkalmazás elérését. Durov ezt autoriter lépésnek nevezte, és a szólásszabadság, illetve a magánszféra elleni támadásként értékelte.